A pápa „a huszadik század első népirtásának” nevezte az örmények lemészárlását

A „huszadik század első népirtásának” nevezte vasárnap Ferenc pápa az örmény nép elleni, száz évvel ezelőtti török vérengzést.

A katolikus egyházfő a törökök által lemészárolt örmények emlékére bemutatott, örmény szertartású misén a római Szent Péter-bazilikában mondta ezt.

A pápa úgy fogalmazott, hogy a múlt században az emberiség három tömeges és példa nélküli tragédiát élt meg. „Az első, amelyet széles körben a XX. század első népirtásának tartanak, az örmény népet sújtotta” - fogalmazott a pápa.

Történészek szerint az 1915. április 24-én kezdődött és egészen 1917-ig tartó török vérengzésekben 1,5 millió örményt gyilkoltak meg.

Homíliájában Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az örmény áldozatok között katolikusok és ortodoxok, valamint püspökök, papok, szerzetesek, nők, férfiak, idősek, még gyermekek és védtelen betegek is voltak. 

A katolikus egyházfő a XX. század másik két népirtásaként a nácizmust és a sztálinizmust nevezte meg, az utóbbi évtizedek történelméből pedig a Kambodzsában, Ruandában, Burundiban és Boszniában történt népirtást. 

„Úgy tűnik, az emberiség nem tud felhagyni az ártatlanok vérének kiontásával! (...) Megtagadja, hogy hibáiból tanuljon, amelyeket a terror törvényeivel okozott!” - fogalmazott a pápa, hozzátéve, hogy egyesek a mai napig meg akarják semmisíteni embertársaikat „a többiek cinkos hallgatása” közepette. 

„Még mindig nem tanultuk meg, hogy a háború őrület, hiábavaló mészárlás!” - mondta Ferenc pápa. A keresztényeknek az egyházfő szerint jelenleg zajló népirtására utalva azt hangoztatta, hogy ezt is „általános közöny” kíséri. 

„A kegyetlenség soha nem igazolható Isten nevében!” - tette hozzá. 

A misén, amelyen örmény imádság és örmény zene is felcsendült, Ferenc pápa kijelentette: „Emlékezni szükséges és kötelező. Ha nem létezik emlékezet, elrejteni vagy tagadni a bűnt, a múlt okozta seb nyitva marad és vérzik!”

Húsvét második vasárnapján, amely az egyházban az isteni irgalmasság ünnepe, Ferenc pápa az egyház doktorává avatta Náregi (Virrasztó) Szent Gergely (945-1003) örmény szerzetest. Az örmény hívők ezt tapssal kísérték a Szent Péter-bazilikában, ahol minden örmény keresztény közösség képviseltette magát: II. Karekin katholikosz, Örményország pátriárkája, I. Aram örmény katholikosz és XIX. Nerszesz Bedrosz, az örmény katolikusok kilíkiai (cilíciai) pátriárkája. Jelen volt Szerzs Szargszján örmény elnök is, aki szombaton Nápolyban a Szent Gergelyről elnevezett örmény templomban bemutatott misén is részt vett.

Az örmény és a római egyház kapcsolatait 1996-ban II. János Pál pápa és I. Karekin katholikosz közös vatikáni nyilatkozattal erősítette meg. 2001-ben II. János Pál Örményországba látogatott, és felkereste az 1915-ben lemészárolt örmények egyik temetőjét.

Ferenc pápa már megválasztása után három hónappal, 2013 júniusában, a XX. század első népirtásának nevezte az örmények lemészárlását. Tavaly november végi törökországi látogatása során Ferenc pápa nem használta ezt a kifejezést. A Vatikánnal kapcsolatban jól értesült Il Sismografo olasz hírportál információi szerint Törökország a napokban diplomáciai úton tiltakozott a Vatikánban az örmények emlékére bemutatandó mise ellen.

A vatikáni török nagykövetség rágalmazásnak nevezte a pápa szavait az örmény népirtásról

Rágalmazásnak nevezte Ferenc pápának az örmény népirtásról mondott szavait a Törökország római szentszéki nagykövetsége által hétfőn kiadott közlemény. Az olasz sajtó szerint Ferenc pápa nem Törökország ellen beszélt.

A Vatikánnál akkreditált török nagykövetség közleménye szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában vasárnap bemutatott örmény misén elhangzott szavai elfogadhatatlanok; népirtásról beszélni rágalom, a misén mondott kijelentések „politikai céllal meghamisítják a történelmet”.

Miután Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevezte az örmények 1915-ben kezdődött mészárlását, Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter bejelentése szerint Ankara további lépéseket mérlegel a Vatikánnal szemben. 

Ferenc pápa hétfőn reggel a vatikáni Szent Anna-házban bemutatott szentmise homíliájában az evangelizációról beszélve úgy fogalmazott: az egyháznak bátran és világosan kell beszélnie. „Nem hallgathatjuk el, amit láttunk és amit tudunk" - mondta Ferenc pápa, aki semmilyen utalást nem tett a Törökországgal kialakult diplomáciai feszültségre.

Vatikáni források szerint a szentszéki államtitkárságon nem okozott meglepetést Törökország reakciója. A Vatikánban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Ferenc pápa óvatos volt, és szó szerint annak a nyilatkozatnak a szövegét idézte, amelyet még II. János Pál és II. Karekin örmény katholikosz írt alá 2001-ben.

Az olasz sajtó reakciója

A Corriere della Sera című olasz napilap elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a keresztényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére és legyilkolására akarta felhívni a figyelmet. A pápa fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi közösséget - írta a Corriere.

Az újságban Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetője hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa nem Törökországgal szemben foglalt állást. Ellenkezőleg a pápa arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törökök és örmények közötti közeledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, amilyen 100 évvel ezelőtt volt.

Az Il Messaggero című római napilap úgy látja, hogy a Vatikánnal hadba szálló Törökország befagyasztotta az Európai Unióba való belépését. 

A VaticanInsider című hírportál arra emlékeztetett, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires érsekeként emléktáblát helyeztetett el az örményáldozatok emlékére, és már pápává választása után, 2013 júniusában népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását. Ferenc pápa, amikor tavaly november végén törökországi látogatásáról a Vatikánba tért vissza, a repülőúton a két nép közeledésének reményéről beszélt az újságíróknak. 

A huffingtonpost.it internetes hírportál kommentárja szerint Ferenc pápa kimondta azt, amihez Olaszországnak nem volt bátorsága, hiszen az olasz kormány eddig nem ismerte el a népirtást, erről egyedül az olasz képviselőház hozott egy határozatot 2001-ben. Az örmények legyilkolásának 100. évfordulójára emlékezve Rómában - az olasz kormány védnökségével - most látható kiállításon sem szerepel a népirtás szó.

Sandro Gozi EU-ügyi olasz államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Vatikánban „személyes vélemény" hangzott el.

Matteo Salvini, a szélsőséges Északi Liga párt főtitkára kijelentette: Törökország nem méltó arra, hogy az EU tagja legyen.

Rocco Buttiglione filozófus, olasz kereszténydemokrata politikus szerint Ferenc pápa erkölcsi, nem történelmi véleményt mondott. A török kormány jól gondolja meg, miként reagál: ennek a helyzetnek a kezelése mutatja meg, hogy Ankara közeledik vagy távolodik-e az európai kultúrától - mondta Buttiglione.

Szentszéki szóvivő: a Vatikán nem akar vitába szállni Törökországgal

A Vatikán tudomásul veszi a török fél reakcióit, de nem akar vele vitába bocsátkozni - jelentette ki Federico Lombardi szentszéki szóvivő szerdán.  A Vatikánváros és Ankara közötti vitához Ferenc pápa szavai vezettek, mivel az egyházfő népirtásnak nevezte az örmények elleni 1915-ös öldöklést.

Federico Lombardi úgy fogalmazott, hogy Ferenc pápa kijelentései következetesek voltak és a párbeszédet szorgalmazták. A szentszéki szóvivő hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa nem tett mást, mint megismételte II. János Pál és II. Karekin örmény katolikosz 2001-es közös nyilatkozatának szövegét, amely népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását az Oszmán Birodalomban.

Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában vasárnap bemutatott örmény rítusú misén a 100. évfordulóról megemlékezve népirtásnak nevezte az örmények legyilkolását. Ankara visszahívta szentszéki nagykövetét és további lépéseket helyezett kilátásba a Vatikánnal szemben.  

Federico Lombardi hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa szándéka a megbékélés és a párbeszéd előmozdítása volt a török és az örmény nép között.     

„Tudomásul vesszük és meghallgatjuk a török fél reagálásait, de nem akarunk vitába bocsátkozni” - mondta Lombardi atya. Elismeréssel kommentálta a hírt, miszerint Recep Tayyip Erdogan török elnök megnyitja a török levéltárnak az örmények legyilkolására vonatkozó anyagát és török-örmény történelmi bizottság alakul a történtek kivizsgálására. 

Walter Kasper bíboros a La Repubblica olasz napilapban szerdán megjelent interjúban kijelentette, hogy Törökország reakciója nem volt meglepetés, mivel Ankara „nem fogad el semmilyen történelmi véleményt, amely nem egyezik az övével”. Kasper bíboros szerint Ferenc pápa jól teszi, hogy nem válaszol Törökországnak. Hangsúlyozta, hogy az egyházfő a népirtásról beszélve a még nyitott sebek gyógyítását és a két nép közötti megbékélést szorgalmazta.

EP: Törökországnak el kell ismernie az örmény népirtást

Törökországnak el kell ismernie az örmény népirtás történelmi tényét, mert ezzel teremtheti meg a valódi megbékélés alapját - áll az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott határozatban. Az Európai Parlament kapcsolataik normalizálására szólította fel Ankarát és Jerevánt.

„Örményország és Törökország használja ki az örmény népirtás századik évfordulóját, hogy felújítsák diplomáciai kapcsolatukat, megnyissák egymás között a határt és így az utat a gazdasági integráció előtt” - kéri állásfoglalásában az EP.

Az EP egyúttal üdvözölte a török elnök és a kormányfő nyilatkozatát, amelyben részvétüket fejezték ki, és elismerték az Oszmán Birodalomban élő örmények ellen elkövetett kegyetlenségeket.

„A parlament arra ösztönzi Törökországot, hogy az örmény népirtás századik évfordulójával kapcsolatos megemlékezést tekintse lehetőségként a saját múltjával való megbékélésre” - derül ki az EP sajtószolgálata által kiadott közleményből.

Emellett az EP arra is felszólítja Ankarát, hogy állítson össze teljes körű nyilvántartást a múlt században a fennhatósága alá tartozó területeken elpusztított vagy lerombolt örmény kulturális örökségről.

Az uniós parlament emellett arra is javaslatot tett, hogy jöjjön létre a népirtásról való nemzetközi megemlékezés napja, emlékeztetve arra, hogy minden népnek és nemzetnek szerte a világon joga van a békéhez és a méltósághoz.

1915 és 1917 között főleg a mai Törökország területén az Oszmán Birodalom tömegével telepítette ki vagy gyilkolta meg az örmény lakosságot, amit mindezidáig 22 ország ismert el hivatalosan népirtásként. Törökország a mai napig következetesen visszautasítja, hogy a történteket népirtásnak nevezzék, holott a mintegy két évig tartó művelet során legkevesebb egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során.

Az osztrák egyházak közösen emlékeznek meg az örmény népirtásról

Az egyházak az örmény népirtás „rég esedékes" elismerésére szólítottak fel állami vezetőket a tragédia 100. évfordulója alkalmából.

Az Ausztriai Egyházak Ökumenikus Tanácsának (ÖRKÖ) vezetősége levélben fordult vezető politikusokhoz sürgetve, hogy az Osztrák Köztársaság, „számos más állam példáját követve” ismerje el az örmény nép ellen elkövetett népirtást. A címzettek között volt Heinz Fischer államfő, Doris Bures, a parlament elnöke, Werner Faymann kancellár és helyettese, Reinhold Mitterlehner mellett a külügyminiszter Sebastian Kurz is. Az oszmán birodalomban az örmények és „más keresztyén csoportok” ellen elkövetett népirtás 100. évfordulója alkalmából közzétett felhívást az ÖRKÖ elnöke, Lothar Pöll metodista szupertintendens, illetve a szervezet két alelnöke, Manfred Scheuer innsbrucki katolikus megyéspüspök és Michael Bünker evangélikus püspök írták alá.

A 20. században elkövetett első népirtás tényének elismerése osztrák oldalról már „régen esedékes”, hangsúlyozták az egyházvezetők, akik arra is emlékeztettek, hogy éppen az osztrák Franz Werfel volt az, aki „A Musza Dag negyven napja” című regényével maradandó emléket állított a tragédiának. Az ÖRKÖ vezetősége egyben az EVT Vancouver-i nagygyűlésének 1983-as nyilatkozatából is idézett levelében: „A világ nyilvánosságának hallgatása és a történelmileg bizonyított tények eltagadására tett tudatos erőfeszítések fájdalom és az kétségbeesés állandó forrása az örmény nép, az örmény egyházak és sok más ember számára.”

Ezt a kijelentést megismételte az Egyházak Világtanácsának (EVT) puszani nagygyűlése is, a közelgő tragikus évfordulóra készülve. Ott magyar egyházi vezetők örmény egyházvezetőkkel is találkoztak és biztosították őket az örmény közösség melletti kiállásukról. A találkozókon a felek együttműködést kezdeményeztek az örmény népirtás 100. évfordulójának magyarországi megemlékezése kapcsán is. 

A népirtás hivatalos elismerése, amit sok állam és intézmény megtett már Európában és világszerte, a jóvátétel és megbékélés jele lenne, fogalmaz a nyilatkozat, „annál is inkább, hogy a mai Törökországban, a civiltársadalom készségének egyértelmű jelei mutatkoznak az 1915. április 24-ét követő események égbekiáltó igazságtalanságának elismerésére és megbánására”.

Az ausztriai egyházak április 24-én a Christoph Schönborn érsek részvételével ökumenikus istentiszteleten emlékeznek meg a Stephans Dom-ban az örmény népirtás áldozatairól, a szíriai keresztyénekről és a pontuszi görögökről is - adja tudtul az államfőknek írt levél, amelynek záró soraiban az egyházfők annak a legbelsőbb vágyuknak adnak hangot, hogy „hasonló eseményre soha, sehol nem kerül sor többé”.

Ferenc pápa: aki nem képes a párbeszédre, az el akarja hallgattatni a másikat

Aki nem képes a párbeszédre, az el akarja hallgattatni a másikat - jelentette ki Ferenc pápa csütörtöki homíliájában, elemzők szerint feltehetőleg válaszul Ankara amiatt bírálatára, hogy a katolikus egyházfő népirtásnak nevezte az örmények 1915-ös legyilkolását.

Ferenc pápa a vatikáni Szent Márta-házban bemutatott reggeli misén úgy fogalmazott, „aki nem képes a párbeszédre, az nem engedelmeskedik Istennek, és el akar hallgattatni mindenkit, aki Isten örömhírét hirdeti".

Ferenc pápa a Szent Márta-házban hétfőn bemutatott misén azt mondta, hogy az egyháznak bátorsággal és érthetően kell beszélnie.