Parillák Gabriella, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely polgármesteri hivatalának sajtófőnöke pénteken az MTI-nek elmondta: nemzeti értékként tartják nyilván ezentúl a város szülöttének, Krúdy Gyula (1878-1933) írónak a munkásságát, továbbá Eisert Árpádnak (1911-1974), a magyar szívsebészet úttörőjének, valamint Bárány Frigyes színművésznek és Szikora Tamás festőnek a tevékenységét.

Krúdy Gyula, Baumgarten-díjas író 25 regény, köztük a Szindbád-sorozat, a Vörös postakocsi, és a Hét bagoly, illetve számos novelláskötet szerzője.

Eisert Árpád, a nyíregyházi kórház volt orvosa 1848-ban Magyarországon elsőként távolított el szívburkot úgynevezett páncélszív-betegség miatt, illetve 1951-ben szintén elsőként végzett elektív szívműtétet, mitrális-stenosis operációt.

Bárány Frigyes színművész 1981 óta a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész, több mint harminc játék- és televíziós filmben szerepelt, s a leghíresebb alakítása az Aranyember című filmben volt, Kacsuka Imrét szerepét játszotta.

Szikora Tamás Munkácsy-díjas festőművész, a magyar neokonstruktivizmus kiemelkedő mestere.

A városrészek közül az értéktár-listára került a 2013-ban gyógyhellyé nyilvánított Sóstógyógyfürdő, valamint az ottani Sóstói Múzeumfalu, amely a Felső-Tisza-vidék népi építészetét és a honfoglaláskori létesítményeit őrzi, illetve a Nyíregyházi Állatpark, ahol a világ 500 állatfajának, több mint ötezer egyede látható.

Ugyancsak nagy értékként tartják nyilván ezentúl a Nyíregyháza nyugati határában található, a város 1753-as újratelepítése után kiépült bokortanyákat. A fennmaradt negyven bokortanya egykor a betelepült szlovák ajkú lakosság nyári lakóhelye volt a földek mellett, az úgynevezett tirpák népi építészet létesítményeit ma is őrzi, amelyek szintén felkerültek az értéktár nyilvántartásba.

A kulturális együttesek közül a világhírű Cantemus Kórus, illetve a Nyírség, a Szabolcs és a 4 for Dance Táncegyüttes lett listás.

Ugyancsak helyett kapott az értékek sorában a betelepülő szlovákok - vagy ahogy egykor nevezték őket:  a tirpákok - által 1784-1876 között épült evangélikus nagytemplom, valamint a Hősök-temetője, ahová az I. világháború idején a városban működött, Osztrák-Magyar Monarchia-beli nagy hadikórházban elhunyt katonákat, 14 nemzet fiait helyezték örök nyugalomra.

A magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyéniségének, Bessenyei György (1747-1811) írónak, költőnek a szobra is nyilvántartásba került. A szobor, Kallós Endre alkotása 1898-ban készült el, de csak egy évvel később, 1899-ben avatták fel, tekintettel az Erzsébet királynő meggyilkolása miatti nemzeti gyászra.