– A matek mindig jelent volt az életemben, már a kezdetektől a decsi általános iskolában – alsós koromtól elkísért. Mindig volt, aki tudott motiválni, és tudtunk együtt dolgozni. Alsó tagozatban Kovács Tamásné, Kati néni, felsőben Bergerné Ifju Erzsébet volt meghatározó pedagógus ebből a szempontból. A matematikában kétfajta versenytípus van: a kifejtős feladatok és a tesztversenyek. A kifejtőseket jobban szeretem; általában ezeken a versenyeken szerepeltem jól. Alsóban volt Kalmár László versenyeredményem, annak nagyon örültem, felső tagozaton a bátaszéki országos viadalon hetedikben első lettem. Középiskolásként az Arany Dániel vetélkedőkön is sikerült jó eredményt elérnem. Ezek voltak a mérföldkövek. Mégsem volt egyértelmű, hogy matek tanár leszek, de szerencsére így alakult. Soha nem bántam meg, hogy nem dolgoztam matematikusként… 
A völgységi gimnázium szerencsés helyzetben van, mert sok tehetséges diák kerül az intézménybe.

– Aki a mi gimnáziumunkba jön tanulni, az jobban motiválható, mint az átlag. Fel kell készülni mindenre. Év elején mindig rászánunk néhány órát arra, hogy matematikai érdekességekről, friss információkról beszélgessünk. Kellenek a matekkal kapcsolatos plusz dolgok, sokat beszélgetünk például a matematikusokról. Ami például nekem is új információ, hogy a Túró Rudi nevet is egy matematikus-filozófus, Klein Sándor találta ki. Egy ilyen infóval sokat lehet segíteni, hogy „elinduljon a bogár.” A matekos osztályokba – ahol heti öt óra van – azért jönnek a gyerekek, hogy emelt szinten tanulják. A csoportokban a tanulók gyakran maguk jelentkeznek, hogy egy-egy általuk érdekesnek talált témáról kiselőadást tartsanak.

A díj visszaigazolás a fiatal pedagógus számára, hogy az elmúlt években felkészített tanulói kiemelkedő eredményeket értek el a különböző megmérettetéseken.

– Az elismerésre pályázni kellett, főleg az emelt szintű érettségik számára és a versenyeredményekre (nemzetközi, országos, megyei erőpróbák) kérdeztek rá. Ezek voltak a kiírás hangsúlyos elemei, de szempont volt, hogy hány volt diákom jár a BME-re. Az elmúlt három évben 5-10 között volt a számuk – hangsúlyozta a pedagógus.– A tanulók nagy része tudja, ha a fővárosi felsőoktatási intézményben szeretne tanulni, akkor matematikából és fizikából ajánlott emelt szintű érettségit tenni, enélkül nehéz boldogulni a BME-n. Aki fakultációra jár, nincs akkora problémája, mint annak, aki középszinten maturál. Jók a tapasztalataink.

Csötönyi Nóra hozzátette: egy volt tanítványát szeretné kiemelni, a dunaszentgyörgyi Kacz Dániel már másodéves a műszaki egyetemen. Vele nagyon sok országos szintű (OKTV, Zrínyi, Kenguru-verseny) eredményt sikerült elérni. Jelenleg egy nagyon erős kilencedikes csoportja van, közülük többen 7-8. osztályban már országos sikereket értek el.

A bonyhádi gimnázium tanára kiemelte, kevesen választják a pedagógus pályát, aki jó matematikából, mérnöknek megy. Reméli, a tanítványai között azért lesz matematika tanár is. Örülne neki, ha a gyerekek elhinnék, nem olyan nehéz tantárgy. Tele van érdekességekkel, nem kell félni tőle!

Érdekli a pedagógia és pszichológia

Csötönyi Nóra 1984. április 30-án született Szekszárdon. A decsi általános iskolában folytatott alapfokú tanulmányai után a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban érettségizett 2002-ben. A Szegedi Tudományegyetemen 2007-ben előbb elméleti matematikusként szerzett diplomát, majd ezt még megfejelte egy matematika tanári oklevéllel is (2009). 2007 ősze óta dolgozik a tehetségek gondozásában kiemelkedő munkát végző völgységi középiskolában. A számok mellett Csötönyi Nórát nagyon érdekli a pedagógia és a pszichológia. Szívesen bújja a témákkal kapcsolatos szakkönyveket. A kézműveskedés és horgolás is kedvenc szabadidős tevékenységei közé tartozik.  

10 tanár és 14 iskola kapott díjat

A természettudományi, a műszaki és az informatika területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó középiskolákat, középiskolai tanárokat díjazott a BME Pro Progressio Alapítványa, amelynek legfontosabb tevékenysége – a középiskolától kezdve a doktori képzésig – az innovatív gondolkodást elősegítő tehetséggondozás. 2015-ben – immár hetedik alkalommal – 10 középiskolai tanár és 14 középiskola kapta meg a Pro Progressio-díjat ünnepélyes keretek közt.

A Műegyetem mellett működő Alapítvány kuratóriuma ebben az évben is olyan kiemelkedő eredményekkel rendelkező 50 év alatti tanárokat részesített elismerésben, akiknek vannak nemzetközi és hazai versenyeken sikert elért tanítványaik, tanulóik jelentős számban érettségiznek emelt szinten vagy hátrányos körülmények között oktatva végeznek példamutató oktató-nevelő munkát.