Az egyházközség Arany János utcai épületén lévő Petőfi-Schifferdecker-emléktábla előtt Kis János, a gyülekezet lelkésze köszöntötte a résztvevőket, majd presbitertársa, Székely Gábor történész, művészettörténész tartott emlékező beszédet.

Petőfi születésével és halálával kapcsolatban is felmerülnek viták és kétségek, az azonban biztos pontot jelent a költő életrajzában, hogy a kecskeméti evangélikus iskolában kezdte meg tanulmányait 1828-ban – emelte ki beszédében Székely Gábor, aki kifejtette, mit is jelentett az evangélikusok számára az iskola, az oktatás.

„Petrovics István fia iskoláztatásában látta családja felemelkedésének lehetőségét. Az a tény, hogy a kis Petrovics Sándort a kor legjobb hazai evangélikus és református iskoláiban taníttatta, arra mutat, hogy őt egyházi vagy világi értelmiségi pályára szánta. Petőfi lehetett volna tiszttartó, tanító vagy akár evangélikus lelkész is, mint például sárszentlőrinci és aszódi iskolatársa, Sárkány Sámuel pilisi lelkész, főesperes, későbbi bányakerületi püspök” – mondta a történész a megemlékezésen.

Luther fogalmazta meg, milyen fontos a lelkészek, teológusok, világi értelmiségiek mellett a néptömegek iskoláztatása. Ennek a feladatnak kívánt megfelelni a kecskeméti egyházközség is, amikor 1792-es megalakulásakor fiú- és leányiskolát alapított. Ez utóbbi a mai templom helyén állt. Ez az iskola pedig a maga szerény lehetőségeivel, az akkori viszonyok között betöltötte hivatását, és Petőfi mellett a kor sok más jeles személyisége tanult itt.

Az emlékező beszédet követően az egyházközség és a Katona József Múzeum koszorúját helyezték el az emléktáblánál.

A beszámoló és további képek a hiros.hu oldalon.