A doktori dolgozat írója azonban nehéz helyzetben volt, hiszen ő nem volt más, mint Szabó B. András lelkész, aki egyben az egyetem rektorának, Szabó Lajosnak és a Gyakorlati Intézet vezetőjének, Mátrai Mariannának a fia. Így munkája különösen is a figyelem középpontjába került. A Béres Tamás egyetemi tanár témavezetésével készített dolgozatot először a doktorjelölt ismertette. Nem sok ideje volt rá, hiszen a szigorú szabályzat csak pár percet engedélyez erre.

A vetített képes előadás egy frankfurti templom képével indult, amely fölé egy bankház csúcsosodik. Ez a fénykép lassan meghatározója jelenünknek, ahol a pénz kultúrája a teológiai értékek kultúrája felé nő. Ezt a képet próbálta meg Szabó B. András ebben a pár percben a hallgatóság felé közvetíteni egy másféle aspektusból.

„A pénz és a gazdaság témája a modern kapitalizmus kezdetéig a teológiai és a morálfilozófia területére tartozott. Ez az elhelyezés a pénz és a morál kezdetektől fennálló kényes viszonyát mutatja. A közgazdaságtan függetlenedésével a többi társadalomtudomány átengedte a pénz témáját az új katedrának. A teológia területén a dogmatikai igényű reflexió egészen az utóbbi évekig csak elszórt és periférikus volt, miközben a globalizáció folyamata nagy hatást gyakorolt a teológiai etikára, illetve a felszabadítási teológiák gondolkodására. Az utóbbi években a társadalomtudományok felfedezték a pénz témáját és a teológiai érdekődése is feltámadt.

A magyar teológiai életben a gazdaság témája a válság idejére gyakran tárgyalt kérdés lett, a pénz témájára kifejezetten még nem reflektált a teológia. A gazdasági érdeklődés elsősorban a helyes magatartás etikai szempontjára koncentrál. Az etika és a dogmatika nehezen szétválasztható, mégis nagy egyensúlytalanság érzékelhető a gazdaságra vonatkozó szociáletikai állásfoglalások és a gazdaságra vonatkozó dogmatikai véleményalkotás - mint teológiai bázis – között. Az utóbbival az elmúlt években olyan teológusok próbálkoztak, mint Philip Goodschuld és Mark C. Taylor. A kontinentális Európa területén a francia filozófia és a német társadalomtudományok véleménye meghatározóm hiányzó önálló teológiai reflexióval. Erre a teológiai hiányra válasz ez a dolgozat” - állt a tézisfüzet bevezetőjében.

Szabó B. András vetített képes előadásában kitért a pénz leírása, a pénz eredete, a történelmi fordulópont, a jelen gazdasági rendszer leírása, az Isten-fogalom tisztázása után a pénz teológiai elhelyezése, a közösségi funkciója és pedagógiai program ismertetésére. A pénz teológiai tulajdonságainak leírásában annak értékelése, a szabadság, az anyagvesztés és az idő szerepeltek. A pénz és kultúra fordulópontjait is ismertette, úgy mint a reformáció korát (adomány kultúra, kamat és hivatás értékelése), a XVIII. század homo oeconomicus fogalmát, a boldogság, esztétika és kapzsiság jegyében, valamint a globális pénzpiaci kapitalizmus korát (funkcionálisan differenciált alrendszerek - gazdaság, kultúra, politika -, a gazdaság kiemelkedése, kapcsolata a kultúrával). Az előadásban a kapitalizmusnak, mint vallásnak a fogalmi tisztázása következett (szociológiai megállapítás, filozófiai párhuzamok), majd a pénz fogalmának teológiai elhelyezésére tért rá a doktor-jelölt. Megállapította, hogy a pénz nem semleges eszköz, teológiai helye a hamartológia (bűn közösségi jellege). A megváltás pedig mint igazság, (szótériológiai és eszkatológia) áll ezzel szemben. Az élni tanulás folyamata a pénz összefüggésében a megélni, túlélni, élni hármasságában rejlik.

Szabó B. András dolgozatában az alábbi téziseket állította fel:

I. A pénzre egy hármas, időben nem elkülöníthető eredő eredményeként tekinthetünk. Az első a horizontális kommunikációt jelentő csere, a másik kettő a vertikális: ezek a hatalom és a szakrális eredők. Míg a hatalmi eredőt a hatalom és a pénz mindennapos kapcsolata hangsúlyozza, a szakrális gyökér ma nem nyilvánvaló. Az utóbbi szempontra a hagyományos dogmatika társadalmi funkcióvesztése mutatott rá ismét. A konkurencia lehetősége a pénz és az istenfogalom között, ahogy számos bibliai és teológiatörténeti példa mutatja, szerkezetileg adott. A pénz mint a véges javak elosztásának társadalmi kommunikációs eszköze a hiányra koncentrál és a végesből indul ki. A végesség okozta fenyegetettség feloldása a végtelenbe tör, ami mennyiségi növekedéssel elérhetetlen, kudarcra ítélt vállalkozás.

II. A szabadság és a funkcionális differencia fenntartása csak az egyes alrendszerek teljes etikai felelőtlenségének feladása árán, a gazdasági alrendszerek és ezen belül kifejezetten a pénz komplex inkulturációján keresztül lehetséges.

III. A pénz rámutat az emberi ráció affektív korlátoltságára a tudományos világképben.

IV. A teológiai értékelés szerint, szemben egyes közgazdasági értékelésekkel, a pénz nem semleges eszköz. Teológiai helye a hamartológia, mert az emberi létet szerkezetéből kiindulva csak mint hiány meghatározta létet képes kommunikálni.

V. A pénz valódi teológiai korlátja az eszkatológiai tartalom hiánya. Ezért nem isten-fogalom teológiai értelemben, legfeljebb szociológiai megfigyelés számára lehet az.

VI. A pénz teológiai elhelyezése a hamartológia és az eszkatológia összefüggésében egyrészt a dogmatika számára is eredményeket hordoz, másrészt megmutatja a pénz praktikus helyét is. A megigazulás meghatározta ember számára kommunikációs eszközzé válik a megigazulás kommunikálására. A társadalom egésze számára pedig mai életvilágunkban a társadalmi participáció biztosítása a célja.

VII. A pénz teológiai elhelyezése következtében egy tanulási folyamat tárgya. Az élni tanulás folyamatába, a megélni, túlélni, élni koncentrikus köreibe kell egyéni és közösségi szinten beilleszteni.

Mindeközben a bírálóbizottság tagjai, az elnök asszony, Jutta Hausmann, valamint a bírálók: Zsugyel János (Budapest, Gazdasági Főiskola), Orosz Gábor Viktor (Evangélikus Hittudományi Egyetem) és a bizottság többi tagja, Fazekas Sándor (Debreceni Református Hittudományi Egyetem), Kodácsy-Simon Eszter Evangélikus Hittudományi Egyetem) élénk figyelemmel kísérték mondatait. 

Az első hozzászóló Zsugyel János volt, aki méltatta a dolgozat megállapításait, a rengeteg forrás használatát és a sok hivatkozást. Példaértékűnek ítélte a pénz funkcióinak újragondolását, a társadalmi szerep átértékelését, a gördülékeny és olvasmányos stílust. Egyedül a blikkfangos címet kritizálta meg. Három kérdés feltétele után a dolgozatot jelesre értékelte.

A második bíráló Orosz Gábor Viktor pár szerző hiányát említette hozzászólásában, akik gazdagíthatták volna a dolgozatot. Pozitívan értékelte ő is a közgazdaság és a teológia új metszetét, informatív voltát, majd a dolgozattal kapcsolatban ő is kérdéseket fogalmazott meg, de alapvetően ő is jelesre értékelte.

Fazekas Sándor is szót kapott ezután és kérdéseket fogalmazott meg. A doktorandusz válaszai után a hallgatóság soraiból is kérdéseket lehetett feltenni. Ezután a bizottság értékelésre visszavonult, majd 95,7 százalékos eredményt hirdetett ki.

Az alkalom fogadással zárult, ahol a jelenlévőkön túl a meghatódott családtagok is gratuláltak szerettüknek.

Szabó B. András 1977-ben született Pécsen. Édesapja Szabó Lajos, jelenleg az EHE rektora, édesanyja Mátrai Marianna, a Gyakorlati Intézet vezetője. 1996-ban érettségizett a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 1996–2000 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 2000–2006 között az EHE-n folytatott tanulmányokat. 1999–2000-ben Heidelbergben, 2003–2004-ben Chicagóban, 2011-ben Marburgban volt ösztöndíjas. Szakdolgozata Auschwitz – Katarzis a teológiában címmel könyv formában megjelent a Luther Kiadónál. 2005–2006-ban hatodéves, majd beosztott lelkész Szegeden, 2007 óta beosztott, majd gyülekezeti lelkész Pestújhely–Újpalotán. 2015-től a zsinat teológiai bizottságának tagja. 2007-től rendszeresen publikál, kutatási témája mellett igehirdetéseket és meditatív írásokat is. 2009-ben kötött házasságot Péterfia Zsuzsannával, gyermekeik Vilmos és Blanka.