„Arra a mérhetetlen szenvedésre emlékezünk ma, melyhez fogható kevés van a történelemben. Hatmillió áldozat, de mit számítanak a számok, amikor már egy ember is végtelen érték. Az áldozatok számánál sokkal nagyobb a zsidóság vesztesége, hiszen a holokauszt óta eltűnt a hagyományosan sokgyermekes zsidó család" - mondta beszédében Surján László.

„A világháborút átélt nemzedék az emberi jogok megerősítésétől, védelmétől várta, hogy a borzalmak ne ismétlődjenek meg. Az emberi jogok egyetemesek, azaz megkülönböztetés nélkül mindenkire vonatkoznak. Azoknak is velünk egyenlő jogai vannak, akiket nem kedvelünk: a diszkrimináció tilalmához szervesen kötődik a tolerancia. Egyetlen nép sem lehet összességében bűnös, azaz a kollektív büntetést semmi nem igazolja. Ez a szemlélet beépült a legtöbb állam nemzeti jogrendszerébe, Magyarországon az Alaptörvény szerves részét képezi" - hangsúlyozta a KDNP-s politikus.

Surján szerint durva hiba, ha a politikai erők versenytársaik lejáratására használják az antiszemita szót, mert ezzel a szavak - vélekedett - súlyukat vesztik, „elinflálódnak", ami éppen a valódi antiszemitáknak kedvez.

A magyar EP-alelnök kiemelte: csak az erkölcsre épített világ jelent garanciát arra, hogy a holokauszt szörnyűségei ne ismétlődjenek meg.

„A Nobel-díjas Kertész Imre a Mózesnek adott kőtábláknak, a tízparancsolatnak az ellenpontjaként látja a holokausztot. Az ember szívébe írt erkölcs teljes tagadása tette lehetővé a népirtást. Ma a morált hajlamosak vagyunk a magánélet keretei közé szorítani, a társadalmi berendezkedést a törvények uralják. A jog viszont nem pótolja az erkölcsöt" - vélekedett Surján László.

Az erkölcsre épített világ megteremtése nem vallási kérdés, hanem minden jóakaratú ember feladata - tette hozzá, és megjegyezte: a keresztényeknek ugyanakkor különösen nagy a felelősségük, „hiszen Ferenc pápa egyértelműen fogalmazott: aki keresztény, nem lehet antiszemita".

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ Közgyűlése. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. A táborkomplexumba deportáltak számát 1,3 millió főre becsülik, a Magyarországról idehurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret.

Brüsszel büntetendővé tenné az emberiesség elleni bűnök tagadását

Brüsszel - Az Európai Bizottság arra kéri az uniós tagállamokat, hogy tegyék büntethetővé az emberiesség elleni bűnök tagadását - derül ki a brüsszeli testületnek a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából hétfőn közzétett közleményéből.

A bizottság emlékeztet: 2008-ban a tagállamok egyhangúlag fogadták el azt a keretmegállapodást, amelyben vállalták, hogy a törvény eszközével lépnek fel a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A bizottság szerint ugyanakkor az EU 28 tagországa közül 19-ben a jog nem lép fel kellő szigorral az emberiesség elleni bűnök tagadása, relativizálása ellen.

„Az Európai Unió nemzetei között immár béke van, de van még egy kihívás, folytatnunk kell a toleranciáért vívott küzdelmet saját társadalmainkban" - idézi a közlemény Viviane Redinget, a bizottság alapjogokért felelős tagját. Soha senkinek sem szabadna megtapasztalnia a gyűlöletbeszédet vagy gyűlöletbűncselekmény áldozatává válnia - tette hozzá a luxemburgi politikus. A közlemény azt is tudatja: a bizottság idén kétoldalú megbeszéléseket kezdeményez azokkal a tagállamokkal, ahol úgy véli, nem megfelelőek a jogszabályok.

A bizottság azt is közli, hogy egyelőre nincs lehetősége arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson emiatt a tagállamok ellen. Ezt a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtti keretmegállapodások esetében egyelőre nem teheti meg az Európai Bizottság. A testület ugyanakkor emlékeztet rá, hogy 2014. december 1-jétől már ehhez is joga lesz.

A bizottság azt is világossá tette, hogy rávilágít a tagállamok jogalkotási jellegű elmaradásaira e téren, de konkrét incidensekbe nem avatkozik be és nem is fog beavatkozni, ez a tagállami igazságszolgáltatás feladata.

Az EU keretmegállapodása a rasszista és xenofób gyűlöletbeszéd és bűncselekmények elleni fellépést szolgálja, célja, hogy minden tagállam iktassa törvénybe a faj, bőrszín, vallás, származás, nemzeti vagy nemzetiségi hovatartozás miatti gyűlöletre vagy erőszakra uszítás büntethetőségét. Ezt a legtöbb tagállam meg is tette, a bizottság bizonyos bűnök tagadásának büntethetősége terén lát elmaradást sok országban.

A holokauszt magyar áldozatairól emlékeztek meg a sachsenhauseni koncentrációs táborban

Berlin - A holokauszt magyar áldozatairól emlékeztek meg hétfőn a Berlin térségében fekvő egykori sachsenhauseni koncentrációs táborban kialakított emlékhelyen.

A megemlékezésen beszédet mondott többek között Czukor József berlini magyar nagykövet. A diplomata a nagykövetség közleménye szerint  kitért arra, hogy Magyarországon a diktatúra ideológiailag meghatározott történelemszemlélete hátráltatta a múlt feldolgozását, ezért csak a rendszerváltozás után kezdődhetett meg a holokausztért viselt felelősség „morális alapokon nyugvó érdemi vizsgálata". 

A nagykövet hangsúlyozta: „a szembenézés rendkívül nehéz, hosszú és fájdalmas folyamat, amely mára eljutott odáig, hogy kimondjuk: a magyar állam volt az, amely polgárait ellenséggé nyilvánította és segédkezet nyújtott tervszerű meggyilkolásukhoz. A felelősség azonban nem szűkíthető le az államra, mint absztrakcióra, hiszen az állam emberekből áll, azt emberek működtetik" - áll a közleményben.

A nagykövet kiemelte, hogy a magyar kormány minden kezdeményezést támogat, amely a koncentrációs táborok még azonosítatlan magyar áldozatai kilétének megállapítására irányul, és javaslatot tett arra, hogy a sachsenhauseni táborban emléktábla őrizze a meggyilkolt magyar állampolgárok emlékét.    

Beszédet mondott a megemlékezésen beszédet mondott Konrád György Kossuth-díjas magyar író, szociológus. Kiemelte, hogy a második világháború kimenetelét tekintve „Adolf Hitler vesztes volt", de „a zsidók kiirtásáról szóló álmát illetően szinte győztesnek tekinthetjük". Hozzátette, hogy Berettyóújfaluban, ahol felnőtt, az 1000 zsidó lakos közül 670-et meggyilkoltak, és az ő családja volt az egyetlen, amelyben a szülők és a gyerekek is túlélték a holokausztot.

Egyebek között hozzátette, hogy a zsidók mindig is „elkötelezett európaiak voltak", „Közép-Európában ők képviselték Nyugat-Európát, akkor is, ha Kelet-Európából jöttek". Az európai kultúrában a zsidó örökség kiemelésével „megdöbbentő hiány" keletkezne, „eltűnne például a kereszténység"- mondta Konrád György.

A holokauszt „a nacionalizmus legfelső foka volt", de 1945 után a kommunizmus is zsidóellenes volt. A zsidók a második világháború előtt a magángazdaságban találtak megélhetést, így a háború után "kizsákmányoló osztályellenségnek" minősítették őket. Ezért a túlélők egy része elhagyta a hazáját 1945 és 1948 között, vagy később, amikor lehetőség adódott - fejtette ki Konrád György az MTI-hez eljuttatott beszédében.

Hangsúlyozta: „az új antiszemitizmus, amely a neofasizmussal együtt terjed, az antikapitalizmusból és az antikommunizmusból táplálkozik", és egyesülhet benne a baloldali és a jobboldali radikalizmus.

A Berlin melletti Oranienburg Sachsenhausen nevű városrészében épített koncentrációs táborban becslések szerint 10 ezer magyar zsidót gyilkoltak meg. A tábor helyén kialakított emlékhelyet működtető alapítvány január 27-én minden évben az áldozatok más-más csoportjának emléke köré szervez rendezvényt, amelyen rendre részt vesz a Brandenburg tartományi helyi törvényhozás elnöke és képviselők valamennyi frakcióból, továbbá számos képviselő a berlini tartományi törvényhozásból és a Bundestagból, a német törvényhozás alsóházából.

A Bundestagban Leningrád felszabadításáról is megemlékeztek

Berlin - A nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő emlékülést tartottak hétfőn Berlinben a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 69., és Leningrád - a mai Szentpétervár - felszabadításának 70. évfordulója alkalmából.

Norbert Lammert, a Bundestag elnöke az ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy demokratikus kötelesség fellépni a kirekesztés, az idegengyűlölet, az antiszemita bűncselekmények ellen. „Németországban nem tűrhető el az intolerancia" - mondta a Bundestag elnöke.

Kiemelte, hogy a nemzetiszocialista fajideológia nemcsak az európai zsidóság elleni népirtás, a romák, szintik, melegek, fogyatékkal élők, politikai üldözöttek elleni tömeggyilkosságok szellemi kiindulópontja volt, hanem a Kelet-Európa leigázására indított hadjáratnak is. 

Az akkori Leningrád 1941-ben kezdődött, csaknem 900 napos ostromával a német hadsereg, a Wehrmacht elképzelhetetlen mértékű szenvedést okozott a polgári lakosságnak. A háború után ez sokáig nemigen volt ismert, legalábbis Nyugat-Németországban, ahol a hadjárat emlékezetét a sztálingrádi tragédia, a német hadsereg vereségének emléke határozta meg - mondta Norbert Lammert.

Az emlékülésen a hagyományoknak megfelelően a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, és egy szemtanú, túlélő mondott ünnepi beszédet. Ezúttal viszont nem holokauszttúlélő volt a Bundestag vendége, hanem egy 95 éves orosz író, Danyiil Granyin, aki a Vörös Hadsereg önkénteseként védte Leningrádot. 

Az író az ostromlott város hétköznapjairól beszélt. „A halál csendben végezte a dolgát", és katonák helyett az éhínséget hozta magával. Naponta ezrek haltak éhen. Egy hároméves fiú is az áldozatok között volt, akit az anyja nem temetett el. A holttestből minden nap levágott egy darabot, és azzal táplálta az elhunyt kisgyerek testvérét - mondta Danyiil Granyin.

Joachim Gauck szövetségi elnök az évforduló alkalmából levelet küldött Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. A Berlinben nyilvánosságra hozott üzenetében hangsúlyozta, hogy „gyásszal és szégyennel" gondol a náci Németország Szovjetunió elleni háborújára. A mai Németország tudatában van a leningrádiak szenvedéséért viselt felelősségnek - tette hozzá. A második világháború mélyen roncsolta a két ország kapcsolatát, ezért különösen értékes a német-orosz megbékélést szolgáló valamennyi lépés - írta Joachim Gauck Vlagyimir Putyinnak.

Emlékmű készül Korozsváron a város elpusztított zsidóságának

Kolozsvár - A kolozsvári önkormányzat hétfőn elfogadott éves költségvetésében 500 ezer lejt (33 millió forintot) különített el egy holokauszt emlékmű építésére.

Schwartz Róbert, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a gránitlapokkal borítandó két méter magas beton emlékművet minden bizonnyal a belvárosi Caragiale parkban állítják majd fel, avatását május 26-27-re tervezik. 

Az emlékmű talapzatán román, magyar, német és angol nyelvű szöveg emlékeztet majd az elpusztított kolozsvári zsidókra. A hitközségi elnök emlékeztetett arra, hogy Kolozsváron jelenleg nincsen holokauszt emlékhely. 1947-ben ugyan felállították Lövith Egon kolozsvári szobrászművész alkotását, de a kommunista diktatúra idején eltávolították azt. 

1944 májusától több mint 17 ezer kolozsvári zsidót hurcoltak el az auschwitzi haláltáborba, ahonnan csak nagyon kevesen tértek közülük vissza.

Lázár: a magyar állam egyes vezetőit személyes felelősség terhelte

Párizs - Magyarországnak szembe kell néznie azzal, hogy nemcsak ellenünk követtek el bűnöket, és nemcsak mások felelőssége a magyarországi holokauszt, hanem mi is vétkeztünk önmagunk ellen - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a nemzetköziholokauszt-emléknapon az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) párizsi székházában hétfő este tartott ünnepi megemlékezésen.

„A magyar állam egyes vezetőit súlyos, személyes felelősség terheli a magyar zsidók deportálásáért. Saját polgáraik halálra ítéléséért" - hangsúlyozta az államtitkár. A magyar állam nem volt képes megvédeni saját polgárait, de nem is követett el minden tőle telhetőt - tette hozzá.

Lázár János Magyarország számára nemzeti tragédiának nevezte a holokausztot. Egyfelől azért, mert minden tizedik, az auschwitzi tábornak pedig minden harmadik áldozata magyar állampolgár volt, másfelől pedig azért, mert nemcsak az áldozatok, de a bűnösök közül is sokan magyarok voltak. „A holokauszt a magyarok számára ősi, bibliai bűn: testvérgyilkosság. Tagadása, elárulása mindannak, amire a kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk épült. Magyarságunk elárulása is" - emelte ki.

A francia és a nemzetközi, köztük a magyar zsidó közösség személyiségei, valamint Franciaországban akkreditált diplomaták és az UNESCO vendégei előtt tartott beszédében az államtitkár elmondta, hogy "a kommunista diktatúra éveiben a felejtéspolitika, a kollektív amnézia kultúrája hiúsította meg a szembenézést, a múlt bevallását, s ezáltal a katarzist is, amely nélkül nincs megtisztulás, nincs újrakezdés".

„De a katarzissal adós maradt - a vasfüggöny lebontása, a rendszerváltozás után megszülető - szabad Magyarország is (...) Évekig, évtizedekig tovább élt a holokauszthoz kapcsolódó féligazság. Vagy egyenesen hazugság" - fogalmazott Lázár.

Az államtitkár szerint a 70. évforduló egyik legfontosabb üzenete az, hogy „a magyar állam soha többé nem engedi el egyetlen polgára kezét sem, (...) megvédi minden fiát és lányát, megvédi őket a gyilkos szándékoktól, a külső ellenségtől és a belső árulástól". Magyarország megtanulta a történelmi leckét és azt nem is engedi elfelejteni senkinek - hangsúlyozta.

Lázár János elmondta, a magyar kormány célja, hogy „a holokauszt magyarországi emlékévét a szembenézés idejévé tegye, fordulóponttá a szabad Magyarország történelmében". Ez pedig szerinte úgy valósulhat meg, hogy „nincs többé kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint, csak közös történelemkönyvünk, amelyből tanulva az új nemzedékek úgy nőnek fel, hogy az iskolában elsajátított nemzeti emlékezet és azok az emlékek, amelyeket a szüleiktől, nagyszüleiktől örökölnek, végre nem mondanak egymásnak ellent". A holokauszt-emlékév ezért a tanításról szól, miután az államtitkár szerint az iskola egyik legfőbb feladata az, hogy ne történhessenek meg újra a hetven évvel ezelőtti események.

Azt is a magyar kormány céljaként jelölte meg, hogy „a 21. században kizárólag úgy lehessen magyar felnőtté válni, hogy az ember éppúgy ismeri a magyarok önmaguk ellen elkövetett bűneit, ahogy az embermentő magyarok emlékezetét is", mert a felejtés rájuk is vonatkozott az elmúlt évtizedekben.

„A megkésett bűnbánat gyakorlása közben sem eshetünk át a ló túlsó oldalára. Abba a hibába, hogy nem beszélünk a jókról is (...) Emlékeznünk kell a jóságra, az emberségre is, amelyet a bátrak a legembertelenebb időkben is megőriztek (...) a magyar igazakra is, akik honfitársaik életével együtt megmentették Magyarország becsületét is" - mondta Lázár.

Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-én nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját a holokausztáldozatainak nemzetközi emléknapjává. Azóta az UNESCO a franciaországi Soá Alapítvánnyal közösen minden évben megemlékezik az évfordulóról.

Miután az UNESCO fővédnökségét vállalt a 2014-es magyarországi holokauszt-emlékév keretében megrendezésre kerülő programok felett, a szervezet idei megemlékezésnek Magyarország volt a díszvendége. Lázár János délelőtt Irina Bokovával, az UNESCO főigazgatójával látogatást tett a párizsiholokauszt-emlékközpontban, délután pedig az UNESCO székházban rendezett tudományos rendezvényeken vett részt.

A programok az USC Shoah Alapítvány, a nemzetközi tankönyvek kutatásával foglalkozó Georg Eckert Intézet, az UNESCO Nemzetközi Oktatási Irodája, valamint a görög, a lengyel, a német, a francia és a magyar UNESCO-képviselet támogatásával valósultak meg.

Lázár János az MTI-nek elmondta, hogy az UNESCO-nak egy olyan kidolgozott oktatási programja van a holokauszt tanítására, amely átvehető Magyarországon. A magyar kormány célja, hogy társadalmi szervezetek, civil mozgalmak és iskolai közösségek ennek segítségével rendezzenek 2014-ben megemlékezéseket azért, hogy a fiatalok elgondolkozhassanak azon, hogy mi történt 1944-ben, és hogy ez a jövőben hogyan kerülhető el. A kormányzat a helyi zsidó közösséggel közösen szervezendő eseményekre irányuló kezdeményezésekre 1,8 milliárd forintot biztosított. Az országos megemlékezéssorozatnak így az oktatás kerül majd a középpontjába - jelezte Lázár.

Az UNESCO-székházában a holokausztoktatásról nemzetközi szemináriumon a tankkönyvek magyarországi helyzetéről Szőnyi Andrea szakértő (Zachor Alapítvány, USC Shoah Alapítvány) tartott előadást. A rendezvény kísérő programjai között levetítették Groó Diana rendező Regina című dokumentumfilmjét az első női rabbiról.