A gyülekezet lelkésze Torzsa Tamás, az igehirdetés folytatásában így biztatta őket: „Adja az Úr, hogy ez az alkalom, a záróvizsga és az ünnepi istentisztelet, ne a vége legyen egy folyamatnak, hanem a kezdete egy bizonyságtevő életnek!”

Török János, a gyülekezet felügyelője a Kolosséiakhoz írott levélből való igével köszöntötte a konfirmáltakat: Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. (Kol 2,6) Ezt követően beszédében hangsúlyozta: „...Ne feledjétek, a megszerzett tudás csak akkor ér valamit, ha tudjátok és akarjátok is azt használni Isten dicsőségére. Ehhez minden segítséget megad lelkészetek, a gyülekezetetek és a családotok.”

A délutáni évfordulós konfirmációi hálaadó istentiszteleten az 1Kor 13,1-8 alapján szólt Isten igéje, majd az emléklapok átadása és az évfolyamonként kapott igei áldás után, a gyülekezeti házban terített asztalok mellett folytatódtak a személyes beszélgetések, a régi idők konfirmációi emlékeinek felidézése... Jó volt együtt lenni, Isten előtt, Ővele.