Feltámadás – muzsikában

Feltámadás – muzsikában

Share this content.

Szöveg: dr. Ecsedi Zsuzsa; forrás: Evangélikus Élet
A húsvéttól pünkösdig terjedő ötven napot beragyogja a feltámadás örömhíre. Az alábbi írás személyes válogatás a legszebb húsvéti zenékből – rövid műelemzéssel és konkrét felvételek ajánlásával.
A húsvéti történet. A húsvéti kompozíciók egyik csoportja a bibliai történet megszólaltatása. Kiemelkedik ezek közül Heinrich Schütz Feltámadási históriája (Auferstehungshistorie, op. 3, SWV 50): A mi egyetlen Megváltónk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örömteli és diadalmas feltámadásának története.
 
A Drezdában udvari karnagyként működő Schütz számára a komponáláskor egyik elődjének, Antonius Scandellusnak a húsvéti története jelentette a mintát. Ez a mű olyan népszerű volt, hogy a komponista halála után is előadták minden évben. Maga Schütz is így tett egészen 1623-ig, amikor is bemutatta saját opusát.
 
A szöveg a négy evangélium kompilációja. Ezt még Johannes Bugenhagen – Luther barátja és gyóntatója – állította össze az úgynevezett Passionsharmonie mintájára. Az összesített történetet a lutheri lekciórend szerint az ünnep három napjára elosztva szólaltatták meg.
 
A művet hat-nyolc szólamú énekegyüttes, négy gamba és continuo adja elő. A jelenetek: Húsvéthajnal; Jézus megjelenik Mária Magdolnának; Az ifjú a sírnál; Jézus megjelenik az asszonyoknak; A főpapok tanácsa; Jézus megjelenik az emmausi tanítványoknak; Jézus megjelenik a tizenegy tanítványnak; A missziói parancs.
 
A megzenésítés minden részletében érzékelhető a gregorián és többszólamú hagyomány követése: az evangélista dór modalitásban mozog; az egyes személyek két szólamban énekelnek. A szövegfestés növeli a zene kifejezőerejét: a sírás szónál disszonancia, lefelé hajló sóhajmotívum jelenik meg; az izgatottságot apró ritmusértékek érzékeltetik.
 
Örömteli, hogy e mintegy negyvenöt perces alkotásból létezik magyar nyelvű felvétel, mely így húsvéti igehirdetésnek is beillik.
 
Húsvéti korálok. A húsvéti kompozíciók másik csoportja a korálalapú műveké. A legősibb anyanyelvű húsvéti ének a Krisztus feltámadt (EÉ 213). Michael Praetorius Christ ist erstanden korálkoncertje (Polyhymnia III.) a szóló- és kórusrészek váltakozásával, pompázatos hangszerelésével emeli fel a lelket.
 
A leggyakrabban feldolgozott húsvéti korál Luther éneke, a Jézus, Megváltónk sírba szállt (EÉ 215). Johann Sebastian Bach Christ lag in Todesbanden kantátája (BWV 4) fiatalkori mű, és formáját tekintve egyedülálló az életműben: korálvariáció „per omnes versus”, más elnevezéssel korálkoncert. Ez azt jelenti, hogy – rövid hangszeres bevezetést követően – megszólal az ének valamennyi versszaka, a dallammal együtt (a későbbi korálkantátákban csak a nyitó- és zárótétel őrizte meg magát a korált). A kantáta előképe Johann Pachelbel azonos című opusa: néhány ütemnyi hegedűszólamot Bach változtatás nélkül át is vesz saját művébe.
 
Az e-moll hangnemű kompozíciót négyszólamú énekegyüttes és ötszólamú vonóskar adja elő, continuóval. A Sinfonia sok disszonanciája még a szenvedést idézi. Az első kórustételben a korált a szoprán szólaltatja meg (cantus firmus); a többi szólam imitálja, a hangszerek figurálják, körbeírják a dallamsorokat; a záró Halleluja motettikus tétellé bővül, gyorsuló tempóval. A mű hét versusa szimmetrikus felépítésű: Kórus – Duett (SA) – Szóló (T) – Kórus (motetta, A c. f.) – Szóló (B) – Duett (ST) – Kórus (kancionalsatz).
 
Műajánló
J. S. Bach Húsvéti oratóriuma – Kommt, eilet und laufet, BWV 249 – a história műfajának újragondolása. Bach húsvéti kantátái (csak jegyzékszámmal): BWV 31, 66, 6, 134, 145, 158.
 
Christ lag in Todesbanden kórusra: Samuel Scheidt nyolcszólamű motettájaorgonára: Georg Böhm díszített cantus firmusos és motettikus feldolgozása.
 
Húsvéti ciklus J. S. Bach Orgelbüchlein kötetében: BWV 625, 626, 627, 628, 629 és 630.
 
„Húsvét mennyei kenyerét / Várja éhező lelkünk, / Életadó eledelét, / Hogy győztes erőt nyerjünk. / Krisztus ez a szent kenyér. / Más kenyéren a hit nem él. / Benne mienk az élet. Halleluja!” (EÉ 215,6)
 
A nyitó kép: Hubert és Jan van Eyck: A Bárány imádása (részlet a genti oltárképből – 1432)
 

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2021. április 4–11-i, 86. évfolyam 13–14. számában jelent meg.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!