Az előzetes, nagyon meleg időjárás ellenére is megkezdtük a túrát. A találkozási pont péntek délelőtt a fonyódi vasútállomás volt, ahova Kaposvárról, Ecsenyből, Mernyéről, Somogyszilből érkeztek. A pénteki kitűzött cél 34 km, a Fonyód – Keszthely távolság volt. Meglepően hamar elérkeztünk az első pihenő helyre, Balatonmáriára. Az ottani szabad strandon és a Pannika presszó árnyékos padjain próbáltuk átvészelni a nagy délutáni meleget és újabb lendületet venni a maradék távra. A gyönyörű tájba merülve, régi romokat is megtekinthettünk. Keszthelyre érkezve az evangélikus templom mellett, rövid kipakolás és rendezkedés után míg Märcz Zoltán a vacsoráról gondoskodott, addig páran a Helikon strandon hűsítették magukat. Visszaérkezve már a kész pincepörkölt várta a felfrissült biciklizőket!  Az első napot lezárva egy kellemes beszélgetés zajlott tengernyi szúnyog kíséretében .

A másnapi 48km elég kemény célnak tűnt. A közös reggeli indulás után aztán kezdetét is vette kerékpározás. A nap melege mindenkit próbára tett fiatalt, idősebbet egyaránt. Ám mindez ellenére a mosolygás, a vicc mesélés, a jó hangulat megmaradt. Egyrészt kárpótolt bennünket a táj, a gyönyörű balatoni táj, másrészt a finom illatok – elhaladva 1-1 büfé mellett, harmadrészt pedig azok a hideg vizes csapok, amik mellett újra és újra lehűthettük magunkat. Délidőben elérkeztünk Szigligetre. Egy kis szusszanás után lehetőség volt felmenni a várba és onnan kitekinteni a Badacsonyra és a környező hegyekre. Utána aztán Révfülöpig meg sem álltunk. Talán bátran mondhatom ez volt a legnehezebb szakasz. A Badacsony dimbesdombos utai, az egyre fokozódó meleg – egyedül csak az lebegett a szemünk előtt, milyen jó lesz a Balatonba fürödni és hűsölni. És valóban. A déli part „sokatsétálunkmiutánvalameddigéravíz” érzés után, az északi parton szembesültünk arról, hogy nem is olyan alacsony most a Balaton víz szintje. Leírhatatlan érzés volt számomra is a megtett út után belecsobbanni a vízbe. Hogy miért kellett ennyire sietnünk szombaton? Hónapokkal ezelőtt a Kaposvári Gyülekezet kórusa meghívást kapott Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe. A kerékpározók közül többen jelezték, hogy szívesen meghallgatnák a kórus majd egy órás koncertjét. Így miután elfoglaltuk a szállásunkat, amit ezúton is köszönünk a Szabó házaspárnak, külön busszal mentünk át Kapolcsra. Utána aztán mindenkit elmerülhetett a fesztivál szintű forgatagban. Majd a kaposvári kórusvezető, Vönöczky Gábor ábrahámhegyi pincéjéhez kaptunk meghívást, ahol méltóképpen zártuk, ezt a kicsit sem könnyű napot. Közben, akik ott maradtak Révfülöpön azok újra gyönyörködhettek a Balaton vízében.

Harmadik nap viszonylag kisebb táv várt bennünket. Körülbelül 28 km távolság volt Révfülöp és Tihany között. Már korán reggelt éreztük azt, hogy nagyon meleg lesz. Útközben folyamatosan próbáltuk enyhíteni szomjunkat és persze mindig jól esett egy kicsit pihenni. Tihanyba elérve a rév fele vettük az irányt. Ott felszálltunk a kompra és áthajóztunk Szántódra. Így kicsit lecsíptük a Balaton keleti részét, de úgy gondoltuk az elején, amikor még csak tervbe volt a kerékpártúra, hogy 3 nap alatt ennyi távot lehet kényelmesen teljesíteni. Kiérve a kompból, akinek volt kedve még tovább mehetett a 3 km-re fekvő Földvárra, ahol a szabad strandon pihenhetett a vonatindulásig.

A kerékpározók nem kis távot tettek meg. Nem kis erő kellett ahhoz, hogy a nagy meleg ellenére bírják. Ám mindezek mellett meg kell említenem azt a szerviz kocsit, ami végig kísért bennünket. Ervin vezetésével, aki nem mellesleg egy profi bicikliszerelő, vitte a holmijainkat és mindig jó kedvre derített bennünket. Hálásan köszönjük neki, hogy segített és kísért bennünket. 

Így tette meg Somogy – Zala kisebb csapata ezt a közel 110 km-t!

(Az evangelikus.hu szerkesztőiként örülünk a túra kezdeményezésének, akár azt is gondolhatnánk, hogy az evangelikus.hu- Zákeus Média Centrum videós sorozata ösztönözte a testvéreket. Mindenesetre szeretettel ajánljuk 2013. július elején a YouTube-on publikált videófilmjeinket ehhez a cikkhez is: Kerékpártúra a Balaton körül)