– A Kelenföldi Evangélikus Egyházközség immáron évek óta a Szakrális Művészetek Hete egyik meghatározó pontjának számít. Miért tartjátok fontosnak az Ars Sacra fesztiválhoz való csatlakozást?

– Számomra, és mindazon barátaim, kollégáim számára, akik támogatják a rendezvény létrejöttét templomunkban, meghatározó élmény a nyitottságban való részvétel, a felekezetiségen túlmutató egyetemes értékek közvetítése. A hétköznaponként többnyire zárva tartott evangélikus templomok ezen a napon bekapcsolódhatnak egy olyan eseménysorozatba - nevezzük vérkeringésnek - melynek keretein belül könnyen átjárhatóvá, bejárhatóvá válnak – konkrét és átvitt értelemben egyaránt – szakrális terek, emberi közösségek.

– Az idei színes programokkal a „múlt-jelen-jövő” kérdését járjátok körbe. Miért ezt választottátok mottóul?

– A kezdetektől szerettem volna ezeket a szombatokat egy központi gondolat köré szervezni, megteremtve a lehetőségét a különböző művészeti ágak történeti-eszmei összekapcsolásának. Gáncs Tamás lelkész úr feltétlen támogatását élvezve szabad kezet kaptam most is arra, hogy a kelenföldi evangélikusok értékein túl az egyetemes keresztény értékeket közvetítve, azokat megidézve olyan programsorozat állhasson össze, amely minden egységében, programjában bennünket is képvisel. Minden, ami ma evangélikus, nem létezne, ha nem a jelenben élnénk meg azt nap mint nap, és ha nem terveznénk a jövőjét azoknak az értékeknek alapján, amelyet a múltból hoztunk magunkkal. S mi az amit ma értéknek tarthatunk? Szakrális tereink, zenei kultúránk, spirituális fejlődésünk.

– Sokan úgy tartják – és mindezt sokszor a statisztikai adatok is alátámasztják –, hogy a szekularizáció azt eredményezi, hogy a keresztény értékek egyre inkább teret vesztenek. Mintha a ti programotok éppen ennek ellenkezőjéről szólna...

– Remélem, hogy visszafordítható ez a folyamat. Ha nem hinnék ebben, nem orgonálnék vasárnaponként a templomban! Minden ember aszerint él, amiben hisz – hiszen hogyan is tudna másképpen élni. Én személy szerint azt tartom fontosnak, hogy legyen tudatos ez a fajta értékképviselet: találják meg egymást azok az emberek, akiknek fontos ez az értékrend, és éljenek úgy, ahogyan az követendő lehessen mások számára. Erőszakkal nem lehet téríteni. Viszont lehet olyan életet élni, amely vonzó és példaértékű.

– Ugyancsak a mottóra térnék vissza. Orgonaművészként és egyházzenészként hogyan látod: a zenében miként van meg a vallási tartalom folytonossága?

– A zeneművészet és az egyházi szolgálat kiegészítik egymást. Képmutató lennék, ha azt állítanám, a művészet nem fontos a templomban, csak a szolgálat. Dobszay László a Zeneakadémia egyházzene tanszakán generációkat nevelt az igényes egyházzenére, az egyetemes keresztyén zenekultúra művelésére. Ő minden felekezetiségen túlmutató, egyetemes zeneművészetet képviselő, az igényességet egyik legfontosabb kritériumnak tartó muzsikus volt. Ha a múltról kérdezel, illetve a vallási tartalom folytonosságáról az egyházzene kultúrában, akkor meg kell említenem, hogy a legmeghatározóbb élményem a gregorián zenekultúrával való találkozásom volt ott, a Zeneakadémia egyházzene tanszakán Dobszay László óráin. Hiszen ahogyan nem beszélhetünk reformációról sem a katolicizmus megidézése nélkül, ugyanúgy nem érthetjük a protestáns korálokat a gregorián dallamok ismerete nélkül.

– Mennyire nehéz mind az egyházzenében, mind a gyülekezet által, az egyházi tartalommal a világi emberek megszólítása?

– Ha az ember nem hisz valamiben, azt nem is tudja igaz szívből képviselni. Ennek persze a fordítottja is igaz. Nem nagy dolog egy Nyitott templomok napját megrendezni: egy pár eseményt kell csak egymás után szervezni. Nagy dolog egy Nyitott templomok napját megszervezni: sok ember lelkesítő munkájára van szükség és arra közös akaratra, hogy megszólítsunk embereket arra, hogy legyenek a vendégeink. Ez a nap alkalmas arra hogy kommunikáció jöjjön létre ember és ember között. Szavak nélkül is akár: a templom csendjében, vagy a muzsika által, vagy fiatalok színielőadása által. Elég egy szó, ami megérinthet, elég egy mosoly, amely felderíthet.

– A Szakrális Művészetek Hetének célja a minőségi egyházi kulturális tartalommal való nyitás, valamint a gyülekezetekbe járók megerősítése. Kiket vártok rendezvényeitekre?

– Mindenkit szívesen várunk, gyerekeket és felnőtteket egyaránt, gyülekezetünk tagjait éppúgy, mint azokat, akik először látogatnak el hozzánk. Nagyszerű lesz együtt lenni!