A keresztyénüldözés 2012. évi világindexe – Észak-Korea és az iszlám országok az élen

A keresztyénüldözés 2012. évi világindexe – Észak-Korea és az iszlám országok az élen

Share this content.

Washington – Budapest – Afrikában, főként azokban az országokban, ahol iszlám csoportok vannak hatalmon, kimutathatóan növekszik a keresztyénüldözés. Ez derül ki az Open Doors (Nyitott Ajtók) nevű keresztyén világszervezet 2013 elején kiadott jelentéséből. Az üldözésben az első helyen változatlanul Észak-Korea áll. A 2013-as világindex valójában a 2011. november 1. – 2012. október 31. közötti időszak jelenségeit dolgozza fel. A felmérés 50 országot érint. Becslések szerint ma a világon mintegy 100 millió ember szenvedi el az üldözés különböző formáit keresztyén hite miatt. Források: opendoors.org, ReligionNewsService.org, religiontoday.com/news. Szöveg: dr. Békefy Lajos

 

Észak-Korea a világ legintoleránsabb országa – kényszermunkatáborok

Elképesztő méretekben „űzik” a kommunista hatalom birtokosai Észak-Koreában a keresztyénüldözést. Az ország már tavaly negatív világcsúccsal tűnt ki az üldözők mezőnyéből. Felmérések szerint mintegy 50-70 ezer keresztyént kényszerített az ateista hatalom munkatáborokba. Már azért is halálos ítéletet róhatnak ki, ha valakinél Bibliát találnak. A keresztyéneket az ország politikai ellenségeinek tekintik, mivel ők elutasítják az ott uralkodó egyedüli ideológiát, a Juche-t. E szerint az ember a világ ura, Korea pedig a világ közepe. Az is szerepet játszik elítélésükben, hogy az államalapító Kim Ir Szent és elhunyt fiát, Kim Dzsongilt a keresztyének nem hajlandók isteni rangú személyként tisztelni. E sokfajta és igen súlyos veszélyeztetettség ellenére közel félmillió keresztyén éli és gyakorolja hitét Észak-Koreában ún. házi gyülekezetekben. Ez a földalatti egyház szervezett hálózata. Mindezzel szemben a szomszédos Dél-Koreában a keresztyénség a legdinamikusabban terjedő vallásforma. Valóságos csoda, ahogyan ott a protestantizmus növekszik. A 20. század elején még csak pár tízezer protestáns/presbiteriánus és református keresztyén élt az országban, az akkor még nem kettéosztott félszigeten. Mára Dél-Koreában közel 21 millió presbiteriánus/református hívő él, példaadóan megszervezett egyházi közösségekben. Ott a hétvégét a templomban és környékén töltik a családok, igazi lelki relaxációban, énekkel, sok játékkal, gyermek- és egyéb rétegfoglalkozással, istentisztelettel, csendes imával. Ma már dél-koreai misszionáriusok szolgálnak a világ sok helyén, vannak közülük hazánkban is, például a cigánymisszióban. Európa újraevangelizálásában is igen fontos szerepet vállalnak. Nagy gyülekezeteik vannak az USA-ban és másutt. Ez a pozitív ellenpéldája a durva és minden nemzetközi emberjogi törvényt, előírást felrúgó mindennapos hatalom-, és erőszakgyakorlásnak Észak-Koreában.

Az iszlám országok is az „élen”

A kommunista ázsiai országot szorosan követik az iszlám szélsőségesektől uralt területek, országok. A keresztyénüldözésben a világindex második helyén Szaúd-Arábia áll, utána Afganisztán, majd Irak és Szomália következik. A 6-10. helyen is iszlám államok állnak: Mali, Irán, Jemen, Eritrea. Líbia a korábbi 26. helyről előrukkolt a 17. helyre a negatív listán. A tavalyi arab tavasz forradalmai következtében sok helyütt olyan hatalmi vákuum állott elő, ami „beszippantotta” a keresztyéneket – nyilatkozta a német Open Doors egyik vezetője, Markus Rode. A szélsőséges csoportok, amelyek hatalomra jutottak például Egyiptomban, esélyt kaptak extrém nézeteik megvalósításához. A Muszlim Testvériség és a szalafisták közel kerülése a hatalom gyakorlásához állandó potenciális veszélyt jelent a keresztyénekre. Az iszlám vallásról keresztyén hitre térteknek kiváltképpen nehéz a helyzetük Szudánban, Nigériában, Szíriában, Irakban. Iránban sem sokkal egyszerűbb, Youcef Nadarkhani protestáns lelkész hányattatásairól rendszeresen beszámoltunk. Aki az iszlám vallásból kitér, arra a sharija, a muszlim vallási törvény szerint halál vár.

Még azokban az országokban is, ahol nincs többségben a muszlim lakosság, de jelentős számú „igazhitű” él, gyakran szenvednek el a keresztyének súlyos atrocitásokat, napi zaklatást, gyújtogatást, testi erőszakot hitükért. Ennek egyik negatív példájával Szíria szolgál. Itt a más, muszlim országokból érkezett szír felszabadító hadsereg katonái tartják rettegésben, illetve késztetik menekülésre a keresztyéneket. Szíria a korábbi 36. helyről ennek következtében 2013-ra a 11. helyre küzdötte „le”-fel magát a világindexben. De Kenyában, Ugandában és Tanzániában is erősödik a keresztyénüldözés abban a mértékben, amilyen mértékben az iszlám csoportok hatalmi befolyása növekszik.  

Kétarcú „javulás”

Az aktuális világindex beszámol némi javulásról is, bár a tendenciák meglehetősen kétségesek. Kína a 37. helyen áll, a korábbi években a 21. helyen volt. Ez pozitív tendenciát, de nem tartós javulást mutat. Kínában az egyházak két csoportba tartoznak: a regisztrált hívők és egyházak legálisan, de államilag ellenőrzötten gyakorolhatják keresztyén hitüket. A nem regisztráltakat, a „földalatti” egyházi csoportokat változatlanul üldözik. A kormány erős ellenőrzést gyakorol a regisztrált egyházak felett, akiknek rendszeresen jelentést kell írniuk a keresztyének tevékenységéről az állami hatóságoknak. Az Open Doors jelentése szerint közel 100 keresztyénről tudnak, akik hitük miatt hosszabb-rövidebb börtönbüntetést töltenek. A másik dél-ázsiai ország, Bhután is lejjebb csúszott a listán, ami ez esetben pozitív változás jele. Hiszen korábban a keresztyénüldözés világlistáján a 17. helyen állt, most a 28.-ra tornázta le magát. Ez is pozitív eredmény. De az adatok még annyira frissek, hogy igazi tendenciáról vagy tartós javulásról egyik ország esetében sem lehet beszélni.

Vészjelek a világindexben – sürgetés az Afrikai Unióhoz

A CDU/CSU Bundestag frakciójának elnöke, Volker Kauder, aki a keresztyénüldözés témájában nagyon otthon van, és állandó kapcsolatban áll a monitorizáló szervezetekkel, így az Open Doors-szal is, a világindex friss adatait „nagyon felrázó vészjeleknek” mondta. Szerinte a vallásszabadság nemzetközi normáját és fontosságát állandóan napirenden kell tartani. Ez lehet az első politikai, nemzetközi lépés, ami a keresztyének helyzetének javulását bizonyos országokban. Patrick Meinhardt, a Keresztyének az FDP/Szabaddemokraták Bundestag-frakciójában elnevezésű csoport vezetője szerint nagyon is oda kell figyelni a keresztyénüldözés világjelenségére. Az EU-nak, kiváltképpen az ENSZ-nek nem szabad szemet hunynia az afrikai kontinens iszlám államaiban egyre inkább beinduló üldözés fölött. „A legmagasabb hivatali helyeken sürgetnünk kell, hogy az Afrikai Unió is foglalkozzon a kontinensen növekvő mértékben mutatkozó keresztyénüldözés kérdésével” – olvasható a frakciócsoport hivatalos állásfoglalásában. Martin Kastler, a CSU EU-parlamenti képviselője azt követeli, hogy a politikai szféra erőteljesebben sürgesse a vallásszabadság biztosítását mindenütt, és tartsa szemmel az aktuális keresztyénüldözést a világon.

 

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!