Mi kell egy sportnaphoz? Lelkes munkatársak, mozogni szerető emberek, jó idő és Isten áldása. Istennek hála mindezt megkaptuk. Fantasztikus volt tapasztalni a gyülekezeti és iskolai lelkésztársak együttműködését – a program előkészítésében, a közösségek mozgósításában és a segítők megtalálásában. Fantasztikus volt együtt dolgozni olyan testvérekkel, akik egy-egy sportág szakembereiként örömmel és önzetlenül segítették egyházuk rendezvényét. S fantasztikus volt a soltvadkertiek helytállása, akik Udvarhelyi Attila igazgató vezetésével olyan munkát végeztek, hogy sokan kérték: a következő sportnapot is itt rendezzük meg…

Egész héten esett az eső. Buzgón imádkoztunk hát a jó időért, hiszen a városi sportcsarnok és az iskola tornaterme között lévő sportpálya használatával egyaránt számoltunk. Szombatra verőfényes napsütéssel áldott meg minket Isten, ezért nem zavart már utána az újabb esőzés.

A százhatvanhárom regisztrált résztvevő Soltvadkertről, Kiskőrösről, Kecskemétről, Dunaegyházáról, Apostagról, Dunaújvárosból, Csengődről, Bajáról és Szegedről érkezett. Sok volt a gyerek és a fiatal, de több versenyszámban indultak felnőttek 19-50 és 50 év feletti korcsoportban is. Versenyezni foci, asztalitenisz, futás és szkander sportágakban lehetett, ezen kívül volt még zenés gimnasztika, sorverseny, kötélhúzás, célba dobás, s futballoztak egymással a presbiterek és a lelkészek.

Köszöntötte a sportnapot és egyúttal reklámozta is a jövő évi Szélrózsa találkozót Lehoczki Ferenc polgármester. Dudla Erzsébet egyházmegyei felügyelő a sport és a Biblia kapcsolatáról osztott meg néhány gondolatot. Az egyházmegye missziói lelkésze, e sorok írója Pál apostol futóversenyes példájával (1Kor 9,24–26) adta meg a lelki alaphangot, s hangsúlyozta az edzés és a cél fontosságát. Homoki Pál helyi lelkész imádsággal és áldással zárta a napot.

Reméljük, ez a megmozdulás nem csak egyszeri alkalom volt. Hiszen érezzük, testileg és lelkileg egyaránt mozdulnunk kellene. Bács-Kiskun megyeiek! Legközelebb Kiskőrösön találkozhatunk!