Az Anglikán-Lutheránus Társaság (ALS) kétévente megrendezésre kerülő konferenciájának helyszínéül idén Magyarországot választotta. A konferencia helyszínválasztását több tényező indokolta. A konferencia egyik anglikán főszervezője, Alexander Faludy, lelkész – magyar származása révén – régóta ápol kapcsolatokat a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. Ennek gyümölcse, hogy Mirfildben (Anglia) egykori anglikán szemináriumában rendszeresen tanulnak magyar evangélikus ösztöndíjas teológusok, akik ezáltal az ALS tagjaivá is válnak. Nemcsak Alexnek, hanem az ALS más tagjainak is számos magyar kötődése van. Például dr. Roy Long angliai evangélikus lelkészt, Pátkai Róbert angliai magyar evangélikus püspök ordinálta (avatta lelkésszé). Emellett dr. Fabiny Tibor professzor és dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke résztvevői és előadói voltak az ALS korábbi konferenciáinak. Sok minden mutatott tehát afelé, hogy a társaság résztvevői egyszer Magyarországon találkozzanak.

„A konferencia témája illeszkedik a közép-európai lutheránus egyházak, ezen belül is Magyarország evangélikus egyházának helyzetéhez, a kisebbségi léthez. A konferencia mottója Ne félj, te kicsiny nyáj (Lk 12,32) arra utal, hogy egy kisebbségben élő egyház helyzete nem feltétlenül hátrány és nem kell, hogy megijesszen, vagy félelmet keltsen” – mondta el Alex Faludy. Ezt erősítette meg dr. Fabiny Tamás is a konferenciát záró panelbeszélgetésben. Püspökünk hozzátette, az evangélikusok családon belül, barátok között, vagy akár faluközösségben is gyakran a többségi létet élik meg, amikor „mindenki evangélikus”, és csak miután kilépnek ezekből a közegekből, akkor döbbennek rá az egyház, az evangélikus felekezet kisebbségi helyzetére a világban.

A konferencia előadásai és kiscsoportos beszélgetései a kisebbségi lét témáját járták körül elméleti és tapasztalati szinten, teológiai, diakóniai és spirituális szempontból az ökumené jegyében. Az előadásokat követő beszélgetések csoportjainak összeállításában Alexander Faludy a partneregyházak, partnergyülekezetek tagjait igyekezte közelebb hozni egymáshoz, illetve azokat, akik egyházi helyzetük vagy munkájuk révén a legtöbb kapcsolódási pontot találhatják meg egymással. Az előadások rendre két részből álltak, egy-egy témát egy anglikán és egy lutheránus előadó járt körül, akik a hallgatók kérdéseire is igyekeztek válaszokat adni.

A konferencia tartalmi részét dr. Fabiny Tibor előadása nyitotta meg, aki Magyarország és a magyar kereszténység elmúlt ezer évét foglalta össze. A történelem eseményeit az álmok és azok összeomlása vezérmotívumra fűzte fel.

Szombat délelőtt a holland evangélikus Praxedis Bouwman és Michael Jackson dublini anglikán érsek a felekezeti kisebbségi létről beszéltek, a kisebbségben élő közösségek erősségeiről és gyengeségeiről, valamint, hogy hogyan oldhatóak fel az ilyen közösségeken belüli és közösségek közötti feszültségek. A következő blokk keretében az előadók Buda Annamária, az Evangélikus Egyház Diakóniai Osztályának vezetője és Madeleine Holmes diakóniai szempontokat vizsgáltak.

Vasárnap délután dr. Robin Greenwood és dr. Roy Long beszéltek a laikusok szerepéről, illetve bevonásáról a gyülekezeti életben. Dr. Greenwood elgondolkodtató mondatai arra vonatkoztak, hogy ne csupán gyülekezetbe járó emberek legyünk, hanem mi magunk váljunk élő gyülekezetté, amelyben mindenkinek megvan a maga helye és feladata.

Hétfő délelőtt az ökumenizmus témában dr. Christiane Groeben vezetett be minket az olaszországi evangélikusok helyzetébe, ezután pedig Jorge Pina Cabral portugál anglikán püspök beszélt a portugáliai anglikánok útkereséséről nyilvános kérdésekben a Portugál Katolikus Egyházzal közös és azoktól különböző álláspontok alapján. Az előadások sorozatát Anne Burghardt, a Lutheránus Világszövetség ökumenikus kapcsolatokért felelős titkára zárta a közép- és kelet-európai evangélikus lelkiségről. A záró panelbeszélgetésben Alex Faludy moderálásával dr. Fabiny Tamás mellett Anne Burghardt és Christine Allsopp, anglikán esperes vettek részt.

A konferenciára a világ tizenhat országából érkező vendégeknek lehetőségük volt péntek délelőtt részt venni egy budapesti városnézésen, melyet a szakadó eső csak részben mosott el. A konferencia ideje alatt a résztvevők további alkalmakon ismerkedhettek országunk és kultúránk jellegzetességeivel.

Szombat este Szentantalfán, a Gergely-pincében oszthattuk meg élményeinket egymással egy tányér disznócsülkös vacsora és borkóstoló alatt.

Vasárnap reggel úrvacsorás istentiszteleten vettünk részt Balatonfüreden a helyi gyülekezettel, ahol a gyülekezet lelkésze, Riczinger József mellett Aradi György és Szűcs Mária lelkészek szolgáltak. Isten igéjét dr. Fabiny Tamás hirdette Jak 2,14-17 alapján. A prédikáció rámutatott arra, hogy az ide érkezőknek nemcsak ország-, hanem felekezeti határokon is át kellett lépniük, de a legnagyobb határátlépő azonban maga Isten volt, aki emberré lett értünk. Az istentiszteletet követően a helyi gyülekezet süteményektől roskadozó asztalokkal várt bennünket. Majd folytatva utunkat a Tihanyi apátságban találtunk menedéket az újból szakadó eső elől, de az apátsággal való ismerkedés és az ott elköltött ebéd után már szivárványfényben készíthettünk csoportképet. A tihanyi kilátás még a magyar résztvevők számára is nagy élményt jelentett.

A konferenciát fogadás zárta, ahol vendégeink voltak: Márfi Gyula veszprémi érsek, Tarr Zoltán a Magyarországi Református Egyház képviseletében, dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára és Kondor Géza, Révfülöp város polgármestere. A köszöntések mellett a szervezők köszönetüket nyilvánították ki mindazok felé, akik hozzájárultak a konferencia megvalósulásához. Magyar részről a szervezést dr. László Virgil evangélikus lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház Ökumenikus- és Külügyi Osztályának munkatársa tartotta biztos kézben.

Az Anglikán-Lutheránus Társaság 1984-ben alakult. Célja, hogy felkeltse az érdeklődést az anglikánok és lutheránusok hagyományai és kapcsolódási pontjai iránt és hogy alkalmakat biztosítson egymás megismerésén túl a közös istentiszteletekre, teológiai munkára, barátságra és tanúságtételre. Emellett ez a kapcsolat közös imádságra bátorít az Egyház egységéért, különösen az anglikánok és lutheránusok között világszerte. A Társasághoz bárki csatlakozhat, aki fontosnak tartja a két felekezet kapcsolatát és közös munkáját. A belépésről, a korábbi konferenciákról és a Társaság célkitűzéseiről az ALS honlapján lehet tájékozódni: https://www.anglican-lutheran-society.org

A jelen cikk szerzői szeretnék köszönetüket kifejezni a Lutheránus Világszövetségnek és a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, hogy támogatták részvételüket a konferencián, hozzájárulva ezzel ökumenikus tapasztalataik gyarapodásához!