Dr. Heinrich Bedford-Strohm bajor püspök, a Németországi Protestáns Egyház elnöke

– Nagyon hálás vagyok ezért a budapesti kongresszusért, éppen a legjobb pillanatban jött. Sok ember jött itt össze Európa különböző egyházaiból „A föld sója” cím alatt, és most pontosan erre van szükségünk. Európát a széthullás fenyegeti, egyre polarizáltabb, és most olyan emberekre van szükség az európai államokból, akik ezzel szemben ellenerőt képezhetnek. Akik kinyilvánítják a szeretet, a kibékülés és a szolidaritás erejét, és egyértelművé teszik, hogy Európa alapirányultsága – éppen keresztény gyökerei miatt – nem jelenthet elzárkózást, elkülönülést. Ehelyett az összetartozásunkat, szolidáris összetartásunkat kell hangsúlyoznunk. Ezt személyesen is meg kell élnünk, továbbá a közéletbe is be kell, hogy vigyük a gyengék gyámolítására vonatkozó bibliai tanítást.

– Európának különböző válaszai vannak ezekre a kérdésekre, de vajon az egyházaknak van-e sajátos válaszuk a migránskérdésre?

– Nekünk a vallásunk részét képezi, hogy nem állunk meg nemzeti vagy kulturális határoknál, hanem ezeken a határokon átívelő nagy közösséget alkotunk. Számunkra Krisztus áll a középpontban. Az, hogy Krisztus alapján orientálódunk, azt jelenti, hogy a gyengékért is felelősséget vállalunk. Krisztus azt mondta, hogy „idegen voltam, és ti befogadtatok”. Ez azt jelenti, hogy mint keresztények nem is tudunk másként cselekedni, mint számot adni arról, hogyan bánunk a menekültekkel, mit teszünk azért, hogy megszabaduljanak nyomorult helyzetükből, hogy felülkerekedjenek a nehézségeiken. Foglalkoztat minket, hogy miként segíthetünk nekik abban, hogy olyan helyet találjanak, ahol biztonságban és tisztességesen tudnak élni. E tekintetben minden európai országnak van felelőssége. Nemcsak a konfliktus területét övező országoknak, mint Törökországnak, Jordániának, illetve a Szíriával és Irakkal szomszédos országoknak, hanem Európának is nagy felelőssége van ezzel kapcsolatban. Fontos, hogy mi, egyházak a saját nemzeti társadalmunkban valóban a föld sójává váljunk. Ez azt jelenti, hogy fel kell szólítani a kormányainkat arra, hogy legyenek nyitottak a menekültek iránt, segítsenek ennek a sok bajba jutott embernek, akik a háborúból és a terrorból menekültek, és hogy Európa valamennyi állama működjön együtt e probléma kezelésében.

Balog Zoltán református lelkész, az emberi erőforrások minisztere

– Ne külső elvárásoknak akarjunk megfelelni, hanem abból éljünk, ami a miénk. Nekünk van egy csodálatos kincsünk, úgy hívják, hogy evangélium, van egy nagyszerű tradíciónk, amely nem a 16. században kezdődött, hanem Jézus Krisztusnál az 1. században. Persze gondolkodnunk kell társadalmi programról, gondolkodnunk kell politikáról, gondolkodnunk kell egyházpolitikáról is meg nagyon sok mindenről, de a lényeg mégiscsak az, hogy azt, ami a mi legnagyobb kincsünk, éljük és gyakoroljuk.

– Mondhatjuk azt, hogy az egyházaknak a mai Európában, a mai társadalomban is nélkülözhetetlen sónak kell lenniük, ha valóban be akarják tölteni a hivatásukat?

– Mondhatnám, jobban szükség van ránk, mint valaha. Mert van iránytévesztés, van tanácstalanság, van bizonytalanság. És számomra nem is azok a legveszélyesebbek, akik tanácstalanok és bizonytalanok, hanem akik azt mondják, hogy erre kell menni, pedig ők maguk sem tudják. Itt van az a fajta manipuláció, amely bizony Európában nagyon sokszor megjelenik a jövőt illetően, s ez nagyon veszélyes dolog. A tiszta beszédre, a világos beszédre – ami mégiscsak a protestáns egyházaknak egy nagyon fontos propriuma – nagyon nagy szükség van.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 81. évfolyam, 29. számában jelent meg, 2016. július 24-én.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál, a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az esemény kiemelt támogatói:

Budapest Főváros Önkormányzata, Bajor Egyház (ELKB), VELKD, Gustav-Adolf-Werk, Magyarország Kormánya, Reformáció Emlékbizottság, Visegrad Fund, Tarr Kft.