Novák: a népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg a jövőnket

A népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg a jövőnket mind kulturális, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a III. Budapesti Demográfiai Csúcsot megnyitó köszöntőjében.

Novák Katalin kiemelte: 2019-ben a demográfia már nem csupán egy ügy a sok közül, hanem a legfontosabb közös ügyünk.

Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, Európa az „üres bölcsők” kontinensévé vált, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé – mondta az államtitkár.

Az idén harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi demográfiai konferencián a résztvevők arra vállalkoznak, hogy a nem feltétlenül azonos demográfiai kihívásokra találjanak nem feltétlenül azonos válaszokat, és megosszák egymással tapasztalataikat – tette hozzá Novák Katalin. 

Erdő: A család jogosult a társadalom támogatására

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Demográfia és család címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy a családok egyesítik az élet testi, lelki, illetve szellemi oldalát, hozzájárulnak a nemzedékek közti közösséghez és ezzel lényeges, helyettesíthetetlen módon segítik elő a társadalom fejlődését.

A bíboros szerint ez az alapja annak, hogy „a család jogosult a társadalom támogatására mind a gyermekek születését, mind pedig a nevelést illetően”.

Erdő Péter felidézte: a 2010-es évek elején az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa demográfia és család témában egész Európára kiterjedő kutatást végzett. Vizsgálták, hogy a társadalom mennyire érdeklődik a demográfiai kérdések iránt, illetve menyire ismeri a probléma részleteit, következményeit. 

Úgy találták, hogy különösen az elöregedés gazdasági és szociális következményei nem tudatosultak a skót, a görög és a spanyol társadalomban. Az akkori Magyarországon, hasonlóan Franciaországhoz, Svájchoz vagy Belorussziához, „a probléma konkrét összefüggései jelen voltak ugyan a társadalmi tudatban, de nem túlzott intenzitással” – fogalmazott.

Megjegyezte: feltételezése szerint ez a helyzet az utóbbi években némileg módosult.

A bíboros ismertette: a szülők szerepének elismerését számos paraméter alapján vizsgálták az európai országokban. Luxemburgban például elsősorban a törvényhozás ismeri el ezt a szerepet: ott a legmagasabb a gyermekek után a szülőknek járó anyagi támogatás. Ezzel szemben Albániában és Cipruson a társadalomban örvendenek igen nagy tiszteletnek a szülők.

A szülői szerepet Oroszországban, Ausztriában és Törökországban becsülték a legkevésbé, és Magyarország is eléggé a lista végén szerepelt. Ehhez képest, úgy tűnik, az utóbbi években mérhető módon erősödött Magyarországon a gyermekvállalás és a szülői szerep megbecsültsége – mondta Erdő Péter.

A bíboros kitért arra: sok európai országban ma a nagyszülők kötelességének is tekintik, hogy foglalkozzanak unokáik nevelésével, illetve sajátosan vallási nevelésükkel. A nagyszülők részvételét a nevelésben nagyra becsülik Albániában, Cipruson és Svájcban, de Hollandiában, Litvániában, Ausztriában, Németországban és Törökországban is. Másutt a nagyszülők részvételét a nevelésben inkább problémák jelének tekintik, így a lakások túlzsúfoltsága, az óvodák hiánya vagy a szülők külföldi munkavállalása kényszerű következményének.

Elmondta: többnyire fontosnak tartják a családokat támogató politikai és társadalmi akciókat, és ezek a közvélemény szerint is az állam és a társadalom figyelmét és jóindulatát jelzik.

Egyes országokban a megkérdezettek hiányolták ezeket az intézményeket, illetve kifogásolták, hogy nem az egész családot, hanem csupán egyes tagjait támogatják. Mindenesetre több helyről érkezett olyan válasz, amely helyesli vagy kívánja, hogy működjön kifejezetten a családpolitikával foglalkozó intézmény - mondta.

A bíboros kiemelte: a felmérések alapján látszik az is, hogy a demográfiai kérdések és a család összefüggése, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok sok helyen úgy jelentkeznek, ahogyan az a katolikus egyház társadalmi tanításában is megfogalmazódik. 

Ez olyan országokban is megfigyelhető, amelyekben a katolikus világnézet kulturális hagyományként kis szerepet játszik vagy egyáltalán nincs jelen. „Ez arra utalhat, hogy az emberi lét objektív adottságaiban jelen vannak azok a főbb követelmények, amelyek nemcsak az emberi faj fennmaradása szempontjából fontosak, hanem egyben az emberiségnek mint tudatos és szabad személyekből álló közösségnek a jövőjét is biztosíthatják. Éppen ebben az utóbbi vonatkozásban bizonyul döntőnek a család szerepe” – zárta beszédét Erdő Péter. (A beszéd elolvasható a Magyar Kurír oldalán.)

A család fontosságát hangsúlyozták az európai vezetők is

A család fontosságát, a demográfiai problémák megoldásának szükségességét hangsúlyozták európai vezetők. A Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kiemelte: helyes a demográfiai változásokat a jelenlegi problémák élére emelni, azon kihívások közé, amelyek azonnali cselekvést követelnek. Minden ország, Közép-Európa és az egész kontinens jövője szempontjából fontos, hogy megoldják ezeket a problémákat – jelentette ki. Hozzáfűzte: Szerbia készen áll, hogy együttműködjön Magyarországgal és a többi közép-európai országgal a demográfiai kihívások kezelésében.

Úgy vélte, helyes demográfiai csúcsot tartani, hiszen itt tanulhatnak egymástól. Az európai országok az elöregedő népesség, a csökkenő születésszám és a migráció problémájával néznek szembe, és ez sok lehetőséget biztosít az együttműködésre, a bevált gyakorlatok megosztására – mutatott rá.

A szerb államfő méltatta a magyar családpolitikai intézkedéseket, amelyek javítottak a demográfiai mutatókon, így – mondta – az egész magyar társadalom megelégedésére szolgálnak.

Közölte: a családpolitika eredményei csak hosszú távon mutatkoznak meg, ezért továbbra is kemény munkára, sok erőfeszítésre van szükség. Szerbiában igyekeznek modern, minőségi államot építeni, hogy a fiatalok bátran tervezhessék a jövőjüket, vállaljanak gyermekeket – tette hozzá.

Megjegyezte: a szerb-magyar kapcsolatok soha nem látott jó szinten állnak, és e tekintetben meg kell köszönni Orbán Viktor magyar miniszterelnök elkötelezett munkáját.

Andrej Babis cseh miniszterelnök arról beszélt, hogy a demográfiai változások nem olyan népszerű téma, mint a klímaváltozás, de a csökkenő népességnek hasonlóan súlyos következményei lehetnek az országainkban. A jó államot onnan lehet megismerni, hogy az emberek nem féltik a jövőjüket, a népesség nő, de nem a migráció révén – vélekedett.

Kifejtette: Közép-Európa olyan térség, ahol jó élni, ahol jó körülményeket teremtettek a családoknak. A visegrádi régióban nemcsak a jó gazdasági helyzet és a biztonság elsődleges cél, hanem a jó családpolitika kialakítása is – hangsúlyozta.

Megjegyezte: fontos családbarát lehetőségeket biztosítani azoknak az anyáknak, akik visszamennének dolgozni, és összességében hatékony családpolitikára van szükség, amely megfelel a mai fiatalok igényeinek.

Andrej Babis kitért rá: sok család gazdasági okokból nem vállal harmadik gyermeket, pedig ösztönözni kell a harmadik gyermek vállalását, és itt merül fel az állam szerepe. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel támogathatják a három gyermeket nevelő családokat – mondta.

A cseh miniszterelnök szerint a demográfiai problémák következményei csak több évtized múlva fognak igazán jelentkezni, de jó, ha már most foglalkoznak vele.

Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnök elmondta: olyan politikára van szükség, amely támogatja a családokat és nem bevándorlással akarja elérni a népességnövekedést. Magyarország családbarát programja egyedi, és veszi a politikai bátorságot, hogy ösztönözze a népességnövekedést,  ezért más országoknak is tanulmányozniuk kell – hangoztatta.

Úgy látja, ha kevesebb gyermek születik a nyugati országokban, ezek az államok kisebbek és gyengébbek lesznek, ami kifejezetten hátrányos egy olyan világban, ahol az országok versengenek egymással. Közölte: a Nyugat zsugorodása a becslések szerint gyorsulni fog, így idővel megváltozhat a világ rendje. A probléma a Nyugat számára abban áll, hogy más országok egyre nagyobbakká és gazdagabbakká válnak – magyarázta.

Azt mondta: a bevándorlás révén ugyan növekedhet a népesség, de a nyugat-európai országok jelentős része megtapasztalta, hogy a bevándorlók nem képesek integrálódni, ami terhet jelent a társadalomra.

Orbán: ha nincsenek családok, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni

Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni, ha pedig egy nemzet eltűnik, „valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban, ahol államcélnak, kormányzati feladatnak nevezte az erőteljes demográfiai politika folytatását.

A kormányfő kijelentette, a demográfia kérdésében a migrációs megoldást távol kell tartani, nem lehet hozzájárulni egy „lakosságcseréhez”, ahogyan azt az „esztelen” zöld érvelést is el kell utasítani, amely szerint a Föld akkor járna jobban, ha kevesebb gyermek születne. A teremtés rendje szerint az ökoszisztémának az ember nem ellenfele, hanem része, ezért nem szembefordítani kell a kettőt egymással, hanem értelmesen kell kijelölni az egyre növekvő számú emberiség helyét az ökoszisztémában – közölte.

Orbán Viktor azt is mondta, „a családtámogatási rendszer eredményességében akkor érhető el a fordulópont, ha a gyermeket vállalók garantáltan jobb életszínvonalon élnek, mintha nem vállaltak volna gyermeket. Ezt a pontot keressük, ezt akarjuk elérni, itt fog átbillenni majd a magyar családtámogatási rendszer, de egyelőre még nem tartunk itt, ehhez még jó néhány év kitartó munkájára lesz szükségünk” – jelezte.

A magyar családpolitika szellemi alapjai közé sorolta azt a meggyőződést, miszerint minden gyermeknek joga van apához és anyához, és hogy a család és a gyermek nem más, mint a nemzeti közösség biológiai újratermelésének előfeltétele. Ha nincsenek családok és gyermekek, akkor egy nemzeti közösség el tud tűnni - fogalmazott, hozzátéve: egy magyar, vagy egy cseh, vagy például egy szerb méretű nemzeti közösségnek matematikailag nem olyan nehéz belátni, hogy rossz demográfiai tendenciák mellett „előbb-utóbb lesz egy utolsó ember, akinek le kell kapcsolnia a villanyt, vagyis el lehet fogyni”. Ha pedig egy nemzet eltűnik, „valami pótolhatatlan tűnik el a világból” – mutatott rá.

A miniszterelnök szólt továbbá arról, hogy a magyar modell alapja alkotmányos természetű, ennek hiányában ugyanis nem lehet hosszú távú családpolitikát folytatni. Hozzátette: ezek az alkotmányos alapok védenek meg a családellenes bírósági döntésektől, valamint attól, hogy a gyakran családellenes nemzetközi szervezetek, NGO-k, hálózatok „behatoljanak” a magyar államéletbe, döntéshozatalba.

A jó családpolitikához kellenek gazdasági alapok is: Magyarországon tíz év alatt kétszeresére növelték a családoknak juttatott költségvetési támogatást - mondta, hangsúlyozva: hosszú éveken keresztül van szükség kiszámítható családtámogatási szisztémára.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a családtámogatási juttatásokat össze kell kötni a munkavállalással, a gyermekeknek nyújtott támogatásokat pedig össze kell kapcsolni a szülői kötelességek teljesítésével.

Orbán Viktor úgy összegzett: a magyar demográfiai kormányzati politika sikerességének feltétele, hogy a kereszténység visszaerősödjön Európában, és hogy „legyenek társak”, mert „egyedül nem megy”. Utóbbiról azt mondta: most vannak társak, ilyen például Szerbia és Csehország – amelyek elnöki, illetve kormányfői szinten voltak képviseltetve a konferencián –, továbbá „szurkolunk az osztrákoknak”, és reményét fejezte ki, hogy „az olasz felfordulás is úgy rendeződik, hogy az végül is nekünk jó legyen, és ott is társakat kapjunk”.

A sikerességhez feltételül tűzte azt is, hogy a magyar nemzeti össztermék 2030-ig minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg az unió gazdasági növekedésének átlagát.

Mindezen felül pedig ki kell tartani – hangoztatta a miniszterelnök.

Megjegyezte: Európában, „a magas politikai szalonok világában” a magyar demográfiai politika céljáról – a 2,1-es termékenységi mutató eléréséről – 10-ből 9-en azt mondják, nem sikerülhet. De számos korábbi magyar intézkedésről is így nyilatkoztak: ilyen volt például az IMF „hazaküldése”, a bankadó, a rezsicsökkentés, a multinacionális cégek megadóztatása, az arányos jövedelemadó, az egymillió új munkahely létrehozása 10 év alatt, a migránsok megállítása és a határkerítés építése - sorolta, úgy értékelve: „minden egyes, a magyar nemzet számára fontos célt, amit kitűztünk – hiába mondta 10-ből 9, hogy nem lehetséges –, végül mégiscsak elértük”.

Kifejtette azt is, hogy régebben Magyarországon meglepetést okozott volna egy demográfiai konferencia, nem is tartottak ilyet, mert „azt gondoltuk, a harkályt nem kell biztatni, hogy kopácsoljon”.

A népességfogyás – folytatta a kormányfő – nem világjelenség és nem is a keresztény civilizáció jellegzetessége, hanem általános európai jelenség, aminek az oka a két világháború iszonyatos embervesztesége, amelyből a mai napig nem sikerült talpra állni. És mivel a politika idézte elő a bajt, kijavítani sem lehet a problémákat erőteljes állami szerepvállalás nélkül – jelentette ki.

A tanácskozás külföldi résztvevőit – mások mellett Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnököt, Andrej Babis cseh kormányfőt és Tony Abbott korábbi ausztrál miniszterelnököt – köszöntve Orbán Viktor egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország mintaországként tiszteli Ausztráliát, különösen a migráció és az ausztrál nemzet megvédésében mutatott bátor, egyenes és angolszász következetességét.

Méltatta továbbá Szerbiát és Csehországot, utóbbi miniszterelnökéről, Andrej Babisról úgy fogalmazott: gazdasági és pénzügyi csodát tett Csehországban, ő Európa legjobb gazdaságpolitikusa, ezért „Magyarországon különösen magas az ő árfolyama”. „Mi is jól fejlődünk, de a cseheknek még mindig csak a tarkóját látjuk. (...) Mi, magyarok utol akarjuk érni a cseheket” – mondta.

Kásler: a magyar kormány figyelembe veszi döntései hatását a családokra

A demográfiai helyzet eltérő a különböző országokban, de a cél mindenhol valamiféle megoldás találása, ezért a demográfiai folyamatok követése, értékelése és értelmezése sorskérdés - mondta az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós a Várkert Bazárban megrendezett kétnapos nemzetközi konferencia első napján kiemelte, a kormányok a gyerekvállaláshoz biztosítani tudják a materiális feltételeket, hogy ne legyenek anyagi akadályok, de emellett szükség van egyfajta szellemi háttérre is, ezért a magyar kormány 2010 óta családbarát politikát folytat, azaz minden döntésénél figyelembe veszi, hogy milyen hatása lesz a családokra, a demográfiai helyzetre, a nemzet jövőjére.     

Az immár kilenc éve létező „magyar modellről” pedig egyre többet beszélnek, egyre több ország érdeklődik iránta, mert megmutatkoznak az eredményei – tette hozzá a miniszter.     

Kásler Miklós kifejezte meggyőződését: a demográfiai problémák nagyon gyorsan megoldódnának, ha ismét az a szemlélet uralkodna, hogy a család, a gyermek érték, valamint a nők is azt éreznék, hogy „az életük attól teljesedik ki, ha [.] gondoskodnak az emberi nem fenntartásáról”.     

A miniszter arról beszélt, hogy a nagy nyugati országokban sokszor érezhető a klasszikus értékek meglazulása, felbomlása, ami „meglazítja a társadalom szöveteit is”, szemben a „napkeleti” nagy tradíciójú, hagyományaikat, vallásukat örző országokkal, ahol a demográfiai helyzet egyre jobb.     

A megoldás tehát, ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök is megfogalmazta, a visszatérés a gyökerekhez, a klasszikus európai, keresztény, emberi értékekhez, azaz a hithez, a családhoz, a hagyományokhoz, az ősök és a leszármazottak tiszteletéhez.  

A családtámogatások fontosságáról beszéltek külföldi miniszterek

Bozena Borys-Szopa, Lengyelország család-, munkaügyi és szociálpolitikai minisztere azt mondta, Lengyelország évek óta küzd a demográfiai kihívásokkal. 2017-ben majdnem minden negyedik lengyel 60 év fölötti volt, 2050 végére pedig a lakosság több mint 40 százalékát adja majd ez a korosztály.

A családtámogatásoknak köszönhetően 2016 és 2018 között a születésszám felülmúlta a várakozásokat: a 2015-ös 1,29-es termékenységi ráta 2017-re 1,45-re nőtt, ekkora legutoljára az 1990-es években volt – fejtette ki.

Hangsúlyozta, a gyermekvállalás a fiatalok gondolkodásától is függ, ezért meg kell őket győzni arról, hogy Lengyelország fejlődik, támogatja a vállalkozásokat és az innovációt.

Ramona Petravica, Lettország népjóléti minisztere szerint a családpolitika minden ország kormányát nehéz feladat elé állítja, mivel meg kell találni az egyensúlyt a fiatalabb és az idősebb generációk támogatásában.

Emiatt fontos odafigyelni más országok családtámogatási és gyermekvédelmi gyakorlatára – vélekedett.

Marijana Nikolova bolgár miniszterelnök-helyettes nagyon fontosnak nevezte egy ország demográfiai állapotát, az ugyanis a fejlődés és gazdaság alapköve –mondta.     

Ismertette: eddigi intézkedéseik eredményeként 2019 első három hónapjában 12,2 százalékkal magasabb volt az átlagbér, mint 2017-ben, 9,8 százalékkal nőtt a minimálbér, és drasztikusan csökkent a gyermekhalálozás is.

Damares Regina Alves, Brazília nő- és családügyi, valamint emberi jogi minisztere arról beszélt, Brazíliában sosem élt még annyi fiatal, mint most, azonban a születési arányszám jelenleg 1,7, ami azt jelenti, hogy csökken a népesség.

Az ország legnagyobb kihívása a közbiztonság helyreállítása – mondta, hangsúlyozva, egészséges családi légkört kell létrehozni, amelyben a nők és a gyermekek is biztonságban érezhetik magukat.

Jaime Mayor Oreja, Spanyolország volt belügyminisztere szerint a legtöbb európai országban elvesztek az erkölcsi értékek, zavar és bizonytalanság uralkodik.

Azt mondta: a bevándorlás és a demográfiai kihívások kezelésének előfeltétele az átélt válság megértése. Emellett létfontosságú az erkölcsi erő és a társadalmi kohézió is.

Zahid Malek bangladesi egészségügyi és családjóléti miniszter úgy fogalmazott: a család a nemzet építőköve, ezért hagyományos családi értékekre van szükség.

Maritza Rosabal, a Zöld-foki Köztársaság oktatásért, családügyért és társadalmi befogadásért felelős minisztere arról beszélt, hogy országában 1970 óta nagyon megváltozott a gyermekek száma a családokban. Míg öt évtizede a nők termékenységi mutatója 6,3 volt, jelenleg 2,4, a héttagú családokat pedig felváltották a négytagúak.

Kövér: a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy

Történelmi nézőpontból a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, és az „európai meghasonlást” csak akkor lehet elhárítani, ha minden európai országban a legfontosabb közüggyé válik társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai értelemben egyaránt – mondta az Országgyűlés elnöke.

Kövér László előadásában Máté evangéliumát idézve – miszerint „minden ország, amely magával meghasonlik, elpusztul (...)” – kijelentette: nincs súlyosabb egyéni vagy közösségi meghasonlás annál, ha az életet nem akarjuk továbbadni, ha a jólét érdekében biológiai értelemben lemondunk a jövőről.

Mint mondta, az élet legfőbb értelme, hogy továbbadjuk, és ez nemcsak egyéni kötelezettség, hanem a közösség szempontjából társadalmi-gazdasági szükségszerűség is. Kiemelte, a demográfiai adatok pontosan jelzik: „európai és magyar közösségünket a meghasonlás veszélye kísérti”.

A házelnök kitért a 20. századi magyar demográfiai helyzetre, amelyről azt mondta, Magyarország az egyetlen ország Európában, ahol lassan négy évtizede, azaz 1981 óta kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak. Ez összefügg azzal – fűzte hozzá –, hogy 1956-ban „hazánk volt az egyetlen ország a világon”, ahol teljesen szabaddá tették a művi terhességmegszakítást, és 1956 és 2017 között 6 millió legális abortuszt végeztek. Ez magasabb szám, mint Magyarország két világháborús életvesztesége, továbbá az 1920-as békediktátum által szülőföldjükkel együtt elcsatolt magyarok, valamint az 1956-os forradalom után az országból elmenekült emberek száma együttvéve – fűzte hozzá.

Kövér László előadásában elmondta, a magyar kormány által 2010-ben indított népesedéspolitikai fordulat célja, hogy 2030-ra az ország elérje a 2,1-es termékenységi rátát, azaz önerőből – migráció és illegális kényszermigráció nélkül – biztosítsa a társadalmi önfenntartást.

Hozzátette, a jelek biztatóak, hiszen a 2010-es 1,25-ös termékenységi ráta után most ez a mutató 1,49, és 2010-hez képest nő a házasságkötések száma, csökken a válások és a terhességmegszakítások száma, tavaly pedig jelentősen – csaknem 80 százalékkal – csökkent a népesség tényleges fogyásának az üteme 2010-hez képest.

„Az európai népesedési fordulat megteremtése érdekében mindannyiunknak el kell döntenünk, hová állunk”: az élet vagy a halál kultúrájának oldalára, „építjük vagy romboljuk a közösségeinket” – hangsúlyozta a házelnök.

Véleménye szerint a rombolók célja a természetes közösségek felmorzsolása, elszakítása Istentől, az emberek megfosztása egymás közösségétől. Ha ugyanis nincsenek többé természetes közösségek, ha nincs többé család, vallási vagy nemzeti közösség, akkor többé nem lehet közjóra, közérdekre vagy éppen közbiztonságra hivatkozva szabályok alá vetni a magánérdeket – fűzte hozzá.

Kövér László szerint Európában a halál kultúráját szolgálják mindazok, akik azt hirdetik, hogy a gyermekvállalás magánügy, amit az állami politikának tabuként kell kezelnie. Mint mondta, a gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, ehhez pedig vissza kell állítani a megbomlott egyensúlyt egyén és közösség, szabadság és felelősség, jog és kötelezettség között, hogy „újra képesek legyünk különbséget tenni” helyes és helytelen, erény és bűn, igaz és hamis, jó és gonosz között.

Mindez azonban nem érhető el pusztán politikai eszközökkel, még a legnagyobb demokratikus felhatalmazás mellett sem – hangsúlyozta, hozzátéve: olyan mentális fordulatra van szükség társadalmainkban, amelynek eredményeként a hagyományos értékekhez ragaszkodó többség tevékenyen is hajlandó ennek védelmére. Ha azonban a közösség vezetésére felhatalmazottak nem élnek ennek érdekében a rájuk bízott politikai eszközökkel, akkor bűnt követnek el az utánuk következő nemzedékkel szemben – emelte ki.

Az Országgyűlés elnöke szerint szintén a halál kultúráját szolgálják Európában mindazok, akik a természetes nemi különbözőségeket természetellenes módon manipulálják, akik azt hirdetik, hogy a homoszexuális nemi irányultság megváltoztathatatlan biológiai adottság.

„Mi, magyarok elhatároztuk, hogy meg akarunk maradni azoknak, akik ezer esztendeje vagyunk”: a keresztény Európát sajátos, mással fel nem cserélhető kultúrájával gazdagító nemzet tagjainak – hangoztatta előadásában Kövér László.

Varga: a gazdaság teljesítménye alapot teremt a növekvő családtámogatásokhoz

A demográfiának, a népesedési folyamatok alakításának a politika középpontjában kell lennie - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A konferencia Gyermekvállalás: anyagi kérdés című részében a pénzügyminiszter kiemelte, ha egy országban megfelelőek a feltételek, akkor a családok több gyermeket vállalnak. A polgári kormány már bizonyította, hogy a magyar emberek érdekeire, a családok megerősítésére, és a gazdaság fejlesztésére alapozza politikáját - mondta.

A kormány családpolitikájában a gyerek az első, segítik a fiatalokat abban, hogy annyi gyereket neveljenek, amennyit szeretnének, a gyereket nevelőktől pedig átvállalják az ezzel járó terhek egy részét – sorolta a pénzügyminiszter.

Kitért arra, hogy csak egy jól fejődő gazdaságban lehet a családok és a gyermekvállalás területén előrelépni. Ezért is nevezte fontosnak, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, dinamikusan fejlődik: 2019 második negyedében 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, a munkában állók száma másfél éve meghaladja a 4,5 milliót. A nettó átlagkereset 10 százalék felett nőtt, ezzel 85 százalékkal nőtt 2010 óta, a gazdasági háttér megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne legyen teher – mutatott rá.

Beszámolt arról, hogy a családbarát adórendszerben a családok 1900 milliárd forint kedvezményt kaptak, ami egymillió családnak jelent segítséget 2010-óta. A családok megerősítését szolgáló források 2010-óta 935 milliárd forintról 2228 milliárd forintra emelkedtek, az egy családra jutó támogatás pedig 785 ezer forintról 2 millió 57 ezer forintra nőtt - sorolta. Magyarország költségvetésében 2020-ban családtámogatásra 1293 milliárd forinttal jut több, mint az előző évben. Arról is beszámolt, hogy a családvédelmi akcióterv támogatásait több mint 36 ezren igényelték, a babaváró támogatást több mint 23 ezer pár kérte. Magyarország népesedési folyamatainak alakulása gazdasági szempontból is kulcskérdés – húzta alá Varga Mihály.

Phillip Blond, politikai filozófus, a ResPublica think tank igazgatója szerint nem a pénz a legfontosabb a családteremtéshez, ahhoz az értékek kellenek. A társadalmi státusz fontos, és a házasságkötés is orientálja a gyerekvállalást – mondta, hozzátéve: a születésszámot a vallásos meggyőződés is növeli.

Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi kérdés-e, azt mondta, nem döntő jelentőségű a pénz, az embereket a kulturális tényezők befolyásolják a gyermekvállaláskor. A probléma, hogy a családi élethez negatív jelentés társult, a családot úgy ábrázolják, ahol a nő rabszolgájává válik a család elvárásainak – mondta. Lehetetlen olyan filmet találni, ahol a családot boldog közösségnek mutatják be.

Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a teljes termékenységi arányszám 2 körüli értékével biztosított a népesség reprodukciója, ez lecsökkent a régióban, alacsony szinten stagnál. Hozzátette: 30 év alatt megkétszereződött a gyermek nélküli nők aránya. Megfigyelhető, hogy 30 évvel ezelőtt a nők 50 százalékának két gyermeke volt, 14-15 százalékuknak egy gyermeke, míg a gyermektelenek aránya 8-9 százalék körül alakult. Mára átlagosan a gyermektelenség duplájára nőtt, 25 százalékra emelkedett az egygyermekesek aránya. Csökken a házasságban élők részaránya, nő az egyedül élők aránya is, a gyermekvállalás nem csak anyagi kérdés – mondta a demográfus.

Palkovics: biztonságos környezet támogatja a gyermekvállalást Magyarországon

Gazdasági és környezeti szempontból egyaránt fenntartható, biztonságos környezet támogatja a gyermekvállalást Magyarországon - jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László a fenntarthatóság gazdasági elemei közül kiemelte, hogy a költségvetés és az államháztartás hiánya egyaránt alacsony, a növekedés évek óta európai összehasonlításban is kiemelkedő.

A környezeti fenntarthatóság nem kevésbé összetett rendszer, beletartozik többek között a hulladékmenedzsment átalakítása, a széntechnológiák kivezetése, és az is, hogy 2030-ra az elektromos energia termelése több mint 90 százalékban szén-dioxid-mentessé válik Magyarországon – tette hozzá.

A tárcavezető az ENSZ adataira hivatkozva hangsúlyozta, hogy európai összehasonlításban alacsony, 6 százalék körüli a külföldön dolgozók aránya a Magyarországon születettek között, miközben Ausztria esetében a mutató 6,7 százalék, Kelet-Európában pedig akár a 40 százalékot is eléri.

Véleménye szerint a családtámogatásoknak is köszönhető, hogy a népességmozgás iránya megfordult, és Németországból ma már többen jönnek vissza, mint amennyien kimennek. Előbbiek – mint fogalmazott – szaktudással és tapasztalattal térnek haza, a beruházásokban egyre jelentősebb a magas színvonalú technológiák aránya, és becslések szerint európai szinten az egyik legmagasabb, 80 százalék körüli a hightech hozzáadott értéke a belföldi gyártáson belül.

A technológiai fejlődés jelentős részben külföldi vállalatok beruházásaihoz köthető, de végső soron a magyar iskolákban és egyetemeken végzettek munkájának köszönhető – mondta Palkovics László.     

A miniszter közölte, hogy a kormány tovább akarja erősíteni a magyar innovációs környezetet. Ehhez kapcsolódik többek között, hogy jövőre 25 százalékkal nő a kutatási és fejlesztési tevékenységek állami támogatása, és országszere nyolc Science Park létesül, hogy innovatív környezet álljon készen az egyetemek, kutatóhelyek, üzemek és vállalkozások együttműködéséhez – tette hozzá a tárcavezető.

Kerekasztal: a család a fenntartható fejlődés egyik záloga

A házasság fontosságára hívták fel a figyelmet a III. Budapesti Demográfiai Csúcs csütörtöki napját záró kerekasztal-beszélgetés résztvevői, a családot a fenntartható fejlődés egyik zálogának nevezve.

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerint nem beszélünk eleget a társadalom, a közösségek és a család, mint az értékátadás egyik terepének fenntarthatóságáról. Sok szó esik a környezeti, gazdasági fenntarthatóságról, azonban arról, hogy a család, mint intézmény hogyan tartható fenn, keveset – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a népességcsökkenés önmagában is okozhat fenntarthatósági problémákat.

Ebben a témában – mondta a KSH elnöke – a szisztematikus kutatás is hiányzik, hogy az emberek miért vagy miért nem vállalnak gyereket, és ebben az egyéné vagy az őket felnevelőké a felelősség.

Vukovich Gabriella beszélt arról is, hogy a világ minden részén a legmagasabb jövedelmű és a legszegényebb családoknál születik több gyermek, a középosztálynál viszont kevesebb. Magyarországon a lakhatás, a saját lakás megszerzése fontos probléma a középosztálybelieknek – mondta.

Maria Rita Testa, a Bécsi Demográfiai Intézet kutatója arról beszélt: nagyon összetett kérdés, hogy egy házaspár milyen életszakaszban és hány gyereket vállal. Ez függ a szülők iskolázottságától, a lakóhelytől, a munkakörülményektől, de függ a férfi-nő kapcsolattól is.

A szakember egy kutatásra utalva elmondta, általában azok szeretnének nagy családot, akiket érdekel a fenntartható fejlődés.

George Blair-West ausztrál pszichiáter, író arról beszélt, hogy az ezredfordulón születettek rendkívül szkeptikusak a házassággal kapcsolatban, hiszen látják, hányan válnak el az ismerőseik közül, a hagyományok nem érdeklik őket. Egy kutatási anyagra hivatkozva azt mondta, azok közül, akik későbbi életkorban kötnek házasságot, kevesebben válnak el azoknál, akik fiatalabb korban házasodnak.

Imants Paradnieks lett miniszterelnöki tanácsadó szerint az látszik, hogy az emberek több gyereket szeretnének, de nem tudják ezeket a terveket megvalósítani. A gyermekvállalásnak „nemzeti, szellemi és egyedi” dimenziói is vannak, és ezeket a politikusoknak érteniük kell – mondta.

A kérdés az – folytatta –, hogy a politika hogyan ösztönözheti az embereket a házasságkötésre. Ezeket az értékeket természetesen nem lehet kötelezővé tenni, de jó példákon keresztül „rá kell venni az embereket a házasságra” – emelte ki.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a konferencia első napját lezárva megköszönte a résztvevőknek, hogy megosztották családpolitikai tapasztalataikat.

Gulyás Gergely: a kereszténydemokrácia egyértelmű értékválasztásra épül

A kereszténydemokrácia egyértelmű értékválasztásra épül - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a III. Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevőinek tiszteletére szervezett csütörtök esti gálavacsorán.

Gulyás Gergely Assisi Szent Ferencnek tulajdonított ima szövegével köszöntötte, amelyben a középkori szerzetes türelmet kér ahhoz, hogy elfogadja, amin nem tud változtatni, bátorságot, hogy megváltoztassa, amit lehet, és bölcsességet, hogy e kettő között különbséget tudjon tenni.

A tárcavezető szerint ez az ima fontos üzenet mindazoknak, akik közügyekkel foglalkoznak. Manapság a szabad és demokratikus világban, különösképpen Nyugat-Európában olyan politikát preferálnak, amely sokszor szembemegy a magyar kormány által képviselt értékekkel.

Gulyás Gergely angol nyelven mondott köszöntőjében jelezte: az igaz, hogy a szabadság azt jelenti, hogy mindenki úgy élhet, ahogy szeretne, mindaddig, amíg betartja a törvényeket. Ez azonban – folytatta – nem jelentheti azt, hogy az állam számára nem megengedett, hogy meghatározza az egyértelmű értékválasztásra épülő politikáját.

Még akkor sem, ha ma a kereszténydemokrácia értékei melletti kiállás különösen veszélyes a politikában – jelentette ki.

A miniszter felhívta a figyelmet arra: Magyarország immár harminc év szabadságban, demokráciában él, jogállami keretek között. Budapest a kontinens egyik leggyorsabban fejlődő városa, a magyar pedig az Európai Unió leggyorsabban fejődő gazdasága.

Mégis, ha valaki csak a fősodorbeli médiából tájékozódik Magyarországról, akkor „vagy nem hitte el, amit olvasott”, vagy – szólította meg a demográfiai csúcs résztvevőit – „hihetetlen bátorságról tett tanúbizonyságot, hogy elfogadta a meghívásunkat”.

Ezért a demográfiai csúcs résztvevői „vagy nagyon bátrak, vagy nagyon okosak, vagy egyszerre mindkettő” – mondta Gulyás Gergely.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára köszöntőjében méltatta a demográfiai csúcs „értékes és izgalmas előadásait”, a résztvevők „inspiráló hozzászólásait”. Úgy fogalmazott: „az a családközpontú – pro family – hálózat, amelynek mi részesei és vezetői is vagyunk, a mai nappal megerősödött”.

ITM-államtitkár: társadalmi fordulat nélkül a versenyképesség is elvész

Társadalmi fordulat nélkül a versenyképesség is elvész, a közösségeket ezért új kihívásokra, az embereket pedig alkotó tevékenységekre kell fölkészíteni – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára pénteken, a III. Budapesti Demográfiai Csúcson.

Schanda Tamás a versenyképesség társadalmi és kulturális feltételeit kiemelve úgy fogalmazott, hogy az egyén csak a közösség részeként értelmezhető, így a családok, civil és egyházi szervezetek egyaránt számíthatnak a kormány segítségére. A közös akarat éppúgy versenyképességi szempont, mint a minőségi és mennyiségi tényezők, az európai közösségek alapját jelentő keresztény identitás pedig ma is megtartó erő – tette hozzá.

A kormány – mint mondta – a demográfiai központú kormányzással hozzájárult a versenyképességi feltételek erősödéséhez, így többek között az eladósodottság csökkentéséhez, a foglalkoztatottság bővítéséhez, a tartós gazdasági növekedéshez. Az ezekből eredő költségvetési többlet a gyermekvállalás ösztönzésének és a családjóléti intézkedéseknek is fedezete – hangsúlyozta Schanda Tamás.     

Az államtitkár arra számít, hogy a munka jellege a következő évtizedekben teljesen átalakul, jelentősége azonban nem vész el. Elvetette ezért az egységes alapjövedelem ötletét, helyette a munkavégzés szerepének újragondolását, az alkotó tevékenység jelentőségét emelte ki.     

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke azt mondta, a 10 milliós népesség fenntartásához szükséges évi 140 ezer gyermek helyett 90 ezer születik, vagyis az ország évről évre 50 ezer gyermek nevelési költségeit megtakarítja, ám más területeken súlyos árat fizet a demográfiai egyensúlytalanságért - hangsúlyozta. Véleménye szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a nyugati országok az új EU-tagok lakosságából fedezik a munkaerőhiányukat. Minden társadalomnak kötelessége, hogy a népesedési problémáit maga rendezze, és migráció helyett a humán tőkébe fektessen - tette hozzá.     

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija úgy látja, hogy a gyermekvállalás nem csak gazdasági kérdés, hiszen ott van értelme új nemzedékeket nevelni, ahol az életnek célja van. Az ember – mint fogalmazott – küldetéssel született a Földre, és ennek tudatában a családért komoly lemondásokra is hajlandó. A gyermekvállalás ezért nem elsősorban versenyképességi, hanem sokkal inkább életképességi tényező – hangsúlyozta.     

Stéphane Buffetaut, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja a rendezvényen arra figyelmeztetett, hogy a demográfiai hanyatlás az élet minden területén érezteti a hatását. A fiataloknak oktatási intézményekre, sportlétesítményekre, lakhatásra van szükségük, a gyermekek hiánya ellenben visszaveti a versenyképességet, a beruházásokat, a megtakarításokat, a gazdaság dinamikáját – tette hozzá. A szakértő szerint népesedési válságban soha nincs fellendülés, hiszen az aktív lakosság beszűkülése nagyobb terhet ró az államra, kiélezi a generációk közötti ellentéteket, a kontinens nyugati fele mégis megbarátkozott a civilizációs vég eljövetelével.  

Stéphane Buffetaut elfogadhatatlannak nevezte, hogy a hiányzó európai népességet másokkal helyettesítsék, hiszen – mint fogalmazott – a bevándorlás kezelhetetlen kulturális ellentéteket okozna, támogatói pedig úgy tekintenek az emberek tömegeire, mintha azok kizárólag gazdasági tényezők lennének.

A társadalmi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozták egyházak és családszervezetek képviselői

Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai gyermekotthon alapítója azt mondta: „Isten, ahogy fejlődünk, újabb és újabb örömökkel ajándékoz meg, és az a bölcs ember, aki el tudja fogadni ezeket az örömöket”.

Úgy fogalmazott: az az ember, aki nem vállal gyermeket, b„efejezetlen” marad. Nem kell megbüntetni azt, akinek nincs gyermeke, hanem segíteni kell, hogy akár Szent József-i értelemben, gyermeket örökbe fogadva megtapasztalhassa a szülőség örömét – tette hozzá.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke ismertette: a NOE-nak jelenleg 13 ezer 300 tagcsaládja van. A szervezet feladata a közösségépítés, az érdekvédelem és az értékfelmutatás.

Azt mondta: ahhoz, hogy a gyermekek megszülessenek, nemcsak családokra, hanem támogató közegre is szükség van.

A NOE másik fontos feladata az érdekvédelem. Konferenciákat szerveznek, kutatásokat végeznek és elfogadásuk előtt véleményezik a családokat érintő szabályozásokat.

A harmadik feladat az értékfelmutatás – mondta, hangsúlyozva, hogy az értékek melletti kiállás ma egyre fontosabb, hiszen „bizonyos csoportok” igyekeznek relativizálni a család és a gyermekvállalás fontosságát.

Leonids Mucenieks, a Lett Nagycsaládosok Egyesületének elnöke azt mondta, családbarát környezet kialakításával lehet arra ösztönözni az embereket, hogy annyi gyermeket vállaljanak, ahányat szeretnének.

Véleménye szerint emiatt a népesedés kérdését és a családpolitikát az aktuális kormányzattól függetlenül mindig kiemelten kellene kezelni.

Maria Regina Maroncelli, az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségének elnöke arról beszélt, a nagycsaládok szerepe létfontosságú a társadalomban, mivel jelentős demográfiai értéket képviselnek.

Az európai családok 13 százaléka nagycsalád, és az összes európai gyermek harmada él nagycsaládban. A születési arányszám 61 százalékban amiatt csökken, mert kevesebben vállalnak kettőnél több gyermeket, és csak 26 százalékban azért, mert több pár dönt úgy, hogy nem vállal egyet sem – fejtette ki.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte: az élet továbbadására az egyetlen megoldás, ha „áldozatot vállalunk érte”.

Úgy fogalmazott: „Minden élet úgy élhet tovább, ha valakik odaáldoznak érte valamit a saját életükből.”

A református püspök álságosnak nevezte, ha a demográfiai válságot a migráció támogatásával próbálják megoldani, hiszen így a már amúgy is szegény országokat teszik még szegényebbé azzal, hogy elhívják legfiatalabb, legtehetségesebb tagjaikat.

Antoine Renard, az Európai Katolikus Családegyesületek Szövetségének elnöke azt hangoztatta: „a demográfiai tél” egyik oka a családok felbomlása. Mint mondta, Európában évente egymillió válást mondanak ki, és egymillió abortuszt végeznek el.

A demográfiai helyzetért ugyanakkor több ország szakpolitikája is okolható. Meglátása szerint minden olyan politika, amely nem a családok megvédésére épül, kudarcra van ítélve.

Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány elnöke ismertette, Magyarországon félmillió, azaz minden ötödik gyerek, a világon pedig 320 millió gyermek él egyszülős családban. Az egyedülálló szülőre kétszer annyi felelősség és feladat hárul, emellett a szülő munkavállalási lehetősége is korlátozott, és kutatások szerint egészségügyi állapota is rosszabb, mint annak, akinek van társa – mondta.

Gyermeket egyedül nevelni szegénységi kockázatot is jelent: az egyszülős családok fele él szegénységben vagy mélyszegénységben – közölte.

Shea Garrison, a Concerned Women for America alelnöke azt mondta, a nők egyedi szerepet töltenek be a társadalomban: hozzájárulnak az ország biztonságához és a családok fejlődéséhez, de fontos az is, hogy részt vegyenek a munkaerőpiacon és a politikában, ezzel segítve a gazdasági fejlődést és a fenntarthatóságot.

Bedő Imre, a Férfiak Klubjának elnöke azt mondta: sokak szerint a nőket kell motiválni, hogy gyereket szüljenek, de meglátása szerint a demográfiai válság megoldása a férfiak kezében van. A nők többsége egy gyermeket akar, mert úgy gondolja, hogy „egy gyermekkel még el tud futni”, és a második, harmadik gyermeket akkor meri vállalni, ha az első születése után nem marad egyedül, ha egy stabil, biztonságot adó férfi áll mellette.

Kitért arra: míg a nők gyermekük születése pillanatban anyává válnak, mert egy védtelen csecsemőről kell minden pillanatban gondoskodniuk, addig a férfiak apává válása nem ilyen magától értetődő. A férfiakat nevelni kell az apaszerepre, és ezt a nevelést nem vállalhatja át a családtól az állam.

Hozzátette: a társadalom nagy része traumatizált, mert vagy elvált szülők gyermeke, vagy már maga is elvált. Ebből követezik, hogy a fiatalok nem hisznek a „holtodiglan-holtomiglan” tartó kapcsolatokban. Márpedig a fiatalok akkor vállalnak gyermeket, ha hisznek abban, hogy együtt fogják felnevelni – mondta Bedő Imre.