Különleges grafika díszítette László Lajos Gergely ordinációs meghívóját. Serediuk Péter, a Pilinszky János verses köteteit illusztráló, grafikusművész a frissen szentelt lelkész rokonaként ajánlotta fel az égi fényből töltekező, szívet formáló művét a választott igéhez: „Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt utaimat!” (Péld 23,26)

Az ordináció szolgálatát végző Gáncs Péter elnök-püspök igehirdetésének középpontjában az öröm állt, ahogy azt a Lajos által választott igét megelőző versben is olvashatjuk: „Örüljön apád és anyád, vigadjon, aki szült téged!” (Péld 23,25) László Lajos Gergellyel szemmel láthatólag együtt örültek szülei – édesapja kórházi kezelése miatt csak lélekben lehetett jelen – és tágabb családja, küldő gyülekezetei és és az őt hívogató kicsiny, de annál lelkesebb fogadó gyülekezetek. Igazán bensőséges hangulatú alkalom volt ez, a szinte teljesen megtelt pestszentlőrinci templomban. A püspök Pilinszky, Serediuk Péterhez, a grafikák láttán írt gondolatait tolmácsolta útravalóul - Lajos nevével behelyettesítve az unokaöcs nevét a megszólításba: „Kedves Lajos! Megnyilatkozni azt hiszem, meghívást jelent. Ahogy beszélni, igazán beszélni, hallgatást, meghallgatást. Röviden nyitottságot. Te ismered ezt a beszédet és ezt a hallgatást, amely több, mint mi vagyunk.”

Az ordinált lelkészt köszöntötte Győri Gábor esperes és Nánási József a helyi gyülekezet felügyelője, Krizsán Zoltán egyházmegyei- és Radosné Lengyel Anna egyházkerületi felügyelő, Németh Mihály maglódi, és Homoki Pál soltvadkerti lelkészek, valamint az Evangélikus Hittudományi Egyetem részéről dr. Korányi András.

Ahogy az hetilapunk az Evangélikus Élet előző számában olvasható, különleges „konzílium” ült össze nemrég a Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalában, hogy a megfelelő módon előkészítse a lelkész a várhatóan nem könnyű útját. A bócsai és a tázlári evangélikusok 1975 óta tartó lelki fogyókúrájának vet véget a helyiek elhatározása, hogy újból helyben lakó lelkész gondozza a két kicsiny gyülekezetet. Ehhez a munkához kívánunk innen is áldást és sok erőt Lajosnak, ahogy ő fogalmazott, a „lőrinci oltárkép legkisebb bárányának”. 

Névjegy:
László Lajos Gergely 1986. október 1-jén született Budapesten, evangélikus családban, egyedüli gyermekként. 1986. november 30-án, a fasori evangélikus templomban részesült a keresztségben.
Az iskolát a budapesti Julianna Református Általános Iskolában kezdte, majd az ötödik osztálytól, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban folytatta. 2005-ben érettségizett, majd a sikeres felvételi után még abban az évben megkezdte tanulmányait az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakán. Az egyetemi évek alatt volt lehetősége egy szemesztert Joensuuban (Finnország) tölteni. 2012-ben a gyakorlati évét Németh Mihály, maglódi lelkész mellett teljesítette. Diplomáját 2013. június 21-én vehette kézbe.
Gyülekezeti életbe már viszonylag korán bekapcsolódott. Kezdetben a fasori gyülekezetbe járt – mint kis hittanos –, majd tizenévesként a pestszentlőrinci gyülekezet életébe kapcsolódott. Itt konfirmált 2000 pünkösdjén. Későbbi életére nagy hatást gyakorolt mindaz, amit ebben a közösségben lehetősége volt átélni.
Hálával adózik a gyülekezetek Urának, hogy sok hűséges pásztor hite és példamutatása nyomán lehetőséget kaphatott maga is erre a szolgálatra.