Az istentiszteleten szolgálatot tett a (Thurzó Sándor József, Marcu Ágnes, Oláh Boglárka és Costin Éva felállásban) Varadinum Vonósnégyes, amely Mozart Kis éji zenéjét, valamint Michael Haydn D-dúr Divertimentóját szólaltatta meg a nagyérdemű előtt. Az eseményen színvonalas kórusművekkel fellépett a debreceni Canto Armonico énekegyüttes is.

Az istentisztelet során Szebik Imre, Budapestről érkezett nyugalmazott evangélikus püspök hirdetett igét. Prédikációjában a teremtettség boldogságáról szóló 33-ik zsoltár kapcsán feltette a kérdést: vajon boldog-e a magyar nemzet? Visszatekintve az elmúlt 25 évre, Szebik elmondta, hogy a diktatúra alól való felszabadulást követően a magyarság sorsa nem úgy alakult, ahogy azt sokan remélték. Mint hangsúlyozta, a bankrendszer, a nemzetközi ipari konszernek befurakodása, valamint a gazdasági válság mind megtépázták az emberek frissen szerzett szabadságérzetét, s óriásira nőtt a szegények és gazdagok közötti különbség ezért sokan lehetnek csalódottak. A zsoltár azonban nem arról beszél, hogy boldog az a nemzet, amelynek anyagi javai vannak, hanem azt jelenti ki, hogy „boldog az a nemzet, amelynek istene az Úr”. Ennek szellemében Szebik mindenkit arra szólított fel elkötelezettebben, mélyebben, tettre készebben élje meg kereszténységét.

A prédikációt követően az evangélikus óvoda apró tagjai népi játékokat adtak elő és népdalokat énekeltek Kémenes Ibolya és Szirácki Katalin vezetésével. Az istentisztelet a himnusz közös elénelkésével zárult, majd szeretetvendégséget tartottak a templom mögötti csarnokban.