Reggel hét órától vásárosokkal népesedett be a gyönyörű fekvésű bakonyi domboldal. Közöttük helyi őstermelők éppen úgy voltak mint távolról érkezők. Ami közös volt bennük, a garantáltan magyar alapanyag és hozzáadott munka, a jó minőség és döbbenet: az olcsó ár-érték arány. Ez vonatkozott, a kézműves- és a kisipari termékekre egyaránt. Mint mondták „nem nyerészkedni akarunk, csak megélni.”

A templom nemcsak méltóságával uralta a tér közepét, de lelki programok otthonául is szolgált. A nyitó istentisztelet igehirdetője, Szarka István lelkész Széchenyit idézve, megvallotta reményét, Magyarország nem volt, hanem lesz. Ám ez a jövő csak az irgalom Istenéhez való visszatalálásban teljesedhet ki.

„Dr. Magyar Gábor volt a délutáni fórumbeszélgetés egyik felszólalója. Tahitótfalu háziorvosa részt vesz a hagyományos magyar fajták génmegőrzési programjában, valamint gazdálkodik is. A doktor a globális világ gazdasági dominanciáját, egy rákos megbetegedéshez hasonlította. „A sejtnek rossz gondolata támad és azt gondolja magában, hogy növekedni jó. Minden áron, még környezetének kárára is. E sejtek nem veszik észre a bajt, még az utolsó előtti pillanatokban is növekednek akarnak, mikorra már a gazda szervezetet régen elpusztították. Növekednek, bár nem tudják, létük pillanatai régen megszámláltattak.”

Talán ilyen önpusztítóvá vált az Isten nélküli emberiség, amely kivonta magát Isten törvényei alól és már nem az Isten vezetésére hagyatkozva éli mindennapjait? Mivel a régi teremtés, ez a jónak gondolt, jónak és szépnek indított világ így, az ember rossz gondolata, - ne féljünk a szótól – bűne miatt megromlott, beavatkozásra szorult. Erről az isteni beavatkozásról dr. Hafenscher Károly nagyon megkapóan szólt. Beszélt a káros szerepcserékről, lám itt is erről van szó: az ember mindenhatónak és sebezhetetlennek képzeli magát. Ám, létezik egyfajta szent szerepcsere is. Amikor nem tévedésből, gőgből, hanem előre, jól kigondolva Isten hajt végre szent szerepcserét. Ez a szent szerepcsere Isten földre szállásával vette kezdetét, amikor Isten emberré lett Jézusban. A Teremtő felvette a teremtmény formáját, majd áldozattá, szenvedővé változott. A Jó pásztor áldozati báránnyá lett értünk, ahogy az ősi liturgikus szöveg mondja, „hogy az ő szegénysége árán meggazdagodjunk.” Jézus Krisztusnak, Isten Fiának eljövetele, Istennek ez a szent szerepcseréje adja meg beteg, bűnös világunk terápiáját.”

A templom udvaron a zirci fúvósok koncertje, a sárbogárdi evangélikus fafaragók játszóháza, kisállat simogató és vásár várta az ide térőket. Az igazán ízletes báránypörkölt alapanyagát helyi tenyésztő biztosította.

A délutáni fórumbeszélgetést megtisztelte a Fejér-megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetője is. A fórum eredményességét jelzi, hogy ősszel a juhászok, valamint az alapanyag feldolgozására vállalkozók a további konkrét lépésekről folytatják beszélgetésüket. Záró képként engedjenek meg egy szubjektív összegzést a napról.

Dr. Bácskai Károly előadásának egyetlen mondatát kiragadva: „Ha nem leszünk egymás pásztoraivá, nem maradunk meg.” A villanypásztorok korában az isteni és emberi törődést, gondoskodást a gépek, a gépies megoldások veszik át. Emberi életet mentő, civilizációnkat megújító szerepe van annak, hogy a Jó Pásztor nyájában „a főkolomposok éppen úgy, mint a gyenge kis báránykák” egy Istentől jövő szent szerepcsere révén újra egymásnak pásztoraivá legyenek.