Másodjára is muzsikált a mátrai erdő

Másodjára is muzsikált a mátrai erdő

Share this content.

Szöveg és fotó: Salka Zsuzsanna
A Vajda Péter Színjátszó Csoport idén is részt vett a Mátrai Művészeti Napokon. Izgalmas élménybeszámolót olvashatnak.

Másodjára is muzsikált a mátrai erdő, avagy Rege az vajdás deákokrul, kik vadat űzni indultak vala az magas Mátrába, ám őseikkel ellentetben, megtanálták hazoa vezető útjukat

A Vajda Péter Színjátszó Csoport a „Muzsikál az erdő” Alapítvány meghívására az idén másodszor vett részt a Mátrai Művészeti Napok záró rendezvényén. Az alapítvány kilenc napon át látta vendégül a természet és művészet szerelmeseit. A fellépők különböző művészeti ágakban alkotó országos és világhírű művészek, akik hittel vallják a természet és társadalom szimbiózisának fontosságát.

Csapatunk az idén a „Rege a csodaszarvasról” című színpadi adaptációval készült az eseményre, a nyári szünidő első heteit is feláldozva a próbákra. Az előadásunkat kicsit nehezítette – a szövegkönyvön kívül –, hogy a legnagyobb hőségben, fekete alapruhában, a tűző napon kellett játszani, de a fiatalok remekül teljesítették a feladatukat. A premier jól sikerült, a mátrai közönség az idén is szeretett bennünket.

A nap hátralevő részében Palya Bea és Szokolai Dongó Balázs koncertjén vehettünk volna részt, de mire kisült a tócsnink, és jóllaktunk végre, addigra sajnos erről a népzenei csemegéről lemaradtunk. Helyette viszont bóklásztunk egy kicsit a Szalajka tisztás menti erdőben, belekortyoltunk a József Attila forrás vízébe, majd lábunkat áztatva a patakban, meghallgattuk a „Virtuózok” komolyzenei tehetségkutató döntőseinek lenyűgöző koncertjét, valamint Jókai Anna Kossuth-nagydíjas írónő ez alkalomra írt gondolatait. Az irodalmi pályázat eredményhirdetése után, az Orient expresszből ismert Cimbaliband együttes fokozta a végletekig a közönség hangulatát, a miénket pedig a világ legfinomabb vaddisznó ragúja, amivel megvendégeltek. (A vadat sajnos nem mi ejtettük, pedig nagyon rajta voltunk.)

Az idén is remekül éreztük magunkat, olyan természeti és kulturális közegben, ahol a masscult a hegy lábánál rekedt. Talán, idővel – mondjuk, a nyugdíjas évek derekán… vagy, amikor ráérünk nosztalgiázni –, majd azt is feldolgozzuk, hogy ez a kis csapat olyan művészek mellett léphetett fel, akik lepakoltak már egyet-mást a magyar kultúráért.

Köszönjük a „Muzsikál az erdő” Alapítványnak a meghívást, Liszi Melinda művésznőnek a szakmai segítséget, a Vajdás Öregdiákoknak az anyagi támogatást, a családtagoknak és barátoknak az utazást, az iskola vezetésének pedig a bátorítást, az alkotólégkör biztosítását. És a sok köszönet, legyen egy új fejezet előszava!

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!