– „Épületmisszionáriusnak” neveztem Önt. Aki egy kicsit is ismeri a mindennapjait, tudja, milyen fáradhatatlanul igyekszik felhívni a figyelmet épített környezetünk értékeire. Kérem, meséljen az április 18-án zajlott emléksétákról!

– A nagy sikerű, Budapest 100 című rendezvénysorozatot idén már ötödik alkalommal hirdették meg. A szervezők célja, hogy egy hétvégén minél több olyan épület nyíljon meg az érdeklődők előtt, amely az adott évben éppen százéves. A száz évet persze kissé tágan értelmezik: van olyan ház, amelynek az alapkövét tették le száz éve, és olyan is, amelynek az avatása vagy a felszentelése történt egy évszázaddal korábban. Az első világháború miatt1915-ben egyre kevesebbet építkeztek, így például szűkebb hazámban, Zuglóban csak két templomnak ünnepelhetjük a századik születésnapját. Az egyik az Alpár Ignác által tervezett jáki kápolna a Vajdahunyad várában, a másik a Rózsafüzér Királynéja-plébániatemplom a Thököly úton. Tágabban értelmezve a budapesti „ünnepeltek” közé tartozik a rákosligeti plébániatemplom is, úgyhogy április 18-án oda kerékpárostúrát hirdettem meg.

– A zuglói emlékséta Alpár Ignác városligeti szobránál kezdődött, aztán a résztvevők a Károli Gáspár Református Egyetem Dózsa György úti épületében tekinthették meg az Ön által készített, Alpár Ignác, a magyar historizmus nagymestere című kiállítást is.

– Az idén százhatvan éve született, katolikus Alpár Ignác százharminc jelentős épületet tervezett. Kilenc református és egy katolikustemplom van közöttük, és az ő keze munkáját dicséri a pozsonyi evangélikus líceum, a békéscsabai evangélikus gimnázium és a nyíregyházi evangélikus elemi iskola is. Az életének és munkásságának emléket állító vándorkiállítás május végéig tekinthető meg. Az anyagot könnyen szállítható tablókra terveztük, és örömmel kölcsönadjuk bárhova, ahol szívesen kiállítanák. – Ugyanez érvényes a Lipták-villában április 23-án nyílt és május 30-ig látható, 100 éves templomok a Kárpát-medencében című kiállításra is. Hány épületet mutat be ez a molinósor? – Nyolcat, természetesen a teljesség igénye nélkül. A későbbiekben szeretném bővíteni például a fasori evangélikus templommal, amely idén száztíz éves.

– A Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, Ráday Mihály valójában két kiállítást nyitott meg április 23-án.

– Igen, Zsolnay Vilmos halálának száztizenötödik évfordulója alkalmából tisztelgünk a nagyszerű keramikusművész, iparos előtt A Zsolnayak pécsi és zuglói gyára című kiállítással. A két tárlat kicsit össze is függ egymással, hiszen több templom díszítőelemei készültek a Zsolnay-gyárban. Nagy örömünkre az alkalomra el tudott jönni, és vetített képes előadást is tartott az ükunoka, Mattyasovszky Zsolnay Eszter.

– A kiállításmegnyitón Ön szomorúan hívta fel a figyelmet arra, hogy a napokban bontották le az Aquincum-orgonagyárat. Mit tehet ilyen helyzetben egy városvédő művészettörténész?

– Megpróbálja dokumentálni az épület bontását, tudományos alapon kutatja a gyártörténetét, amelyet később kiállításokon, előadásokon mutat be. A rákosfalvi Rieger-orgonagyárat 1952-ben szüntették meg, aztán a Hungária körút 77. alatt kezdte meg működését a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat Orgonaüzeme, amely 1976-ban az Aquincum Orgonaüzem nevet vette fel. Ez a 2000-es évek közepéig működött. Sok templomban a mai napig az ott készült hangszeren játszanak, például a pannonhalmi és a tihanyi apátságot vagy a zuglói evangélikus templomot említhetem. Szomorú, hogy elbontják az épületet – legalább egy kis múzeum állíthatna emléket a gyárnak. De a kérdésére válaszolva hadd említsek pozitív példát is. Amikor a Bethesda-gyermekkórház Ilka utcai épületében lecserélték a szecessziós nyílászárókat, nem kis közbenjárással sikerült a helyi gyűjteményünknek megszereznie az összeset. Most felújításra várnak ezek a kincsek, majd szeretnénk kiállítani őket.

– Az Evangélikus Élet hasábjain ejtsünk szót a Lipták-villa egykori tulajdonosáról is!

– Lipták Pál1874-ben született békéscsabai evangélikus családba. Édesapja korai halála után ácsként kezdett el dolgozni. A Vaskapu szabályozásánál felhívták rá Baross Gábor akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter figyelmét. A tehetséges fiatalember tanulmányait attól kezdve a kormány támogatta – a műszaki egyetemen végzett, majd az elsők között szerzett műszaki doktorátust Magyarországon. Bár komoly műszaki karrier előtt állt, más utat választott: építési vállalkozó lett. A nevéhez olyan építészeti remekművek fűződnek Budapesten, mint például a Párizsi udvar épülete, az egykori Belvárosi Takarékpénztár székháza a Ferenciek terén vagy az Arany János utcai Goldberger-ház. Az első világháború idején ötezer főt foglalkoztató hadi gyára volt, ezt később eladta. 1922-ben a Kereskedelemügyi Minisztériumban államtitkárként dolgozott. 1925-ben tervezte és építette családja számára azt a villát, amelyben most beszélgetünk. Nem sokáig élvezhette, mert a következő évben szívbetegségben meghalt. Budapest-Zugló önkormányzatának döntése értelmében 2011-ben az épület felvette építtetőjének és első tulajdonosának, dr. Lipták Pálnak a nevét. A Lipták-villa szeretettel várja az érdeklődőket az ingyenesen látogatható kiállításokra. Engem pedig a 70/673-9181-es mobilszámon lehet elérni, ha bármelyik vándorkiállítás anyagát szeretnék elkérni.