„Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik” - Emléktáblaavatás
A Nyíregyházi Evangélikus Nagytemplom melletti Luther-ház utcai homlokzatán mostantól emléktábla hirdeti, hogy e házban töltötte élete utolsó évét dr. Domján Elek püspök. Az emléktábla avatásán dr. Kovács László Attila igazgatólelkész zsoltárolvasása után dr. Fabiny Tamás püspök emlékbeszédében méltatta tisztségében egyik korábbi elődje életművét, utalt tudományos munkásságára, valamint rövid, egy évnyi helyi püspöki szolgálatára. Felolvasta a márványba vésett igéket a Példabeszédek könyvéből: „Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik.”
Az emléktáblát leleplezése után az emlékezés virágaival díszítették: koszorúztak az egyházkerület, az egyházmegye, a gyülekezet, a család és a Rákóczi-szövetség képviseletében. Az emléktábla avató ünnepséget az evangélikus himnusz és a nagyságos fejedelem bús éneke keretezte: „Mutass, Jézus, kies földet, / Lakásomul adj jó helyet, / Ez életben csöndességet, / Jövendőben üdvösséget!” (EÉ 379,5)
Továbbadhatjuk másoknak is az örömhírt! - Záró istentisztelet az ökumené jegyében Nyíregyházán
A nyíregyházi Krisztus-hívők sok év óta, együtt tartják az ökumenikus imahét alkalmait; egymás templomában. A kezdő és a záró áhítatra mindig a város legnagyobb Isten házában kerül sor. Ez évben is megtöltötték a földszinti padsorokat a római- és görög katolikus, református, baptista, metodista és evangélikus vallású hívek. Az oltártérben pedig az egyházi vezetők, a keresztelőmedence körül félkörben foglaltak helyet, jelképezve ezzel is a közös Krisztus-hit közös alapját jelentő keresztség kölcsönös elismerését; amint erre igehirdetésében utalt is az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke, melyből itt csupán néhány gondolatot idézünk:
Dr. Fabiny Tamás a samáriai asszony története kapcsán Jézus három határátlépéséről szólt: / egy rossz hírű, / samáriai / asszonnyal / állt szóba, mert az isteni terv alapján, neki arra kellett mennie! Nikodémussal ellentétben, ő nem volt zsidó, nem volt előkelő, és nem éjszaka ment Jézushoz. A Jézussal való találkozásnak ma is igen sokféle módja van. Három kulcsmondatot emelt ki prédikációjában a püspök: Az ottfelejtett veder jelzi; letehetjük bűneinket Jézusnál, megszabadulhatunk azoktól! S ezután továbbadhatjuk másoknak is az örömhírt! Az élő víz: a keresztség, amely életünk megismételhetetlen alapja. S a hozzá kiment emberek maguk kérték az Urat, maradjon náluk. Jézus velünk marad, s az ökumené távlatában szemlélve, még csak az első napnál tartunk! A püspök kifejezte azt a reményét és meggyőződését, hogy belátható időn belül eljön a címben megfogalmazott közös leborulás lehetősége az Úr oltáránál, ahol egymásnak nyújthatjuk a poharat Jézus vérével, így is átélve a közösséget Krisztussal és egymással. Addig is, e város népe a keresztyének közös bizonyságtételére vár; és ma is csodák fakadnak az ökumenikus gyülekezet tanúságtétele nyomán!
A hét során a 27 közös ének kincset tartalmazó énekfüzetből, harsányan zengett sok szájból, de egy szívvel a bátorítás: „Ébredj, bizonyságtévő lélek!”