A hazai evangélikus egyház a projekt révén egy igazán jelentős, országos szintű, egymást erősítő zarándokút-hálózatot szándékozik megvalósítani, ebben kap helyet az Észak-magyarországi régió is a Dél-alföldi, Észak-alföldi, Dél-dunántúli és Közép-dunántúli régió mellett. A hiánypótló beruházás kapcsán a belvárosi evangélikus templom gyülekezetének lelkésze, korábbi evangélikus esperes, Sándor Frigyes a Miskolc Televíziónak elmondta, nagyon örülnek az elnyert összegnek, hiszen ebből sok elképzelésüket meg tudják majd valósítani.
A projektben részt vevő helyszíneken a település egyháztörténeti, történelmi, kulturális és néprajzi örökségének kutatása és bemutatása is megvalósul. Ennek köszönhetően egy olyan, a vallási indíttatáson túlmutató turisztikai termék jön létre, amelyet eddig hazánkban egyetlen turista- vagy zarándokút sem biztosított. A jelentősebb helyszíneken, így Miskolcon is látogatóbarát módon megújul az egyházi épített örökség is, erre 40 millió forintot adnak.
„Sok mindenre lenne szükség, számos elképzelésünk van, amelyek jelentős részét meg tudjuk valósítani az elnyert összegből. Templomunk 1797-ben épült, s a legutolsó felújítás egy festés volt a belső térben, még 1941-ben. A tetőszerkezeten egy »életmentő« felújítást végeztünk el, mert különben összedőlt volna. A pályázat összegéből szeretnénk felújításokat végezni, emellett megmutatni értékeinket nem csupán a templomba járóknak” – emelte ki a lelkész.
Mint hangsúlyozta, az orgonaszéknél, a haranglábnál is sok munka van, így ebből az összegből ezeket a felújítási munkákat is elvégzik majd, de természetesen a rekonstrukció mellett más értékeiket is megmutatják a vallási és nem hívő közönségnek.
„Azokat is meg szeretnénk szólítani, akik nem járnak rendszeresen templomba. Számos olyan kincsünk van, amely mindenki számára érdekes és vonzó lehet, ilyen például a könyvtárunk, amelyben az 1500-as évekig visszamenően vannak könyvek. Ezek a kötetek nem csupán egyházi jellegűek, ezekből szeretnék egy kiállítást rendezni, illetve van egy Székely Bertalan-oltárkép is, amely a templom százéves évfordulójára készült, 1897-ben. Ez azért egyedülálló művészettörténeti szempontból is, mert Jézust mindig fehérben ábrázolják, ezen a képen pedig sötétebb tónust használt az alkotó, s számos szimbólum van a festményen” – tette hozzá Sándor Frigyes.