A gyülekezeti presbiteri hétvégénk célja az volt, hogy a két közösség, vagyis a társult egyházközségek, egymás munkáját megismerve, saját tapasztalataikat továbbadva, úgy végezzék jövőbeli feladataikat, hogy az mindenkor a gyülekezet javát és annak épülését szolgálja. Valahogy úgy, ahogyan azt Pál apostol megfogalmazta: „Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által.” (Ef,19)
A hétvégi program vezetői, lelkészeink, Heinrichs Eszter és Heinrichs Michael voltak. A megérkezést és a vacsorát követően bemutatkoztunk egymásnak, beszámolva az egyéni és gyülekezeten belüli helyünkről, érzéseinkről és benyomásainkról.
Szombaton a reggeli áhítaton a Genezáreti tavon hánykolódó bárkáról, mint jelképről hallottunk. Arról, hogy a gyülekezet és az egyház is olyan, akár egy bárka vagy hajó, amely úton van, hitünk szerint Isten országa felé. Ez a mi reménységünk. Az áhítat után kis csoportokat alkotva - lelkészeink gondos előkészítő munkájának köszönhetően - végeztünk el a bibliai jelképpel kapcsolatos igen ötletes feladatokat. Ezt követte a bibliatanulmány, amikoris újszövetségi szövegrészleteket értelmeztünk a saját presbiteri szerepkörünkre aktualizálva.
A délutáni foglalkozás során a gyülekezeteinkre vonatkozó elképzeléseinket és kívánságainkat egyenként megfogalmaztuk, őszintén feltárva közösségünk legégetőbb problémáit. Ezt követően mérlegeltük, hogy ki mit tudna vállalni az előttünk álló konkrét feladatok közül.
A nap folyamán Plöchl Ildikó határmenti gyülekezetpedagógus is beszámolt a gyermekek és az ifjúság körében végzett eddigi munkájáról, a közeljövő terveiről, feladatairól.
A vasárnapi úrvacsorás istentisztelet a presbiterek aktív részvételével zajlott. A záró imádságában minden résztvevő - kezében egy-egy építőkockával - megfogalmazhatta a gyülekezetért elmondott fohászát. A tizennyolc építőkockából aztán -egy nyitott kapuval rendelkező- templom kezdeti makettje rajzolódott ki.
A hétvége lezárásaként ki-ki elmondhatta véleményét a gyülekezetünkben első ízben megrendezett presbiteri hétvégéről. A feedback egyértelmű végkicsengése az volt, hogy rendkívül szükséges és időszerű volt ez a közösen eltöltött pár nap, amit mindenképpen szeretnénk megismételni az elkövetkező években is. Addig pedig közkívánatra, havonta egyszer találkozunk a hivatalos presbiteri gyűléseken kívül is.