Az ülés énekléssel és a napi igeszakaszok felolvasásával kezdődött, majd Fabiny Tamás püspök örömmel mutatta be azt a kötetet, amely a Három lutheri hitvallás Magyarországon címmel (Presov, 2013) jelent meg Péter Kónya és Csepregi Zoltán szerkesztésében.
Ezután pedig a „Reformáció és kultúra” tematikus év teológiai megalapozására került sor Fabiny Tamás felvezetésében, amelyre aztán felkért hozzászóló dr. Reuss András reagált. A püspök mondandója első részében utalt arra, hogy a növelés és nevelés szóhasadás nem pusztán a számbeli növekedés vágyát célozza meg, hanem a hitben való növekedés vágyát is. Felmerült a bizottság munkájával kapcsolatban a kulturprotestantizmus vádja, szemben az evangelizációs, missziós törekvésekkel. De ennek a kettőnek egymást kell erősítenie és nem pedig egymást kioltania.
Fabiny Tamás ismertette az a Lelkipásztorban megjelent Csepregi Zoltán által készített tanulmányt, amely Luther Mártontól idéz, aki szemlélődni szeretne a maga kertjében. Aztán példának hozta fel az idei Evangélikus Naptárban megjelent cikkeket is, amelyeket nemsokára a Luther Kiadó jóvoltából a reformacio.500.hu internetes oldalon valamint az evangelikus.hu Teológia rovatában is publikálunk majd.
Előadásának folytatásában Fabiny Tamás a híres német teológus, Paul Tillich gondolatait idézte, aki három alappillért különböztet meg: erkölcs, kultúra, vallás. „A vallás a kultúra lényege (szubsztanciája), a kultúra a vallás egy formája” - vallotta Tillich, aki egész életében azt hangsúlyozta, hogy a teológia válaszolni köteles a kultúra által felvetett kérdésekre, ám mindig Krisztuson kell tájékozódnia.
Egy másik teológus, Helmut Richard Niebuhr a kultúrához való viszonyban sokféle lehetséges felállást különböztetett meg: Krisztus a kultúrával szemben,
Krisztus a kultúra mellett, Krisztus átformálja a kultúrát, Krisztus a kultúra felett és végül Krisztus azonos a kultúrával kategóriáit sorolta fel.
Az amerikai Lesslie Newbigin a közösségi életre és a misszióra tette a hangsúlyt és azt vallotta, hogy a társadalmak megszervezik a közösségi életüket, ami természetétől fakadóan meg van rontva a bűnnel. „A kereszt Jézus kiközösítésének a színhelye, ahol a kultúra különböző területeinek képviselői kitaszították őt az emberek közösségéből, de Isten utolsó szava nem a kereszt, hanem Jézus feltámasztása... Isten tehát maga is akarja a megszentelődött kultúrát. Bár az emberi kultúra megtagadja Istent, ezért Isten megítéli a kultúrát, de Isten ennek ellenére megtartja a teremtett világot és az emberi kultúra világát.” Az egyház és kultúra viszonyában különböző alternatívák léteznek: az egyház a kultúrához igazodik, így nem hordozza többé a kegyelmet, elveszíti kritikai funkcióját (konformizmus) vagy az egyház nem találja a kapcsolódást a kultúrával és irreleváns gettóvá válik.
Reuss András hozzászólásában hangsúlyozta a kultúra hatását és felelősségét, azt, hogy minden ember a maga helyén a maga dolgát végezze.
A Luther Kiadó részéről a Luther válogatott művei sorozat 5. és 7. köteteinek értékesítési mutatóiról számolt be Kendeh K. Péter igazgató.
Korányi András pedig összefoglalta a református és evangélikus zsinat legutóbbi ülésein történteket. Mindkét egyház megállapította és fontosnak tartja azt, hogy fontos az egymással való közösség, testvéri összetartozás, közös szolgálatok, és az, hogy egymás felekezeteiben a hívek feladatot vállalhatnak. Teológiai munkákat folytatni kell egymás jobb megismerésére és a hitbeli kérdések tisztázására. Felmerült egy esetleges közösen tartott zsinat ötlete is 2017-ben.
Nagy László körvonalazott egy Budapest evangélikus történetét bemutató könyvet és filmet. Ezután pedig Fabiny Tamás arról beszélt, hogy Ludwigshafenben nemsokára megnyílik egy kiállítás, amely a Luther-rajzfilm eddig megjelent vázlatait, illetve a németre szinkronizált első részt (sorrendben harmadik) mutatná be.
Ezután a digitalizálási tervekről a Hubert Gabriella által elküldött javaslatokat, majd egy flashmob tervét vették sorra. Véglegesítették a kiírt zenei pályázatot, elfogadták a Lutheránus Világszövetség által kiadott From Conflict to Communion című füzet magyarra fordításának tervét.
Döntöttek a kialakuló félben lévő reformációi egyházi turizmus projekt tartalmi felügyeletéről és arról, hogy emléktáblát készíttetnek a Wittenbergben az ott tanult magyar hírességek, így Dévai Bíró Mátyás, és Stöckel Lénárt (együtt a szlovákokkal) számára.
Az alkalom Reuss András imádságával ért véget.