Az MTI tudósítása:
A Ne paksolják el a jövőnket! - NEM a paksi paktumra elnevezéssel meghirdetett demonstrációt az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet szervezte, a megmozduláson részt vett az LMP több politikusa is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épülete előtt mintegy 500 ember részvételével tartott tüntetésen Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője azt mondta: a magyar miniszterelnök által a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés semmire nem kötelezi Magyarországot, mert az titokban köttetett, így ellentétben áll az ország alkotmányos jogrendjével. Véleménye szerint „ez a negatív utópia arról szól, hogy Eurázsia mindig a szövetségesünk volt, az Európai Unió pedig mindig az ellenségünk". Elutasította azt a vádat, hogy oroszellenesek lennének az atomerőmű bővítésének ellenzői.
Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója úgy vélekedett, hogy az atomerőmű bővítése nem valósul meg, mert Magyarországnak nem áll érdekében újabb orosz energiafüggőséget magára erőszakolni. Az országnak nem érdeke egy drága, soha meg nem térülő beruházással "devizahitelessé" tenni az utókort, annál is inkább, mert ez az energia a duplájába-háromszorosába kerülne a jelenleg megtermeltnek - hangoztatta.
Lányi András író, ökopolitikus a demonstráción azt hangsúlyozta, hogy a „parlamenti szavazógép" ugyan jóváhagyhatja a szerződést, de ez csak a kezdetét jelenti majd az atomerőmű-vitának. „Más, normális országokban" először vitatkoznak, és csak utána döntenek - tette hozzá.
A zömében fiatalokból álló tömegben sokan „Stop Paks" matricát viseltek a mellkasukon illetve a kifeszített molinókon a többi között az volt olvasható: „Paksi paktum nem!", „Továrisi welcome", „Ne paksoljátok el a jövőnket", „Csernobilt drága pénzért?", „Orosz rulett", „A Nap sugározzon, ne az atom!". A demonstráció végén a tömeg ütemesen skandálta a „nem hagyjuk" jelszót.
A Népszabadság tudósítása:
Négy-ötszáz fagyoskodó, de lelkes állampolgárral együtt demonstráltak a civil zöldek a budapesti József Nádor téren a paksi atomerőmű bővítése ellen. A tüntetés szónokai szerint azért kellett lopva lepaktálni az oroszokkal, és titkosítani a szerződést, mert nincsenek a nyilvánosság előtt is vállalható érvek egy olyan megaberuházásra, amely közgazdasági értelemben sosem fog megtérülni.
„A miniszterelnök eddig az ország devizában történő eladósítását nevezte az ellenzék főbűnének, és a devizacsapda hatástalanítását állította a politikája középpontjába, most mégis ő az, aki a tízmillió devizaadós hazájává teszi Magyarországot egy tizenhárom jegyű, még az unokáinkat is terhelő devizahitel felvételével” - érzékeltette az orbáni kommunikáció és a valóság közötti vélt ellentmondást Lányi András egyetemi docens.
„Nézz a tükörbe, Viktor!” - javasolta Lányi, azt is megjegyezve, hogy viszonylag rosszul veszi ki magát, ha egy politikus egy olyan beszéddel kezdi a karrierjét, amelyben hazaküldi a nálunk állomásozó orosz csapatokat, most a társadalom háta mögött egymaga hoz létre egy olyan új függőségi viszonyt Oroszországgal, amely csak a rendszerváltás előtti kiszolgáltatottságunkhoz mérhető.
Lányi szerint az atomenergia magyarországi jövőjéről szóló vita nem ér véget a jövő heti parlamenti szavazással, hanem csak akkor kezdődik igazán. Kiemelte: nem hozhat értelmes döntést egy olyan parlamenti többség, ami bármit, és bárminek az ellenkezőjét is gondolkodás nélkül megszavazza, ha Orbán Viktor úgy akarja.
„Más, bölcsebb államok előbb vitatkoznak, azután döntenek. Mi fordítva szoktuk. Igaz, hogy ez drágább, de errefelé a politikusok így szeretik” - fogalmazott Lányi András.
„Ez az erőmű sosem fog megépülni, mert a felépítése nem áll Magyarország érdekében” - hangsúlyozta Ámon Ada, az Energiaklub vezetője. A közgazdász úgy vélekedett: ha az ország érdekeit szolgálná a projekt, akkor nem kellene a fő számait tartalmazó dokumentumokat tíz évre titkosítani.
Ámon szerint az Orbán-Putyin alkuban körvonalazott megállapodás egy szovjet típusú, közgazdaságialg indokolatlan és megalapozatlan gigantikus beruházás, és legalább ötven évre minden fontos kérdést eldöntene Magyarország gazdasági fejlődéséről és külkapcsolatairól. Teszik ezt ráadásul olyan irányba, amely Ámon állítása szerint nem találkozik a társadalom többségének szimpátiájával - ezért is igyekeznek kirekeszteni a társadalmat a döntésből.
Béres Tamás teológus, egyetemi tanár a német atomdöntés körülményeit idézte föl. A fukusimai atombaleset után Németország úgy határozott, hogy lemond az atomenergiáról. A döntést egy tekintélyes, a civil szervezeteket, az egyházakat, a tudományt és az energetikát képviselő testület készítette elő egy hosszas vitasorozattal, amelynek egyes epizódjait mindig élőben közvetítette a közmédia.
„Az emberek elől elbújva, titokban nem lehet felelős döntést hozni - szögezte le a teológus. Szerinte a megfontolt mérlegelés végeredménye csakis az lehetne, hogy a nukleáris technológia emberellenes. - Az ember a természeténél fogva esendő, tévedésekre hajlamos lény, az atomerőművekben pedig ezek a menetrendszerű tévedések beláthatatlan következményekkel járnak” - szögezte le.
Majtényi László szerint nálunk a politika mindig abba a tévedésbe esik, hogy helyettünk, sőt az akaratunk ellenére is dönthet a jövőnkről. - Az előző rendszer is ebbe bukott bele - húzta alá Majtényi, figyelmeztetve a képviselőket: nem a politikai karrierjükkel, hanem a következő generációk életével játszanak, és az ő személyes felelősségük lesz a jövő heti szavazás kimenetele, amit az utókor szigorúan számon fog kérni.