A már kipróbált dramaturgia szerint ilyenkor nem csak a képek beszélnek, noha a felvételek erőteljes benyomást adnak a kisiklott sorsokról, a kiszolgáltatottság bugyrairól, a nyomorról. Mocsár Zoltán részben főiskolai tanulmányai alapján (szociálpedagógiát tanul a Nyíregyházi Főiskolán), részben az Oltalom Szeretetszolgálat hajléktalanokat ellátó részlegeiben végzett önkéntes munkája során szerzett tapasztalatai alapján tart előadást az ilyen alkalmakon. Rávilágít azokra a társadalmi összefüggésekre, a szociális krízis hátterére, amelyekről a laikusoknak nincs ismeretük. Ezúttal is kiderült a kérdésekből, hogy a teológushallgatók közül kevesen vannak tisztában a hajléktalanság okaival, mentális következményeivel, a segítségnyújtás lehetséges formáival. Pedig az nyilvánvaló, hogy majdani szolgálatuk során ezekre az ismeretekre is szükségük lesz.