A püspök úgy fogalmazott: a jövő szeptemberben felmenő rendszerben induló, kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás terén ugyanakkor sok részletkérdésben éreznek még bizonytalanságot, ezeket legkésőbb tavasz elejéig meg kell oldani. Egyebek mellett azt, hogy a korlátozott kapacitású iskolaépületekben miként lehet biztosítani egyszerre több felekezeti hittanóra megtartását, illetve a „megfelelő hitoktatóknak a megfelelő óradíjat”.

Hozzátette: az egész napos iskola jó keretet szolgáltathat ahhoz, hogy a hittanórákat délután is meg lehessen tartani. Felhívta a figyelmet: az egyház továbbra sem szeretne lemondani arról, hogy gyülekezeteiben is folyjon a gyermekek, fiatalok nevelése, így a jövőben egyaránt meg kell oldani az egyházközségi és az iskolai pedagógiai szolgálat finanszírozását és nyilvántartását.
Elmondása szerint arról is tanácskoznak, hogy mekkorák legyenek a hittancsoportok, ugyanis az evangélikus egyháznak, amely a nagy egyházak között kisebbnek számít, nem mindegy, hogy hol húzzák meg a létszámhatárt. Egyik kitörési lehetőségnek nevezte az evangélikus egyház számára az „ökumenikus együttmunkálkodást”, de ez - jegyezte meg - „nem lesz egyszerű”. Rámutatott: sok helyen ahhoz, hogy a hittanároknak meglegyen az óraszámuk, másik tantárgyat is kell majd oktatniuk.
Gáncs Péter úgy látja, óvodai tevékenységük alkalmas egyfajta családterápiára, ahol „a csonka családok gyógyulhatnak”. Új fejleményként számolt be arról, hogy egyre több gyülekezetben alapítottak baba-mama köröket, továbbá arról, hogy több helyütt kereszteléskor - éppen az egyik szülő hiánya miatt - maga a közösség is egyfajta „keresztgyámságot” vállal a gyermek felett, hogy nevelésében segítsenek.
Szólt arról is, hogy a szociális intézmények állami finanszírozásának csökkentése néhol veszélyeztetheti azok fenntartását, ez pedig szintén a jelenlegi gazdasági helyzetből fakad. Az állam az alaptörvényben rögzítette, hogy a fiataloknak el kell tartaniuk idős korukban szüleiket, de ennek lehetnek korlátai, például ha nincs munkájuk, ráadásul egyre több inaktív jut a munkaképes korúakra - mutatott rá.
Az evangélikus elnök-püspök elmondta, idén a Reformáció és a nők című tematikus évet tartották, amivel emlékeztettek arra, hogy „Isten teremtett rendje a házasság”. Megjegyezte, hogy Magyarországon több mint negyven éve végeznek lelkészi szolgálatot a nők az evangélikus egyházban, és idén sok fórumon beszéltek arról a tapasztalatukról, hogy nem egyformán terhelhetők a férfiak és a nők a papi pályán, főleg amikor a gyermekvállalásról van szó. Gáncs Péter megoldandó problémaként említette a gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj folyósítását a lelkésznőknek. Az év lelkésze, az év pedagógusa, az év diakóniai munkása díjakat és az Ordass Lajos-díjat idén egyaránt nő nyerte el - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy jövőre a Reformáció és a tolerancia évét hirdetik meg, amelynek célja, hogy a tolerancia szót „megszabadítsák a rárakódott torzulásoktól”, megkeressék az embereket összekötő közös értékeket, és hangsúlyozzák, hogy ennek a fogalomnak a lényege: „egymást elhordozni szeretetben”.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy az ökumenikus mozgalmat az egyházak közös feladatai elősegítik, a felekezetek pedig egymásra vannak utalva a misszió, az oktatás és a szociális szféra területén. Ha ma „egymás ellen dolgoznának” az egyházak, az abszolút hiteltelenné tenné a munkájukat - jegyezte meg. Megemlítette, számos példa van arra, hogy egyik felekezet térítésmentesen befogadja templomába a másik gyülekezetet, ha annak éppen nincs hol megtartania az istentiszteletet.

Beszámolt arról is, hogy idén ünnepelték a bajor-magyar evangélikus kapcsolatok 20 éves jubileumát. A bajor evangélikus egyházzal magyar gyülekezetek, óvodák, iskolák tartanak testvérkapcsolatokat, és évről évre, meghatározott ütemterv szerint tekintik át közös tevékenységüket. Elmondása szerint jól működő kapcsolatokat alakítottak ki a határon túli magyar evangélikus egyházakkal, illetve a szlovákokkal, az osztrákokkal és a kis olasz evangélikus egyházzal, jövő nyáron pedig svéd-magyar lelkészkonferenciát tartanak Révfülöpön, továbbá Fabiny Tamás külkapcsolatokért felelős püspök a norvég evangélikus egyházzal is jó kapcsolatokat ápol.
Nagy eredményként értékelte, hogy Cselovszkyné Tarr Klára, az evangélikus országos iroda külügyi osztályvezetője személyében magyart választottak az Európai Protestáns Egyházak Közösségének egyik alelnöki posztjára, illetve azt, hogy jövőre Magyarországon rendezik az Európai Egyházak Konferenciájának tanácskozását. Utalt arra is, hogy jövőre az Egyházak Világtanácsa Dél-Koreában tartja nagygyűlését, ahova központi bizottsági tagként ő is hivatalos.
Az evangélikus egyház közelmúltját kutató csoport munkájáról elmondta: elkészült a Háló című sorozatuk második kötete, amelynek anyagát azonban minden esetben egyeztetni kell az érintettekkel, ezért igyekeznek körültekintően eljárni ebben az ügyben. A kötet a jövő év első felében megjelenhet - fűzte hozzá.
Közölte: többek között a nyíregyházi evangélikus roma szakkollégiumuk hallgatói közül kerülnek ki a jövő roma értelmiségijei, ezen a területen pedig „tiszteletben kell tartani a sajátosságokat és meg kell tanulni együtt élni”.