A második világháború végétől egészen 2002-ig a templom kapui zárva voltak. Ezt leginkább csak azok tudták, akik naponta arra jártak. Évtizedeken át eredeti rendeltetésétől idegen funkcióban, raktárnak használták. Volt azonban egy maroknyi kis csapat, amelynek a tagjai így is otthonuknak vallották, és soha nem mondtak le arról, hogy egyszer ismét az lesz, aminek az építők szentelték.

Tizenöt évvel ezelőtt kapta vissza az egyház a patinás templomot, hogy újjáépítése után ismét Isten dicsőségét szolgálja. A gyülekezet történetéből tudjuk, hogy a nagyharangot 1903-ban Vilmos császár adományozta; 1945-ben ezt elrabolták, és csak 2002-ben kapott új harangot a templom – Lévai Anikó és Orbán Viktor adományaként.

Bach-orgona Budapesten

2017 virágvasárnapján a Hold utcai német ajkú reformátusok nemcsak a templom újjáépítésére emlékeztek, hanem a gyülekezet örömére új orgonát is avattak. A hangszert Faragó Attila orgonaépítő (képünkön) és az általa vezetett Aeris Orgona Kft. készítette. Budapest első Bach-orgonáját a türingiai orgonaépítészet mesterművei inspirálták.

A fiatal szakemberekből álló Aeris Orgona Kft. már 2014-ben épített egy türingiai hangszert a ceglédi evangélikus templomban – ennek „csodájára járnak”, és a nemzetközi hírnévre szert tett orgonát azóta nem egy nagy hírű orgonista megszólaltatta. Az orgonaépítő csapat számos tanulmányúton ismerte meg a Johann Sebastian Bach korabeli Türingia orgonáit. Akárcsak a ceglédi hangszert, a Hold utcai orgonát is az arnstadti templom 1703-ban Johann Friedrich Wender által épített orgonája ihlette. Ezen a hangszeren játszott 1703–1707 között, arnstadti éveiben Bach a templom kántoraként.

A felavatott hangszer orgonaszekrénye borovi fenyőből készült, a homlokzati sípokat takaró motívumokat hársfából faragták. Az orgona minden eleme természetes anyagok – kovácsoltvas, juhbőr, tömör fa – felhasználásával készült. A gyülekezet hírlevelében (Gemeindebrief) olvasható, hogy „a Hold utcai hangszer Budapest első olyan orgonája, amely egy hangszerben ötvözi a Bach által elismert és használt orgonák hangzását, lehetővé teszi a korabeli játékmód szerinti differenciált billentéskultúra alkalmazását, és külső megjelenésében is a 18. század hangszereit idézi meg”.

Szolgálatba állítás

Már jóval a virágvasárnap délutáni ünnepség kezdete előtt folyamatosan érkeztek a meghívott vendégek és a gyülekezet tagjai. A rendezők gondosan elkészítették a vendégek helyeit. A kezdéshez közeledve egyre többen tűntek fel az egyházi, társadalmi és zenei életből ismert személyiségek közül a korszerűen felújított épület padjaiban, és mire a harangszó jelezte az esemény kezdetét, zsúfolásig megtelt a templom. Ünnepélyesen hangzott fel az új orgona hangja Fassang László Liszt-díjas orgonaművész keze alatt, miközben Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök vezetésével bevonultak a vendégek: Orbán Viktor miniszterelnök, a templom lelkészei – köztük Balog Zoltán református lelkész, emberierőforrás-miniszter – és számosan a közismertebb meghívottak közül.

Köszöntőjében Balog Zoltán elmondta, hogy a német ajkú református egyházközséget százötvennyolc éve alapító osztrák, német, svájci, holland és dán bevándorlók hármas örökséget hagytak a mai közösségre: az evangélium hirdetését, a szeretetszolgálatot és a közéleti felelősséget. Most az új orgona felavatásával megkapták negyedikként a kultúra terjesztésének feladatát is. Hozzátette, hogy „ez a páratlan hangszer, a hangszerek királynője itt szolgálólány lesz, tanúságtevő, az evangélium hirdetésének szolgálója”.

A bevezető szavak után Fassang László a Robertsbridge­i kódexben megörökített, 1330­ban lejegyzett dallammal kezdte orgonaavató szolgálatát. Miközben zengett az ismeretlen szerző műve, az ősi zene hallatán középkori hangulat töltötte be a templomot. Fassang László az est folyamán Bach művei mellett Dietrich Buxtehude, Georg Böhm, Georg Friedrich Händel egy­egy darabját is megszólaltatta az ünnepi alkalmon. Az utóbbit Miklósa Erika (ének) és Rohmann Ditta (gordonka) közreműködésével.

Az est liturgikus részét a gyülekezet éneklése nyitotta. A 42. genfi zsoltárt – az új orgona hangjától kísérve – magyarul és németül is énekelték az egybegyűltek. Bogárdi Szabó István püspök prédikációját a 118. zsoltár versei alapján fogalmazta meg, nemcsak az új orgona szolgálatára utalva, hanem virágvasárnap ünnepére is.

Istenre hangoltan

Felszólalt az ünnepi alkalmon a Budapesti Német Ajkú Evangélikus Egyházközség lelkésze, Johannes Erlbruch, és köszöntötte az ünnepi gyülekezetet Philipp Klais, a bonni Klais Orgelbau vezetője is; szavait Balog Zoltán miniszter tolmácsolta.

Fassang Lászónak a 118. zsoltár dallamára felhangzó improvizációját követően emelkedett szólásra Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. „Ötszáz évvel ezelőtt kő hullott a nyugati világ mozdulatlan állóvizébe, hirtelen minden megváltozott, a Wittenbergből indult hullám eljutott a nyugati világ négy sarkába, minden megújult: egyház, gazdaság, kultúra – fejtette ki a reformációról szólva a kormányfő. – A reformáció ötszázadik évfordulóján nem kell más, mint hogy legyenek olyan kavicsok, amelyeket a gondviselés keze vízbe dobhat.

Ha lesz elegendő ilyen kavics, akkor Európa megújulhat, és Magyarország is szilárdan megállhat” – fogalmazott a miniszterelnök.

Sokgyökerű gyülekezetnek nevezte a Hold utcai reformátusokat, akik régi templomuk felújításával is igent akartak mondani gyökereikre. Annak megtestesülését látja e templomban, hogy egy sokszínű közösség, amelyben a közös hit az összetartozás kötőanyaga, még a világháborúk, vészkorszakok és a kitelepítés után is erős lelki házzá tud épülni.

Az ünnepség végén Orbán Viktor állami kitüntetést adott át Jürgen Illing német ügyvédnek, aki aktívan részt vett a templom tizenöt évvel ezelőtti felújítási munkái nak megszervezésében.

Az új orgonát felavató Fassang László Liszt­díjas, érdemes művész személyes vallomásként arról beszélt a Parókia portál riporterének, Fekete Zsuzsának, hogy zenészként lelkileg is kapcsolódik azokhoz a gondolatokhoz, amelyeket például Bach fogalmazott meg kotta formájában. „Ugyanígy azok az igazságok, amelyeket a Bibliában olvasunk, a mindennapi életünk részévé válnak, de ezek is megfoghatatlanok, mint a hang. A zene nagyon távoli, mégis létező dimenziót jelenít meg. Az orgona számomra Isten hangjának közvetítője. Az őszinte zenében mindig érzem Isten jelenlétét. Amit az igehirdetés már nem tud szavakkal kifejezni, azt elmondja a zene” – mondta az orgonaművész.

Budapest új Bach-orgonája jelentős szerepet tölthet be a főváros sokszínű zenei életében, ha felfedezik azok a művészek, akik nyitottak a régi zenei irányzatokra és Bach orgonaművészetére. Ebben is példát mutat az orgonát felavató Fassang László, aki április 29-én az új hangszeren tartotta doktori koncertjét.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 82. évfolyam, 17. számában jelent meg, 2017. április 30-án.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.