A szüretelésre való idő ellenére szép számban jöttek el a két egyházmegye világi vezetői, hogy az egymással való jóízű beszélgetések mellett meghallgassanak egy megindító és elgondolkodtató nyitó áhítatot, két nagyszerű előadást és a két egyházmegyei felügyelő tájékoztatását a pesti és tolna-baranyai evangélikus gyülekezeteket érintő történésekről, népmozgalmi adatokról.

Szabó Vilmos Béla a Tolna-Baranyai Egyházmegye esperese, a paksi gyülekezet lelkésze, a paksi gyülekezet kántorának, Koch Boglárkának lendületes orgonajátékával kísért kezdőéneket követő áhítatában - Mózes 1. könyve, 50. fejezetének 15-21. verse alapján - mondta el gondolatait a megbocsátásról és az ezzel szoros kapcsolatban lévő türelemről: Bármilyen nehéz is, próbáljuk meg a bennünket érő jó-rossz eseményeket nemcsak a saját, hanem Isten szemszögéből nézni, mert Ő az, aki képes jóra fordítani a rosszat. Ahol Isten megbékélést akar, az ember ne szítson békétlenséget! Az áhítatban elhangzott „Csak egy jó szót mindennap!” kérés, sokunknak juttatta eszébe az ezzel szívbemarkolóan egybevágó „Egy csepp emberség” történeteket. 

A konferencián elnöklő és moderáló Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő két, igazán érdekes témát érintő témakörben hívott meg előadókat.

Az első előadó, Lezsák Sándor parlamenti alelnök, a hit és társadalom kapcsolatáról, a hit és közélet kérdéseiről beszélt. Az egykori pedagógus előadásában visszaemlékezett a hitük és egyházuk védelme miatt üldözött egykori – többek között evangélikus – főpapokról, és hangsúlyozta, hogy csak az a közösség tud fennmaradni, amelyik „szolgáló közösség”.  Lezsák szeretettel emlékezett egykori, műfordítással is foglalkozó tanárára, aki egy irodalom órán a Himnusz kapcsán megkérdezte a diákjaitól, hogy tudják-e kívülről Kölcsey versét. Amikor a diákok kórusban mondták, hogy ismerik kívülről, a tanár csendesen megkérdezte: „És belülről?” A kérdést követő csend nemcsak az osztályteremben sűrűsödött meg – ahogyan ezt az alelnök felidézte –, hanem a konferencia első részének helyet adó templomban is, a felügyelők között. 

Talán a bevezető áhítat inspirálta az előadót, hogy többször megemlítette az ökumené kapcsán a „politikai ökumené” kifejezést. (Bárcsak tudnánk, hogy ez a mai bolond világunkban mit is jelent pontosan, és hogyan lehetne elérni!) Hangsúlyozta azt a veszélyt, amit az jelent, ha kivonulunk a közéletből, és ráhagyjuk olyanokra, akikre nem lenne szabad hagyatkozni.  A politikus vénája is megmutatkozott a rendszerváltást megalapozó, „sátras” előadóban, amikor megjegyezte, hogy „ma Magyarországon nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van”. Egy igen érdekes információt is megtudtak a felügyelők az előadásból: Norvégiában az Alkotmány tartalmazza azt, hogy a király csak evangélikus lehet! 

Az előadást - melyhez kapcsolódóan a résztvevők kérdéseket is feltehettek - azzal a gondolattal zárta Lezsák Sándor, hogy ma, ebben a válságokkal sújtott világban, a hittel rendelkezőknek kell erőt, optimizmust sugárzóan megszólalniuk!

A két egyházmegyei felügyelő, Krizsán Zoltán (Pesti Egyházmegye) és Andorka Árpád (Tolna-Baranya) tájékoztató előadásában képet adott a gyülekezetek életéről és az érdekesebb népmozgalmi adatokról. (Nem kis meglepődéssel hallották a résztvevők, hogy van olyan gyülekezet, ahol az istentisztelet két órán keresztül tart!)

Egy igazi paksi halászlé elfogyasztása után egy igazi „vagány” előadótól hallottak a jelenlévők érdekfeszítő előadást egy igazi fiatalos ügyről: a cserkészetről. A felügyelők között voltak páran, akik egykori cserkészként belülről is ismerték ezt az 1906-ban Angliában elindított, vallásos (de nemcsak keresztény/keresztyén!), a kallódó ifjúság társadalom számára történő megmentését célul tűző mozgalmat. Az előadó Buday Barnabás lelkész, a Borsod-Hevesi Egyházmegye espesere, a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke érdekes információkat osztott meg a hallgatósággal a cserkészet múltjáról és jelenéről – igazi cserkésztiszti egyenruhában. Ma Magyarországon mintegy 8.000-10.000 cserkész van, akik az önkéntesség, a politikamentesség és a vallásosság (elvárás az aktív istenkapcsolat) talaján „cserkelik” magukat egészséges tevékenységekkel (túrázással, kerékpározással, vitorlázással, barlangászattal, stb.) egészséges, teljes emberré. Az előadó kifejtette a televízió számára készített, félperces, a cserkészetet reklámozó videó-klipet is bemutató előadása végén, hogy a gyülekezeteink jobban kihasználhatnák a cserkészet nyújtotta missziói lehetőségeket.

A konferencia Szabó Vilmos Béla esperes úti áldása után azzal zárult, hogy a jelenlévők egyöntetűen kinyilvánították: a jövő esztendőben is rendezzék meg az összejövetelt, amelynek vendéglátója a cinkotai gyülekezet lesz.

Az alkalomról az Evangélikus Élet 2013. október 6-i számában tudósít.