A Vallásszociológia című tankönyv több mint másfél száz forrásra támaszkodik, melyben 130 kérdés és feladat segíti a tanulókat és a tanárokat. A tankönyv különös hangsúlyt fektet a hazai vallási helyzet bemutatására.

Tartalom

I. BEVEZETÉS 9

1. A vallásszociológiai gondolkodás 9

1.1. A vallásszociológia indokoltsága 10

1.2. Közös források – különböző utak a vallásszociológiában 12

1.3. A szociológiai valláskutatással szembeni követelmények 16

2. Szociológiai vallásértelmezés 16

2.1. Milyennek kell lennie a szociológiai vallás meghatározásnak? 16

2.2. Definíciós módszerek 18

3. A vallás mint folyamat és mint összetett társadalmi rendszer 21

4. A vallás relevanciája és típusai 23

5. A vallásosság mérése 25

6. Vallásosság, személyiség, viselkedés 27

II. A VALLÁSOK KELETKEZÉSE ÉS KIFEJLŐDÉSE 29

1. A szent 29

2. Mágia és vallás, mágia és racionalitás 30

3. Tabu és totem 32

4. Szellemhit, istenhit 33

4.1. Mana 33

4.2. Szellem, isten, lélek 33

4.3. Szimbolizmus, kultusz 33

4.4. Monoteizmus 34

4.5. Mágia és istentisztelet 35

4.6. Etikai istenségek 35

4.7. Istenek feletti személytelen hatalmak 36

5. Varázsló, pap, próféta 37

5.1. Varázsló, pap, próféta 37

5.2. Szent tudás, prédikáció, lelkipásztorkodás 39

5.3. A papság mint foglalkozás és hivatás, papi szerepek 40

III. MOZGALOM , EGYHÁZ, SZEKTA, KULTUSZ 53

1. Egyház és mozgalom 53

1.1. A Jézus-mozgalom szociológiai elemzése 54

1.2. A mozgalmak egyháza Magyarországon 57

1.3. Az Opus Dei mozgalom 64

2. Egyház, felekezet, szekta, kultusz 66

2.1. Egyház és szekta 66

2.2. Egyház és felekezet 67

2.3. Szekta és kultusz 68

2.4. Tipológiák 68

3. Misztika 70

4. Teodicea és megváltás 72

4.1.Teodicea (a rossz igazolása) 72

4.2. Megváltás és újjászületés 73

4.3. A megváltás útjai 74

4.4. Vallási virtuozitás 74

4.5. A világot elutasító és a világba beilleszkedő aszkézis 74

4.6. Üdvözítő mítoszok és megváltástanok 76

4.7. Szentségi és intézményi kegyelem általi megváltás 76

4.8. Hit általi megváltás 77

4.9. A predesztináció kegyelme általi megváltás 77

4.10. A megváltást hirdető vallás osztály- és rendi meghatározottsága 78

5. Gyülekezet 79

5.1. A próféta, a kíséret és a gyülekezet 79

5.2. Gyülekezeti vallásosság 79

5.3. Pasztorális szakadás és jövőkép 79

5.4. Gyülekezeti lelkipásztorkodás a katolikus és reformátusegyházban 80

IV. VALLÁS ÉS TÁRSADALOM 103

1. Vallás és gazdaság 103

1.1. A társadalomban adódó lehetőségek és megoldatlanságok 103

1.2. A vallási kultúra és a gazdaság 104

1.3. A vallási szervezet maga is a gazdasági élet cselekvő alanya 105

2. Vallás és társadalmi szerkezet 106

2.1. Rendek, osztályok, rétegek és a vallás 108

3. Vallás és politika, állam és egyház 111

3.1. A történelmi nagy egyházak mint politikai tényezők 112

3.2. Vallásosság és politikai magatartás 113

4. A vallás szerepe a társadalom integrációjában

és a társadalmi változásban 115

5. A szekularizáció és modernizáció 116

5.1. A szekularizácó (elvilágiasodás) értelmezései 118

5.2. A monopolhelyzet-elmélet 119

5.3. Az egyházias vallás hanyatlása, új formációk 120

5.4. Civil vallás 120

6. Vallás és hatalom 121

7. Vallás és kultúra 122

7.1. A vallás mint kulturális rendszer 122

7.2. A kultúrvallások és a „világ” 124

7.3. A katolikus képzeletvilág 125

7.4. Inkulturáció 127

8. Vallási etika 131

8.1. A vallásos érzületetika és a világ közti feszültség 131

8.2. A szomszédsághoz fűződő etikai kapcsolatmint a vallási etika alapja 131

8.3. A kamatszedés elvetése vallási alapon 131

8.4. A vallási szeretet és a politika erőszakos volta 132

8.5. „Organikus” hivatásetika 132

8.6. Vallásosság és szexualitás 132

8.7. Testvériségi etika és művészet 133

9. Vallásosság, értékrend, ízlés 134

9.1. Habitus, világnézet, ízlés 134

9.2. Habitus, világnézet, befogadás 137

V. ÚJ VALLÁSI JELENSÉGEK 141

1. Új vallási jelenségek tipológiái 143

1.2. A világhoz fűződő viszony alapján 143

1.2. A tagok erkölcsi felelősségérzete alapján 143

1.3. A testületiség mértéke alapján 144

1.4. A tagok egymáshoz és a külvilághoz fűződő viszonya alapján 144

2. A régi-új szekták 145

2.1. Adventista szekták 145

2.2. Befelé forduló (introverzionista) szekták 150

2.3. Konverzionista szekták 150

2.4. Egyéb szekták 155

2.5. A „Keresztények” 156

3. Szinkretista kultuszok 157

3.1. Jellemzők 157

3.4. Szinkretikus kultuszok a karib világban 160

3.5. Nigériai kultuszok 161

3.6. Cejloni kultuszok 161

3.7. Az Egyesítő Egyház (The Unification Church) 162

3.6. Japáni kultuszok 166

3.7. Átmenet a szekta és a kultusz között: Isten gyermekei, később Család 166

4. Kvázivallások és a New Age 170

4.1. A New Age legfőbb jellemzői 170

4.2. A modern ezoterika 171

4.3. Alapvető hitek 172

4.4. Szcientológiai Egyház 173

4.5. A kultuszok és a kvázivallások határán: az újpogányság 178

5. A krisnások: egy ősi vallás új mozgalma 181

6. A destruktivitás kérdése 184

6.1. Megtérés vagy agymosás? 184

6.2. Atrocitás történetek 185

6.3. Transzformáló technikák, a fizikai egészség és a szexualitás 185

6.4. Tanulás, előmenetel 186

6.5. A nőkkel és a gyerekekkel kapcsolatos attitűd 186

6.6. Izoláció és függőség 186

6.7. Erőszakos visszaprogrammozás 187

6.9. Gyilkos szekták a 20. században 187

VI. A VALLÁSOSSÁG JELENKORI HELYZETE 189

1. Világhelyzet 189

1.1. Globalizáció 189

1.2. Fundamentalizmusok a modern világban 192

1.3. A vallásosság számarányai a nagyvilágban 193

2. Vallási helyzet Nyugat-Európában 194

2.1. Hit hovatartozás nélkül 195

2.2. Helyettesítő vallás 195

2.3. Kötelességből fogyasztás 195

3. Vallásosság az Egyesült Államokban 196

3.1. Tények és számok 196

3.2. Magyarázatok 196

3.3. Főáram és a peremhelyzetűek: első közelítés 197

4. Kelet-Közép-Európa 197

4.1. Elvallástalanodás 197

4.2. Vallási föllendülés 198

4.3. Vélemények a vallás szerepéről és a vallásos emberekről 198

4.4. Bizalom a társadalmi intézményekben és az egyházban 198

4.5. Vallásosság aránya 199

4.6. Vallás és erkölcs 200

4.7. Világkép 200

5. Hazai sajátosságok 201

5.1. Atomizálódás és individualizáció 202

5.2. A vallásosság számarányai 203

5.3. Második társadalom 203

5.4. Vallásosság típusai Magyarországon 203

5.5. Vallási változás 205

5.6. Vallásosság és társadalmi helyzet 206

5.7. Vallásüldözés vagy szekularizáció? 207

6. A felekezeti megoszlás 209

6.1. Történeti trendek 209

6.2. Reprodukció 209

6.3. Társadalmi háttér 210

6.4. Házasság 210

6.5. A különböző felekezetek vallásossága 210

6.6. Mi az oka a protestánsok csökkenésének? 211

6.7. Következmények 211

7. Az intézményes egyházak Magyarországon 212

7.1. Alacsony szintű profizmus 212

7.2. Idejétmúlt sémák 213

7.3. Klerikalizmus és centralizmus 213

7.4. A beilleszkedés egyházai 213

7.5. Párbeszéd-képtelenség 214

7.6. A papság 214

7.7. Trendek 215

Felhasznált szakirodalom 218