Emlékezésről hosszú ideig szó sem lehetett, legfeljebb félve elejtett félmondatokban eshetett szó a történtekről. A mostani emlékünnepen azonban zsúfolásig megtöltötték a hívek a majdnem kétszáz éves klasszicista templomot, bizonyítva, hogy Péteri gyülekezete nem felejtette el mártírsorsú lelkészét.

Hosszú és szörnyű titkoktól terhes időszak után nyíltan csak 1983-tól emlékeznek a helyiek a hírhedt gyömrői gyilkosságok utolsó áldozatára. Az előző évben megválasztott péteri lelkész, dr. Foltin Brunó kezdeményezte, hogy november 1-jén a temetőben – a gyülekezet korábbi lelkészei sírjának megkoszorúzásán túl – a ravatalozó melletti gödörnél ejtsék ki újra kegyelettel Csaba Gyula nevét, és gyertyagyújtással rá is emlékezzenek. Több helyről is érkezett akkor figyelmeztetés, hogy ne bolygassák a múltat, de a kommunista rendszer már nem tudott gátat szabni a törvénytelen és bestiális gyilkosság felett érzett gyásznak: a megemlékezést minden évben megtartották.

A gödröt az istentelen rendszer bukása után a gyülekezet méltó emlékhellyé alakította, amelyet 1992. május 3-án avatott fel a Pest Megyei Egyházmegye akkori esperese, Keveházi László. A jeltelen sírban nyugvó lelkésznek Pál Mihály Munkácsy-díjas gyömrői szobrászművész alkotása állított mementót.

A gyilkosok tudták csak, hova földelték el Csaba Gyula megkínzott és megcsonkított testét, de titkukat nem árulták el soha. Az emlékhelyet viszont az új, demokratikus rendszerben sem tisztelte mindenki: a nagy bronzkeresztet 2006-ban ismeretlen tettesek ellopták. A kőbe vésett lábnyomok viszont nem sokáig maradtak végcél nélkül: ezúttal fehér, simára csiszolt kőkereszthez vezetnek, amelyet Foltin Brunó készített. (Péteriben több emlékmű – például a millenniumi és az ötvenhatos kegyhely is – az ő alkotása.)

A múlt vasárnap délutáni emlékező istentisztelet a mártír lelkész Vége elmúlt életemnek című versével kezdődött. A szépírói vénával is megáldott lelkipásztor egy temetésekre összeállított, Monoron kiadott énekes-imádságos füzetecskébe írta a búcsúzó sorokat. Csaba Gyula utolsó szolgálata 1945. április 30-án egy gyömrői temetés volt, talán fel is olvasta a versét, nem is sejtve, hogy saját szavaival a maga „fájdalmas végzetét” is megelőlegezte…

A jubileumi megemlékezés a Dél-Pest Megyei Egyházmegye esperesének, Győri Péter Benjáminnak az imájával folytatódott, majd a péteri gyülekezet május 2-án beiktatott lelkésze, Óvári Péter hirdetett igét 2Tim 1,8–14 alapján.

A prédikációt Mt 10,16 alapján az Északi Egyházkerület püspöke, dr. Fabiny Tamás tartotta, a Magyarországi Evangélikus Egyház temetetlen halottjának nevezve Csaba Gyulát. Halálát bestiális cselekedet okozta – mondta –, „amely nem végzetszerű, hanem amelyben az ősgonosz munkálkodik, mert volt olyan történelmi időszak, amikor eljött a farkasok órája”. A gyilkos pribékek gúnyolódásában – „Menj Istenedhez!” – vigaszt lelhetnek a megemlékezők, mert az egyházmegye egykori tanügyi alesperese valóban Istenéhez, a jó pásztorhoz tért meg – emelte ki Fabiny Tamás.

Az emlékhely kőtáblájába vésett bibliai idézettel kapcsolatban megrendüléséről szólt a püspök. Az idézet a Miatyánk egyik sora, amely a mártír lelkész legfiatalabb gyermeke, Csaba Jolán kérésére került oda.

A bosszúvágy és az indulatok helyett a megbocsátás és a kiengesztelődés lehet az egyház és a társadalom menekvése. A bűnvallás és megbocsátás jézusi üzenetével mutathatnak példát a keresztények, hogy a kiengesztelődés vágya valóra váljon, és a szívek megbékéljenek – hívta föl a figyelmet az Északi Egyházkerület lelkészi vezetője.

Az istentisztelet után hosszú sorban vonultak a megemlékezők a péteri temetőbe, ahol először a 2008-ban elhunyt Csaba Jolánra emlékeztek énekkel, virágokkal és Óvári Péter imádságával.

A Csaba Gyula tiszteletére emelt emlékműnél a helyi gyülekezet nyugalmazott lelkésze, Foltin Brunó tartott beszédet. Figyelmeztetett: a bestiális indulatok még ma is megvannak, mindenkiben élnek, és ha a körülmények megengedik, a gonosz el is szabadulhat. Csaba Gyula azonban Jézus szabadító erejét hirdette, azt, hogy csak a krisztusi út vezethet ki az embertelenségből; az emlékmű kereszthez vezető lábnyomai is ezt fejezik ki – mutatott rá a nyugdíjas lelkész.

„A mártírok vére az egyház magvetése” – mondta záróimájában Fabiny Tamás, majd dr. Fábri György kerületi felügyelővel megkoszorúzta az emlékművet. A kegyelet koszorúit – többek között – a péteri önkormányzat és a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat vezetői is elhelyezték.

A gyülekezeti teremben tartott szeretetvendégségen bemutatkozott Csaba Gyula öt unokája – az idei megemlékezésen gyűlt össze a vértanúhalált szenvedett lelkész legtöbb leszármazottja. Egy dédunokája, Szabó Ákos azonban péteri lakos: őse egykori szolgálati helyén épített házat az újonnan felparcellázott telken. Javaslata, hogy a község új területén dédapjáról utcát nevezzenek el, még nem talált támogatásra a képviselő-testületben.