A Budakeszin élő evangélikusok gondozása eddig elsősorban az anyagyülekezet – Budahegyvidék – szolgálattevőinek feladata volt. Éltek olyan evangélikus családok is ebben az egykor teljes mértékben svábok lakta, katolikus községben, amelyek más gyülekezetek aktív tagjaként költöztek ki a zöldövezetbe, s továbbra is a korábbi közösségük tevékeny tagjai maradtak.
Az azonban látható volt, hogy a szolgálatok ellátása Budapestről nem is olyan könnyű, még akkor sem, ha viszonylag egyszerű tömegközlekedéssel Budakeszire jutni. Nemcsak Budakesziről, hanem Telkiből, Budajenőről és Pátyról is egyre több evangélikus jelentkezett. A református közösség a rendszerváltást követően – jelentős evangélikus segítséggel – templomot is építtetett, és ebben tarthatták aztán istentiszteleteiket az evangélikusok is.
Az önállósodás kérdése már korábban, a kétezres évek elején szóba került, de az anyagyülekezet presbitériuma akkor még nem látta érettnek a helyzetet. Az elmúlt években azonban jelentős változás állt be azáltal, hogy Lacknerné Puskás Sára lelkész gyes után szolgálatra jelentkezett, és Fabiny Tamás, a kerület püspöke a budakesziek gondozásával bízta meg. A rendszeres lelkigondozói szolgálat lassan beérleli gyümölcseit.
A gyülekezet számára először egy imaháznak alkalmas ingatlant vásárolt az egyház. A volt lakóingatlanból, amely közvetlenül a reformátustemplom mellett áll, egy kis lelkészi hivatalt (mely egyben hittanterem is) és egy imatermet alakítottak ki közegyházi és egyházmegyei segítséggel.
Isten útjainak kifürkészhetetlensége és sajátos egyéni sorsfordulók révén szükségesnek láttuk azt is, hogy egy parókiának alkalmas lakóházat vásároljon az egyház Budakeszin. Így két éve olyan leánygyülekezet működik a városban, amelyben helyben lakó, megbízott (státuszában beosztott lelkészként munkálkodó)szolgálattevő van. Ez a tény – a helyben lakás – még inkább erősítette a gyülekezetet. A legutóbbi tisztújításkor új testületet választott a kicsiny, de lelkes közösség, amelynek Benczúr László gondnokként lett a vezetője, hisz egy leányegyházközségnek nincs felügyelője.
A négy település evangélikussága igazi, családias lelki otthont alakított ki az imaházban, ahol többféle alkalom van. Külön említésre méltó az a felnőtthittan, amely – Lackner Pál vezetésével – igen komoly felkészülést ad a gyülekezet tagjainak. Az iskolai hit- és erkölcstanoktatás beindulásával újabb családok kerültek a gyülekezet látókörébe.
Nagy élményünk volt, hogy a gyülekezet adott otthont az elmúlt két évben az egyházmegyei hittanversenyeknek. Jó volt látni azokat a fiatalos lendülettel szolgáló testvéreket, akik az egyházközségük megerősödéséért fáradoznak.
Az önállósodás egyik mozgatója – s ezt is el kell mondani – az imádkozó szíveken és a missziói lelkülettel élő testvéreken kívül az egyházunkban (is) burjánzó adminisztráció volt. Mind az anya-, mind a leánygyülekezet számára egyre komplikáltabbá vált az adminisztrációs egyeztetés. Az egyházmegye és az egyházkerület közgyűlése ezért hozzájárult az önállósodáshoz.
Ez év január1-jétőltehát önálló gyülekezet lett Budakeszi. Van adószáma, önálló jogi személyiségről szóló igazolása, megkezdődött a felügyelő- és lelkészválasztás. Úgy készülünk, hogy február 22-én már megválasztott lelkésze és felügyelője is lesz a gyülekezetnek.
A gyülekezet önállóságát szívén viselő esperesként azt kérem egyházunk népétől, kísérjük figyelemmel, imádsággal és áldáskérésekkel az új, önálló közösséget! S ha valaki az ország bármely vidékéről vagy akár a határon túlról ismer olyan evangélikus (vagy az evangélikus egyház felé nyitott) testvért vagy családot, aki vagy amely Budakeszin, Pátyon, Budajenőn, illetve Telkiben teremtett új otthont magának, kérjük, jelezze a budakeszi lelkészi hivatal címén: Budakeszi Evangélikus Egyházközség, 2092 Budakeszi, Fő utca 155.
A Szentlélek Isten adjon erőt ahhoz, hogy több ilyen gyülekezet plántálódjon még egyházunkban!
A következő gondolatok kerültek a gyülekezet életében történelmi jelentőségű első díjlevél preambulumába, szépen, hitelesen tükrözve mindazok hitét és vágyát, akik az önálló gyülekezetszületésénél a közösség tagjaiként bábáskodnak:„»Ti vagytok a világ világossága… Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.« (Mt 5,14.16) Hálával emlékezve a településünkön élő evangélikus híveket több mint fél évszázadon keresztül egybegyűjtő és gondozó anyagyülekezetünkre, a Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközségre, annak minden szolgálattevőjére, köztük a 2007 óta bennünket pásztoroló missziós lelkészünkre, a mindig és mindenütt jelenlevő Mindenható oltalmába ajánljuk magunkat, amikor a Magyarországi Evangélikus Egyházon belül, annak támogatásával önálló egyházközséget alkotunk. Köszönjük az Úr Istennek, hogy hívott és gyűjtött bennünket, és kérjük, áldja meg elhatározásunkat! Szentlelke erejével növelje hitünket, és adjon a gyülekezetnek mindig hű pásztort az evangélium hirdetésére. A jó hír gyűjtse egybe minden közénk vágyó testvérünket, hogy senki el ne vesszen a Krisztus nyájából.