Day Zero

Day Zero

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Szemerei János
Drámai visszaszámlálásban él az afrikai kontinens egyik legnagyobb városának, a közel négymilliós Fokvárosnak a lakossága. A korábbi számítások 2018. április 21-re, az újabbak április 12-re jelzik azt a napot, amikor teljesen elfogy a város vízkészlete, és a vízszolgáltatás leáll… Több mint száz éve nem tapasztalt szárazság van azon a vidéken, ráadásul a település is gyorsabban és nagyobbra nőtt, mint amekkorához a víztározókat tervezték.

Amikor ezt a cikket gépelem, még majdnem másfél hónap van hátra az előrejelzett dátumig, de a cikk megjelenésekor ez már csak körülbelül egy hónap. Mi lesz azzal a közel fél magyarországnyi emberrel víz nélkül? Mit tudnak tenni az ott élők, amikor az otthonukban hiába nyitják ki a csapot, nem jön már belőle a víz? Az iváshoz és főzéshez szükséges vizet nyilván oda fogják később is szállítani, de mit lehet tenni, ha már nem lesz mivel mosni, fürdeni és mosogatni, amikor nem lehet lehúzni a WC-t?

Fokvárosban ma még naponta ötven liter víz áll rendelkezésre családonként. Magyarországon egy átlagos, négyfős városi család napi vízfelhasználása a jelenlegi fokvárosi keretnek a tizenkétszerese, körülbelül hatszáz liter körül van. Egy átlagos fürdőkádba száz liter vizet szoktak tölteni, a zuhanyozási átlagot hetvenöt literre becsülik a szakértők. Kézmosáshoz öt liter, mosáshoz ötven liter szokott fogyni. A WC-öblítés napi fogyasztása kilenc liter, a mosogatáshoz tíz, a takarításhoz szintén körülbelül tíz liter víz fogy nálunk naponta.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1992-ben Rio de Janeiróban tartott konferenciáján az élet egyik legfontosabb feltételét jelentő víz fontosságáról értekeztek. Nemcsak felhívták a figyelmet a világ vízkészleteinek védelmére, de egyetértésre jutottak abban is, hogy figyelmeztetni kell az embereket az ivóvízkészleteink iránti fokozott felelősségre, ugyanis különböző számítások szerint a klímaváltozás, illetve a mostani urbanizációs folyamatok következményeként 2050-re a föld mintegy ötven országában vízkorlátozást kell bevezetni. Még ennél is hihetetlenebbnek tűnik, de ott akkor megfogalmazták azt is, hogy századunk végére várhatóan az ivóvíz drágább lehet az aranynál…

Nem üres ijesztgetésről van szó, erről néha személyesen is meggyőződhetünk. Két éve másodszor juthattam el a Szentföldre. A két utazás között éppen huszonöt év telt el. Sok minden változott, de a legszembetűnőbb számomra a Holt-tenger méretének lecsökkenése volt. Gedinél, a strandon, ahol negyed évszázada csak beléptünk, és megmártóztunk a tóban, most is állnak a régi épületek, de a víz már nem is látszik. Ma kisvonat viszi be a turistákat az egykori mederben haladva a több mint másfél kilométernyire visszahúzódott vízhez.

Első ránézésre a világ egyik legsósabb vizű tavának, amelynek olyan magas a sókoncentrációja, hogy az emberi test el sem tud merülni benne, nincs sok köze az ivóvízkészletekhez, pedig nagyon is van. A Holt-tengert tápláló, édesvizű folyócska, a Jordán azért juttat lényegesen kevesebb vizet a tengerbe, mert a növekvő városoknak és az öntözés nélkül megművelhetetlen földeknek egyre nagyobb a vízigényük.

A víz a földi élet egyik legfontosabb alkotóeleme, és nem szabad soha elfelejtenünk, hogy mint minden itt, a földön, Isten ajándékaként lehet a miénk. Mert „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá” – ahogy Jakab apostol írja (Jak 1,17).

A víz égi áldás kétféle értelemben is. Jézus a Hegyi beszédben a gondviselő Isten szeretetére mutat az esővel kapcsolatban: „…aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak.” (Mt 5,45) Bibliaolvasó Útmutatónk idei évi igéje is utal az élet alapfeltételét jelentő vízre, annak a másik, lelki értelmében: „Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen.” (Jel 21,6c)

A hiány rámutat arra, hogy mennyire rászorulunk az életet jelentő vízre, a felülről jövő égi áldásra testi és lelki értelemben is.

A Day Zero közeledtével kérek minden kedves Olvasót, imádságaikban gondoljanak a távoli Fokvárosban élő, ismeretlen embertársainkra, mert ott most a felülről érkező égi áldás, az eső jelentené a legnagyobb segítséget. Ne feledkezzünk el arról sem, mekkora ajándék az, hogy tart a kegyelem, hogy még nem jött el számunkra a lelki Day Zero.

Szabadon meríthetünk az élet forrásából! 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 9–10. számában jelent meg 2018. március 11-én.

Az Evangélikus Élet kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a Digitalstand oldaláról.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!