A konferencián felszólalt a kaszpi-tengeri országban élő kaukázusi albán keresztények képviselője, aki arról adott számot, hogy jó a vallási kisebbségek helyzete az országban. Az orosz ortodox közösség vezetője szintúgy jó kapcsolatokról számolt be a többségi muszlimokkal, akiket az azeri zsidó kisebbség vezetője pedig vendégszerető, toleráns embereknek nevezett.

A konferenciát Surján László, az EP magyar, kereszténydemokrata, vallási szervezetekkel folytatott párbeszédért felelős alelnöke szervezte, aki viszont maga nem tudott megjelenni, mert az EU tanácsának soros elnökségét ellátó Litvánia fővárosában, Vilniusban egy alapjogi konferencián kellett részt vennie - tudatta a konferencián elnöklő Schöpflin György fideszes EP-képviselő.

Schöpflin a tanácskozás elején felolvasta Surján László üzenetét, miszerint Azerbajdzsán rendkívüli eredményeket ért el a felekezetek békés egymás mellett élése terén, s szerinte példaként szolgálhat a muszlim világ többi állama számára.

A vallási kisebbségek azerbajdzsáni helyzetét Willy Fautré, a Human Rights Without Borders (Emberi Jogok Határok Nélkül) elnevezésű civil szervezet igazgatója mutatta be, mondván az azeri alkotmány szigorúan elválasztja az államot a vallástól, s előbbi berendezkedése teljesen szekuláris. Az iszlámnak a törvények semmilyen különleges státust nem biztosítanak, annak kitüntetett szerepe nincs a közéletben. Fautré elmondása szerint az azeri jogban nem érvényesül az iszlám törvénykezés, az igazságszolgáltatás teljesen szekuláris, a közoktatásban vallási oktatás nincsen, s mindenki szabadon választhatja meg, melyik vallást óhajtja követni, s az egyik vallásról a másikra is szabadon át lehet térni.

Azerbajdzsánban a törvény szerint a nők és a férfiak egyenlőek - közölte az igazgató, mondván: sem tulajdonjogi, sem gyermekelhelyezési, sem öröklési kérdésekben nem sújtja törvényes diszkrimináció a nőket, továbbá nők és férfiak szabadon házasodhatnak más vallásúakkal is.

Willy Fautré külön kiemelte az azeri zsidóság és a baháiok helyzetét, rámutatva, hogy kutatásai szerint Azerbajdzsánban a zsidók békében élnek a többségi muszlimokkal, Azerbajdzsánban nincs antiszemitizmus. Említést tett arról is, hogy a baháiokat több muszlim országban istenteleneknek tartják és üldözik, de Azerbajdzsánban jelenlétük semmilyen feszültséget nem kelt, szabadon gyakorolhatják vallásukat. Fautré az áttérés szabadságát érzékeltetendő rámutatott, hogy például a bakui lutheránus közösséget egy muszlim családból származó, a protestáns hitre áttért nő vezeti.