Gyülekezeteink hétköznapjáról, a hitoktatásról és az egyház missziói lehetőségeiről tájékozódtak az északrajna- és vesztfália tartományi egyházakból érkezett lelkészek

Gyülekezeteink hétköznapjáról, a hitoktatásról és az egyház missziói lehetőségeiről tájékozódtak az északrajna- és vesztfália tartományi egyházakból érkezett lelkészek

Share this content.

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – Intenzív öt napot töltenek el Magyarországon az északrajnai- és a vesztfáliai tartományi egyházból érkezett lelkészek, gyülekezeti vezetők, hogy kurzusukon többek között arról tájékozódjanak, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakban mi változott a Magyarországi Evangélikus Egyház és a többi protestáns egyház életében.

A hétfői napon érkeztek és egészen péntekig maradnak Budapesten azok a lelkészek, akik az északrajnai és a vesztfáliai protestáns gyökerű tartományi egyházakban szolgálnak. 2014. június 16-án és 17-én a református egyház képviselőivel találkoztak és az ő egyházi életükbe kaptak betekintést, súlyponti területként a Károli Gáspár Református Egyetem életével ismerkedhettek meg.

2014. június 18-án a Deák téri Evangélikus Egyházközség templomában indult a nap egy közös áhítattal, majd a gyülekezeti terem adott otthont a további tanácskozásnak. A beszélgetés során a német vendégek különösen a rendszerváltás előtti és utáni időszakról tájékozódtak, valamint a mai tapasztalatokra vonatkozóan hallgattak meg beszámolókat. 

Cselovszkyné dr. Tarr Klára külügyi osztályvezető üdvözlése után először a hitoktatás, vallási nevelés és iskolai egyházpolitika tekintetében Révész Rita és Sólyom Anikó tartottak beszámolókat, majd a lelkészek kérdezhettek tőlük. Összehasonlítva a magyar és a német viszonyokat egyértelműen megállapítható volt, hogy míg Magyarországon a kezdeti bizonytalanság után ma már jól használható hittankönyvek állnak az oktatók rendelkezésére. Ugyan a 2013-ban bevezetett kötelezően válaszható hitoktatás súlyos kihívást jelent az egyház és a szolgáló lelkészek számára, a hitoktatási perspektívák kitágulása miatt mégis reménységgel tekinthetünk a jövőbe. A gyerekek kezébe adott hittankönyveknél hangúlyos az, hogy alapvető bibliaismereteket sajátítsanak el a tanulók iskolai tanulmányaik végére.

A német testvéreknél ugyan a kezdetektől fogva pedagógiailag jól kidolgozott módszerek álltak rendelkezésre, de az eredmények sajnos messze elmaradnak a várakozásoktól. A diákoknak sok esetben csak egyfajta vallásismeretet tanítanak, hangsúlyos a toleranciára nevelés, a társadalmi és etikai kérdések feltárása, a másik vallásának megismerése, de közben a hangsúlyeltolódás miatt elsikkadnak az alapvető keresztény értékek. Így fordulhat elő az is, hogy a leérettségizett diákok alig foglalkoznak tanulmányaik során a Bibliával és sok esetben saját keresztény hitük alapjaival sincsenek tisztában.

A továbbiakban Cselovszky Ferenc, Szabó B. András, Ponicsán Erzsébet és Buday Zsolt lelkészek gyülekezeteik életéről, a kihívásokról számoltak be a német lelkészeknek.

Ebéd után Krámer GyörgyMagyarországi Evangélikus Egyház Országos Iroda új igazgatójának rövid tájékoztatója következett az új hitéleti- és missziói osztály megalakításáról. A lelkészkonferencia tagjai a nap hátralévő részében Budapest nevezetességeivel is megismerkedhetnek és dunai hajótúrán vesznek majd részt.

Információink szerint budapesti tartózkodásuk többi napján további magyar gyülekezeteket ismernek meg, így többek között a nyolcadik kerületi, józsefvárosi hajléktalan- és roma misszió munkáját tekintik meg.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!