House of One, avagy: templom „három az egyben ”

House of One, avagy: templom „három az egyben ”

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Heinrichs Eszter
Berlin – Ha a német főváros központjában elterülő Petriplatz mesélni tudna, akkor hosszú időn át hallgathatnánk történeteit, hiszen ezen a helyen volt egykoron a mai Berlin óvárosa. Már a 13. században templom állt a téren, amelyet a későbbiekben számtalanszor át- és újraépítettek. Utoljára a 19. században, neogót stílusban. Ez a különös tér arról is tudna mesélni, hogy temploma szószékéről a második világháborúban nácibarát prédikációk hangoztak el, mígnem az épület a világégés utolsó napjaiban olyannyira megrongálódott, hogy használhatatlanná vált. A hamarosan kelet-berlinivé lett templomból csak romok maradtak, melyeket 1964-ben végleg elbontottak. A téren hosszú ideig parkoló üzemelt, majd 2007 és 2009 között régészeti feltárásokat végeztek az ősi város nyomait kutatva. Mindeközben az evangélikus gyülekezet presbitériuma és fiatal lelkésze, Gregor Hohberg arról szőtt álmokat, hogy ez a történelmileg jelentős helyszín a jövőben is új impulzusokkal járulhasson hozzá Berlin vallási életéhez.

A valamikori templom(ok) helyére különleges épületet terveztek. Olyat, amelyet e sorok írója is csak félve nevez templomnak, hiszen a házban egy fedél alatt kapnak majd helyet a három monoteista világvallás képviselői. Az épületben lesz egy keresztyének számára berendezett imaterem, egy zsinagóga és egy mecset. Három az egyben, vagyis: House of One. A három szakrálistér mellett a tervek között szerepel egy olyan terem létrehozása is, ahol a vallások képviselői párbeszédet folytathatnak egymással, eszmét cserélhetnek, és adott esetben tanulhatnak is egymástól. Erről a megvalósulni látszó, negyvenhárom és fél millió euróba kerülő álomról kérdeztem Gregor Hohberget, a berlini St. Petri – St. Marien gyülekezet lelkészét.

– A jelenlegi gazdasági helyzetben templomfelújításról is alig álmodhat az ember. Hogyan jött az ötlet, hogy egy közös szakrális épületet emeljenek a három monoteista világvallás képviselőinek?

– A szél ott fúj, ahol akar, és nem az anyagi fedezetről kérdez először. Vagy kicsit világiasabban fogalmazva: az ötletekhez először nem pénzre van szükség. Van egy üres tér Németország fővárosának közepén. Itt állt – Berlin legrégebbi templomának fundamentumán – gyülekezetem egykori temploma, a Petrikirche. A régészeti feltárásokat követően nyitott kérdés volt, hogy mit kezdjünk ezzel a különleges ingatlannal. Egy olyan gyülekezet szembesült ezzel a kérdéssel, amely számára már megszokottak voltak a nagyvárosi léttel és az evangéliumnak a metropoliszban való továbbadásával kapcsolatos kérdésfelvetések. Az egyik válasz találkozott a helyszínnel: különböző helyekről érkező és különböző vallási hátterű emberek szeretnének együtt lenni és egymástól tanulni. Ehhez adott az evangélikus vendégszeretet. Azok iránt is, akik mást hisznek, mint mi. Csak amikor az ötletből mozgalom és projekt lett, akkor tettük fel az anyagi vonzattal kapcsolatos kérdést. Tudtuk, hogy az új szakrális épületnek adományokból kell felépülnie. Internetes kampányba kezdtünk. A house-of-one.org oldalon bárki támogathatja – legalább tíz euróval – a felépítendő házat, továbbá információkhoz juthat,sőt párbeszédre islehetőség van. Minél többen támogatják imádsággal, illetve adományokkal a House of One ötletét, annál hamarabb válhat valósággá a maga nemében a világon egyedülálló épület álma.

– Kik álltak az ügy mögé? Hogyan viszonyulnak a House of One ötletéhez az egyházi vezetők, a politikusok és a gyülekezetek?

– A projektszéles körű támogatást élvez, hiszen egyre többen felismerik, hogy milyen fontos az új utak és formák keresése az egymással való dialógus során. Amit mi szeretnénk, az egy olyan imaház és „tanoda” felépítése, ahol mindenki a saját hite és tradíciója által épülhet, de a másik felet tiszteletben tartva, tőle és vele együtt tanulhat. Mi csak „úttörők” vagyunk, kis szereplők: egy evangélikus egyházközség, továbbá a Berlini Zsidó Hitközség és a muzulmán közösség interkulturális dialógusának fóruma. Az épület első „lakóiként” elkötelezzük magunkat arra, hogy hívogassuk a más felekezetűeket, és párbeszédet folytassunk velük. Továbbá azokkal is, akik egyik vallási irányzathoz sem tartozónak vallják magukat. Kezdetektől fogva az együtt munkálkodásra és az együtt gondolkodásra hívjuk a katolikus egyház képviselőit is. Közülük többen tevékenyen hozzá is járulnak a projekthez – az egyesület kuratóriumának tagjaként, teológiai referensként, építészeti tanácsadóként vagy más munkaágban. És ugyanígy tesznek a muzulmán, illetve a zsidó felekezet tagjai is. Gyülekezetünk a tartományi egyház, azon belül az egyházkerülettámogatását is élvezi. A püspök, Markus Dröge is az ügy mellé állt. Kuratóriumunk tagjai között nevesszemélyiségek is szerepelnek, többek közt Berlin kulturális szenátora, a Porosz Kulturális Alapítvány vezetője és a berlin–brandenburgirádió éstelevízió elnöke is. Támogatóink közé tartozik Berlin Mitte kerületének polgármestere, a városfőpolgármestere, a külügyminiszter, a zöldek frakcióvezetője és számos más közéleti személyiség is. Persze ugyanilyen fontos számunkra, hogy a berlini lakosság is széles körben a projekt mellé álljon, illetve hogy szimpatizánsokat találjunk a világ számos más pontjáról. Ezért szervezünk rendezvényeket a fővárosban és az országon belül, és ezért keressük a kapcsolatokat a hasonló kezdeményezésekkel világszerte.

– Mikor tudják elkezdeni az építkezést?

– Akkor tudjuk fölépíteni és úgy berendezni az épületet, hogy az használható legyen, ha összegyűlik tízmillió eurónyi adomány.

– Az épület három szakrális teret foglal magába. Ezeket a templomrészeket „érdeklődőkkel” vagy már meglévő gyülekezetekkel akarják megtölteni?

– E tereket a mindenkori istentiszteleti tradíciók és az egyházi év eseményei szerint fogjuk használni. Mindegyiknek egy állandó gyülekezeti mag lesz a gazdája, hozzájuk csatlakoznának az érdeklődők. Ez lenne az, amit igazán szeretnénk.

– Megkerülhetetlen a kérdés: tudnak lényegi párbeszédet folytatni a közel-keleti konfliktusról vagy éppen a terrorizmusról?

– Igen, tudunk. Négy éve együtt dolgozunk, ez alatt az idő alatt bizalmi kapcsolat alakult ki közöttünk. Ez segít minket abban, hogy nyíltan és kritikusan tudjunk beszélni olyasmikről is, mint a közel-keleti konfliktus, a vallások által motivált erőszak, a történetkritikával élő Szentírás-értelmezés, a nők szerepe, a homoszexualitás és így tovább.

– Nem Jeruzsálemben kellene felépíteni a House of One épületét?

– Fontos lenne egy ilyen épület Budapesten, Jeruzsálemben és szerte a világon. Berlin a szörnyűséges bűncselekmények és a felfoghatatlan csodák városa. Nem akarjuk, hogy a sötét dolgok feledésbe merüljenek, de a berlini fal leomlása utáni fényes pillanatokat sem kívánjuk a jelenre vetíteni. A fal egy olyan határ volt, amely sokak számára a halált jelentette, illetve amely két, a világot meghatározó rendszer között húzódott. A berlini fal leomlása után, amelynek előzményei Magyarországon is keresendők, most egy olyan fal lebontásában kívánunk segédkezni, amely a vallások rossz értelmezéséből adódó erőszak miatt húzódik ember és ember között. A többnyire szekuláris berlini környezet megfelelő helyszín ehhez. A konfliktusok „hőfoka” Berlinben meglehető- sen alacsony. Éppen ezért sokkal könnyebb itt békés párbeszédet – vagy akár vitát – folytatni a vallások között, mint a felfokozott jeruzsálemi szituációban. Egyébként az említett kérdésekről is konzultálunk jeruzsálemi partnerprojektünk, a House of Hope képviselőivel.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!