Az egyik kiadvány Martina és Volker Kessler Hatalmi csapdák a gyülekezetben című munkája, a másikat, A Biblia négy vezetési alapelve címet viselő kötetet pedig a házaspár férfi tagja, Volker Kessler jegyzi.

A családias hangulatú könyvbemutató kerekasztal-beszélgetésének házigazdája a kiadó igazgatója, Herjeczki Kornél volt, disputapartnerei pedig az egyik szerző, Martina Kessler teológus, pszichológiai tanácsadó, a német Keresztyén Vezetők Akadémiájának docense, Reimer Attila, az akadémia kuratóriumi tagja, továbbá dr. Tomka János, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára, illetve Heizer Tamás baptista lelkipásztor, a Barnabás Csoport igazgatója.

A kötetek megjelentetését a nyelvtől és nemzeti hovatartozástól független aktualitásuk indokolta; mint a bemutatón elhangzott, a Hatalmi csapdák a gyülekezetben című munka Németországban az év könyve elismerést is elnyerte a keresztény könyvek között. Első német kiadása 2004-ben, a negyedik 2012-ben jelent meg, több idegen nyelvre is lefordították.

„Egy szerző számára mindig öröm, ha látja, hogy amit írt, arra szükségük van az embereknek. Ám mi nagyon is jól tudjuk, hogy a hatalommal való visszaélés témája mögött mennyi fájdalom, szenvedés és könny rejlik. Ezért igencsak vegyes érzéseink vannak” – emelte ki a szerzőpáros jelen lévő tagja. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint javult-e a helyzet a tizenkét esztendővel ezelőtti első németországi megjelenés óta, Kessler asszony úgy válaszolt, hogy egyes esetekben örvendetes változásokat tapasztalhattak meg, ám az kérdés, hogy szerkezeti, strukturális változások valóban bekövetkeztek-e. „Ami engem elgondolkodtat, az az, hogy a vezetők új generációja úgy véli, autoriter vezetőnek kell lennie, tekintélyelvű vezetésre van szükség” – mondta Kessler.

Komoly problémát jelenthet – hangsúlyozta Reimer Attila – a hatalom gyakorlása a keresztény szervezetekben. Nagy gondot okozhat mind az, ha jogtalanul „uralkodó vezetőnek” címkézünk valakit, mind pedig az, ha nem vesszük észre, amikor egy lelki vezető szellemi szinten zsarol. Holott ez keresztény közösségeken belül is létező, sokakat érintő, sokak számára mély sebeket okozó probléma, amelyről nehéz beszélni, hiszen aki erről említést tesz, azt kockáztatja, hogy „rossz kereszténynek” bélyegzik…

E sorok írója számára mellbevágó volt hallgatni a kerekasztal-beszélgetés lelkipásztor résztvevőjének szavait. Heizer Tamás a kötet Nyolc ok, amiért a hatalommániás embereknek könnyű dolguk van a keresztény közösségekben című részével kapcsolatban a következőt mondta: „A keresztények sokszor idealizálják hitükön keresztül a valóságot, és él az a meggyőződés a hívőkben, hogy aki Isten embere – és ugye a lelkész az –, annak mindig világos látásának kell lennie, nem lehet bizonytalan. Annak mindig erősnek kell lennie, nem lehet gyenge. Őneki mindig mindent értenie kell, tudnia kell a megoldást. Sokan ezeket az irreális elvárásokat a lelkészek közül a sajátjukká teszik, elfogadják. És ez egyenesen tolja bele őket abba, hogy megpróbálnak minden helyzetben úgy jelen lenni, ahogy ezeknek az elvárásoknak megfelel. És egy idő után el is hiszik. Ez mindenképpen személyiségtorzító hatású. A Szentírást a vezetés szempontjából olvasva úgy látom, ez, tudniillik a gyülekezet irányítása, nem egyetlen személyre szabott feladat, hanem csapatmunkának kell lennie. A megoldást az jelenthetné, ha a lelkészképzésben felhívnák a figyelmet mind az önismeret fontosságára, mind pedig arra, hogy ezek a csapdák, buktatók igenis léteznek, ezért számítsanak rájuk, és számoljanak velük” – emelte ki Heizer Tamás.

Akkor is így van ez, ha akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy a menedzsment „az ördög műve”. (Talán ez is az egyik oka annak, hogy a keresztény vezetéstudomány számos esetben csupán kullog a jó világi vezetéstudomány mögött ahelyett, hogy a saját jó ötleteivel és impulzusaival inspirálná…) Holott azzal a kötetek jövendő olvasói is egyetérthetnek, hogy a megelőzés, a torzulások kialakulásának megakadályozása nagyon fontos (lenne). Mindezek fényében bátran elmondható: örvendetes, hogy megszületett A Biblia négy vezetési alapelve című kötet is.

A kiadványokból például az is kiderül, mennyire fontos a vezetői attitűd, habitus. Miként arra a beszélgetés lelkész résztvevője utalt: „A vezetés, ha jól gyakorolják, mindenképpen a szeretet megnyilvánulása, és ez látszik a szolgálatban, a hatalomgyakorlásban, a felelősségvállalásban és a kegyelemben.”

Végezetül – mintegy jóindulatú „figyelmeztetésként” – azért még azt is hozzáfűzte, hogy a hatalommal való visszaélés egyik formája az, amikor valaki nem él a hatalmával. Aki nem gyakorolja hatalmát, az nem vezet, így elvész annak a lehetősége, hogy képviseljük Krisztust a mai, posztmodern társadalomban.

A jelen lévő szerző gyülekezeteknek szóló, figyelemre méltó intése – amelyet mindnyájan megszívlelhetünk – pedig így hangzott: „A növekedést Isten adja, de a rossz vezetésen keresztül az emberek megakadályozhatják azt.”

Fel van hát adva a lecke… De azoknak, akik a felmerült kérdésekre keresik a válaszokat, legalább már magyarul is kézbe vehető és komoly segítséget jelenthet – természetesen csakis a Szentírás elsőbbsége mellett – a Hatalmi csapdák a gyülekezetben és A Biblia négy vezetési alapelve című kötet.

Lapozzon bele online Volker Kessler A Biblia négy vezetési alapelve című kötetébe.