Joachim Gauck német szövetségi elnök Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország elnökével közösen emlékezik meg a 25 évvel ezelőtti békés forradalom kulcsfontosságú eseményeiről. Ennek érdekében az államfők júniusban Varsóban és Budapesten találkoznak, október 9-én Lipcsében, novemberben pedig Pozsonyban és Prágában - adta hírül a budapesti Német Nagykövetség.

Június 16-án Magyarország köztársasági elnöke, Áder János várja kollégáit megemlékezésre, a kommunisták által 1958-ban kivégzett Nagy Imre miniszterelnök újratemetésének 25. évfordulója alkalmából.

Erre a látogatásra jelenik meg a memoár, a Luther Kiadó gondozásában, Kaposi Luca fordításában (Egységár: 4800 Ft , 320 oldal, 134x206mm, keménytáblás, ISBN 978-963-380-041-6, 2014).

A fiú tízéves volt, amikor az apját egy nyáron elhurcolták a szibériai fagyokba. Épp ötvenéves lett, már maga is apa és nagyapa, amikor a békés forradalommal beköszöntött az őszi kikelet.
A 20. század második fele és a közelmúlt német történelme egyik kulcsfigurájának visszaemlékezéseit olvashatják ebben a kötetben: Joachim Gauck a Német Demokratikus Köztársaság időszakában evangélikus lelkészként kezdte pályafutását, majd az evangélikus egyház berkein belül rendszerellenzékiként a polgárjogi mozgalom egyik vezető alakja lett. A kommunista diktatúra állambiztonsága, a Stasi rendszeres megfigyelés alatt tartotta. A rendszerváltás eljövetelekor, az NDK békés forradalmában elszántan küzdött a polgárjogokért, az akkor alakult Új Fórum (Neues Forum) rostocki szervezetének lett tagja, később szóvivője. 1990-ben a Neues Forum jelöltjeként tagja lett az első szabadon választott keletnémet parlamentnek, a Népi Kamarának (Volkskammer). Az alakuló ülést követően Gauckot megválasztották az Állambiztonsági Minisztérium (Stasi) felszámolását ellenőrző különbizottság elnökévé. Ezt a munkát később hivatali körülmények között folytathatta: a Stasi-dokumentumok feldolgozásáért felelős szövetségi biztosként az újraegyesítés és a múltfeltárás folyamatában is fontos szerepet játszott.
2012 óta a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke.

„Mindenképpen érdemes elolvasni. A legjobb értelemben véve élő tananyag a közelmúlt német történelméről.” (Süddeutsche Zeitung)