Kiss-Rigó László egyedülálló alkalomnak nevezte az avató ünnepséget, a Mária-emlékhely létrehozásának gondolata ugyanis magánkezdeményezésként indult el; olykor konfliktusokat is gerjesztett, mégis egyre többen csatlakoztak, társadalmi szervezetek és önkormányzatok is. Közölte: a Mária-emlékhely adományokból valósult meg, a tótkomlósiak összefogásával.
Kiemelte: Bernard Bober, a Kassai Főegyházmegye érseke, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke személyes jelenlétével hozzájárul ahhoz, hogy az avatás valóban a testvéri összefogás, a testvéri közösség szimbólumává váljon.
Kiss-Rigó László hangsúlyozta, hogy a kultúra, a néphagyomány, a költészet, a teológia nagyon sok formában fejezte ki a Mária iránti tiszteletet.
Bernard Bober, a Kassai Egyház Főegyházmegye érseke beszédében kiemelte: Mária szeretete az Isten iránti szeretet jelenti.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a történelmi keresztyén egyházak, a keresztyén testvériség fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: vannak teológiai nézetkülönbségek, „testvéreinket azonban nem becsülhetjük le”.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöke ünnepi beszédében kiemelte: Mária nem szétválaszt, hanem összetartja a keresztyéneket, a katolikusok Máriához imádkoznak, „mi evangélikusok pedig vele együtt imádkozunk”.
Az ünnepségen beszédet mondott Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes országgyűlési képviselő, Garai Rita, Tótkomlós polgármestere (Fidesz-KDNP), Takács Ferenc alpolgármester, a Mária-emlékhely ötletgazdája és Kezseli Beáta, a Mária-emlékhely megvalósításának főszervezője.