„Húsvétot mindig a tavaszi első holdtölte utáni vasárnapon ünnepeljük” – aki eddig azt hitte, hogy e szabály alapján a húsvét dátumát mindig ki tudja következtetni, idén meglepetés éri: 2019-ben a csillagászati tavasz március 20-án este kezdődik. Március 21-én kora reggel van egy holdtölte. Tehát húsvét ünnepe az erre következő vasárnap, március 24-én kellene hogy legyen. Tény azonban, hogy a húsvét dátumaként a naptárban 2019. április 21-e áll, ez az április 19-én bekövetkező második tavaszi holdtölte utáni vasárnap. Hogyan lehet ezt a különös négyhetes különbséget megmagyarázni?

A csillagászat és az Egyház gyakorlatának összevetése

Amit sokan nem tudnak: a húsvét időpontjának kiszámítása nem a csillagászati adottságok alapján történik – melyek a földgolyón elfoglalt helyünk szerint egyébként is különbözőek lehetnek –, hanem az Egyház saját, visszatérő ciklusokra épülő számítási modelljéhez igazodik. (Ezt a nagyon összetett rendszert a Martyrologium Romanumban magyarázzák meg.) Ebben a modellben a tavasz kezdete mindig március 21., függetlenül a csillagászati nap-éj egyenlőség tényleges időpontjától, ami március 19-ére, 20-ára vagy 21-ére eshet. Az egyházi számítási modellben ugyancsak nem veszik alapul a csillagászati telihold tényleges időpontját sem. Az adatokat sokkal inkább egymást követő teliholddátumok ciklikus sorából veszik. 

A húsvét időpontjának kiszámításához így kapott teliholdadatok egy nappal eltérhetnek a csillagászati telihold dátumától. Idén ez az egyházilag kiszámított időpont még március 20-ára esik, és ezért téli teliholdnak számít. Emiatt nem a 2019. március 21-én bekövetkező csillagászati telihold játszik szerepet a húsvét időpontjának meghatározásában, hanem csak a következő áprilisi telehold. Ez komplikáltnak tűnik, és joggal mond ellent várakozásunknak. Ezért nevezik ezt „húsvéti ellentmondásnak”. Vigasztaló mindamellett, hogy csak nagyon ritkán lép fel, legközelebb 2038-ban lesz ez így.