Diakóniára és zenére is nyitott óvoda

Diakóniára és zenére is nyitott óvoda

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: Galambos Ádám, fotó: Magyari Márton
Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeiben szolgálatot végző munkatársakat szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Csesznák Éva, a Szentendrei Evangélikus Zenei Óvoda intézményvezetője korábban etnográfusként dolgozott. Az óvodapedagógussal a hitéleti és zenei oktatásról, az éneklő egyházról és az óvodai közösségről is beszélgettünk.

– 2014 óta a szentendrei óvoda intézményvezetője. Mitől nevezhető evangélikusnak az óvoda?

– Elsősorban az intézmény szellemiségében jelenik meg az evangélikusság. Identitásunkat igyekszünk itt a gyermekekkel és a munkatársakkal együtt megélni és erősíteni. Szoros kapcsolatot ápolunk az evangélikus gyülekezettel.

– Sok esetben nemcsak a gyermekeknek szükséges Istenről, evangélikusságról beszélni, hanem a szülőknek is…

– A felvételi beszélgetés alkalmával találkozunk útkereső családokkal is, ezt mindig missziónak tekintjük. Nálunk az nem elvárás, hogy evangélikus vagy vallásgyakorló legyen egy család, csupán az, hogy fogadja el a mi értékeinket, és legyen nyitott a keresztény kultúra felé. Ezeknek a családoknak a nagy százaléka a szentendrei gyülekezetben találta meg később azt a közösséget, amit keresett. Nem egy esetben fordult elő, hogy óvodásainknak a szülei a mi gyülekezetünkben felnőttként konfirmáltak.

– Az Evangélikus Nevelés című folyóiratban jelent meg egy tanulmánya, amelyben azt vizsgálta, hogy mennyire tartják fontosnak a szülők a zenei és a vallásos nevelést. Milyen megállapításra jutott?

– Kiderült, hogy még a vallásukat nem gyakorló szülők számára is a legfontosabb, hogy gyermekük hitéleti nevelést kapjon, de a zenei nevelést sem tartják utolsó szempontnak.

– „Aki énekel, kétszeresen imádkozik” – szól az augustinusi megállapítás. Miként jelenik meg ez a mindennapokban?

– Arra törekszünk, hogy a hitéleti és a zenei nevelés támogassa egymást. A zene szeretetére neveljük a gyermekeket. Mindennap megjelenik a zene az életünkben, a muzsika eszközeivel nevelünk, valamint Luther után büszkén valljuk és gyakoroljuk, hogy éneklő egyház vagyunk. Odafigyelünk a gyermekek zenei fejlődésére, hamar felismerjük a tehetségeket. Nem vagyunk tehetségközpont, de a kimagasló képességű gyermekekkel egyénileg foglalkozunk.

– A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban etnográfusként dolgozott – ezt a tudását az óvodában is kamatoztatja.

– Folyamatosan gyűjtöm azokat a népi játékokat és énekeket, amelyekben valamilyen szinten Isten vagy a hit megjelenik. Az eredeti gyűjtésekből válogatok. Így például mi nem azt énekeljük, hogy „süss fel, nap, fényes nap”, hanem hogy „nyisd ki, Isten, kiskapudat, hadd lássam meg szép napodat!”.

– A foglalkozások között van zenefestés is. Ez mit jelent?

– A hitélet mellett látnunk kell, hogy a lélekápolásnak nagyon fontos eszköze a zene. Egyre többen hangsúlyozzák a zene terápiás hatását is. Olyan foglalkozásokat is tartunk, amelyeken komolyzenét hallgatva mozgással fejezzük ki az általa keltett érzelmeket, majd ugyanerre a zenére alkotunk. Fontosnak tartom a minőségi zene megismertetését. Csak tiszta forrásból, az egyházzenéből, népzenéből és klasszikus zenéből merítünk.

– Ritka az az óvoda, amely a diakóniára is nyitott.

– Hangsúlyos nálunk a másik ember megsegítése, az örömszerzés is. Ezért szoros a kapcsolatunk a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetházzal. Évente három alkalommal megyünk el, műsort adunk, sőt az idősekkel közösen éneklünk és alkotunk. Ezek az alkalmak mindig nagy érzelmi töltést adnak a gyermekeknek, az időseknek és nekünk, nevelőknek is.

– Milyen a munkatársi közösség?

– Nagyon jó, őszinte és összetartó közösség vagyunk, igyekszünk jó példát mutatni a gyermekeknek. Sokan mondják: „olyan jó ide bejönni!” Munkatársaink közül nem mindenki evangélikus, viszont az útkereső kollégák önszántukból eljutottak a felnőttkonfirmációig. Jó, hogy tudjuk egymást segíteni, és láthatjuk, hogy kollégáink megtalálják itt a helyüket. Családbarát munkahely vagyunk, ha valakinek nehézsége van, akkor segítünk neki, ahogy tudunk.

– A Szentendrei Evangélikus Egyházközség presbitere is. Ön szerint miért jó evangélikusnak lenni?

– Ez az identitásom része! Evangélikusságom a hitem megélésén túl számomra gyülekezeti közösséget, családi hagyományt is jelent, valamint őszinte szeretetet embertársaim iránt.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 5–6. számában jelent meg 2019. február 10-én.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!