Folyóiratunk élén irodalmi rovatunk áll, ahol legtöbbször kerek születési, vagy halálozási évfordulóra emlékező – spirituális kötődésű – alkotásokat mutatunk be. Ezúttal olyan műveket választottunk, melyek még nem jelentek meg nyomtatásban. Csengey Gusztáv kéziratban fennmaradt verse ’A fogoly lengyel’ című kultuszvers további sorsáról szól az első világháború végéről, míg Illés György regényrészletének aktualitását a Muhi csata 780. évfordulója nyújtja.

Az utóbbi időben gondolkodásunkat a koronavírus járvány foglalja el, s különös hálával gondolunk az egészségügyben dolgozókra, ezért az aktuális eseményekről beszámoló rovatunkban a „Köszönet a gyógyítóknak” című konferencia anyagát közöljük.

’Hitvallások’ rovatunkban – készülve az év második felében esedékes Eucharisztikus kongresszusra – Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Mohos Gábor segédpüspök írása méltatja az eucharisztia jelentőségét. Gyulai Ákos professzor emeritus rövid írásban tesz kísérletet a természettudományos világkép és a keresztény hit egységének megragadására, míg Keresztesné Várhelyi Ilona Húsvét ünnepe kapcsán fejti ki gondolatait a keresztény értékrend érvényesülésének felszabadító hatásáról.

Az ’Egyházak és történelem’ rovatunk élén Máger Ágnes festőművész egy centenáriumi Trianon-megemlékezésen elmondott beszédének szövege áll, melyet jól kiegészítenek ki Holló Csaba, a megyei mérnökkamara elnöke személyes visszaemlékezést tartalmazó, valamint Dobos Zsolt Pro Urbe-díjas tanár történelmi megbékélést hirdető írásai. Bárcziné Sowa Halina, a lengyel nemzetiségi önkormányzat országos alelnökeként a magyar-lengyel közös történelemről és keresztény gyökerekről közölt írást, míg Szarka János parókus Tarnaszentmária Árpád-kori templomának történetéről részletes tanulmányt írt. Boleratzky Lórándnak, a Miskolci Evangélikus Jogakadémia 2019-ben elhunyt tanárának egyik utolsó írása Ordass Lajos evangélikus püspök 1958. évi félreállításáról szól.

’Könyvismertetés’ rovatunkban Gyulai Éva a minorita templom történetéről szóló könyvet mutatja be, mely a hasonló címet viselő kötetek sorában a harmadik. A kötet a minorita plébánia köré szerveződő közösség életének sokszínűségét mutatja be, s így alkalmas arra, hogy egyfajta historia domus-ként szolgáltasson információt az utókornak. Pelle János Vérvád, hisztéria, népítélet című könyve – többek között – az 1946. évi miskolci pogrom valós történelmi hátterének bemutatása miatt szolgálhat rá olvasóink figyelmére. Az események – akkor még élő – tanúival forgattak Kavics a síron címmel dokumentumfilmet a 90-es években, melynek bemutatójára ez év május 20-án kerül sor városunkban.

Bízunk abban, hogy továbbra is számíthatunk hűséges Olvasóink érdeklődésére, s örömmel fogadjuk észrevételeiket és támogatásukat, valamint várjuk a közlésre szánt kéziratokat.