Kedves Testvéreink a hitben!
Ebben az időszakban a héber Írás következő szavaival emlékezünk:
6 Kívánjatok békét Jeruzsálemnek! Legyenek boldogok, akik téged szeretnek!
7 Legyen békesség falaidon belül, legyen boldogság palotáidban!
8 Testvéreimért és barátaimért mondom: Békesség neked! (Zsolt 122,6-8)
És az Újszövetségből:
1 Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen (Apcsel 2,1)
„Az élet Istene mutassa meg számunkra az utat az igazságosság és a békesség felé.” – így szólt az Egyházak Világtanácsának 2013-ban a dél-koreai Busanban megrendezett nagygyűlésének témája. Ez az EVT-nagygyűlés arra hívott bennünket, hogy közösen lépjünk minden jóakaratú emberrel együtt az igazságosság és a békesség zarándokútjára.
A béke, amelyet a világ hoz el, csak üres szavakból áll, mert azt mondja „béke, béke”, de mégsincs béke. (Jer 6,14). Vajon uralkodhat-e igazság ott, ahol nincsen béke? Uralkodhat-e béke ott, ahol nincsen igazságosság? Túl gyakran vágyunk az igazságosságra a béke rovására és a békére, az igazságosság rovására. A shalom (שָׁלוֹם) több, mint egy kölcsönös üdvözlési forma. Ha egymásnak azt mondjuk: „Az Úr békessége legyen veled!”, ezzel egymásnak elégedettséget, teljességet, egészséget, jó érzést, jólétet, biztonságot, nyugalmat, tökéletességet, kiteljesedettséget, pihenést, harmóniát és a nyugtalanság, egyet nem értés hiányát kívánjuk. A mi békénkért, a mi shalomunkért a mi Urunk Jézus Krisztus teljes árat fizetett a Kálvária-hegyen lévő kereszten.
Ezáltal mindenki, aki Krisztusban hisz, arra lesz felszabadítva, hogy emelje fel szavát, ha a békére törekednek, de az igazságosság háttérbe szorul, vagy ha az igazságosságért való küzdelem egy erőszakspirálba torkollik. Ahogyan a zsoltáros régi szavai is bizonyították, Jeruzsálem státusza még ma is nehéz téma az izraeliek és a palesztinok közötti tárgyalási folyamatban. Amíg a megszállás tart, addig nem uralkodik béke Jeruzsálemben. A zsidók, keresztények és muszlimok szent városai még mindig messze vannak attól, hogy a béke szimbólumaivá és a különböző közösségek közötti megbékélés jelképeivé váljanak.
Az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen” (ApCsel 2,1). A pünkösd napját a görög pentekostos szóról nevezték el; „ötvenediket” és a páskavalamint húsvét utáni ötvenedik napi ünnepet jelöli. A Jézust követő első emberek mindannyian egy helyre gyűltek össze...Nem csak az apostolok, hanem mind a 120 tanítvány összegyűlt, imádkoztak és várták a feltámadott Krisztust. A görög szó azt jelenti számunkra, hogy mindannyian egyetértettek. Ekkor azonban egy hatalmas szél (görögül pneuma) töltötte be a házat. A szél Isten Szent Lelkének a jelenben megmutatkozó fizikailag érezhető jelenléte volt. Minden jelenlévőt betöltötte a Szentlélek és nyelveken prédikáltak. Olyan országok lakóinak nyelvén ahonnan a kegyes zsidók összegyülekeztek, hogy megünnepeljék pünkösdöt.
A Szentlelket Isten mindazoknak a hit ajándékaként adja, akik a feltámadott Krisztusban hisznek. Keresztények minden korban részesültek és részesülnek abban a belső átváltozásban, amelyet pünkösd hoz el. Pünkösd reggel Péter előlépett és hirdette a tanítványoknak, hogy Isten Jézust feltámasztotta és ők mindannyian ennek tanúi voltak. Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Megváltónk legyőzött bűnt, halált és sírt. Péter hirdette Jézus Krisztus megváltó ajándékát a világ számára (ApCsel 2,1-41). Kilépett a nyilvánosság felé, hogy hirdesse, Krisztus valóban a békesség királya (Sar shalom).
Kétezer éve ünneplik a keresztények „az egyház születésnapját” – ahogyan gyakran a pünkösdöt nevezik – és lépnek ki a nyilvánosság elé, hogy Jézust, mint Urat hirdessék az emberek számára. Tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy ezt a múltban sokszor fölénnyel történt – az emberi méltóság respektálása nélkül, vallástól, rassztól, nemtől vagy etnikai hovatartozás nélkül. Az arrogancia ezen fajtája nem a Szentlélektől jött, nem attól a lélektől, amely kitöltetett pünkösdkor, nem Krisztus lelke volt, amely az ellenségesség elválasztó falán áthatol és minden élet gazdag sokszínűségét erősíti. Pünkösd lelke az igazságosság és a békesség útjára hív minket, tanítványokat, akik Krisztust követik és más zarándokokhoz csatlakoznak.
Ezért bizakodunk:
A Szentháromság Isten ajándékoz nekünk békét, a halál és a jövőbeli világ vonatkozásában, békét az élet viharai között. Szeretett testvéreink, imádkozzatok a békéért, gyarapodásért és Isten áldásáért. Nem csak Izrael, nem csak Jeruzsálem, hanem az egész világ számára. Nem csak a saját egyházatok, felekezetetek, szomszédságotok, országotok számára, hanem imádkozzatok azért, hogy béke legyen ne csak Izraelben és Palesztinában, hanem hogy béke legyen A Közép-Afrikai Köztársaságban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Egyiptomban, Líbiában, Maliban, Nigériában, Szomáliában, Szudánban, Dél-Szudánban, Afganisztánban, Myanmarban, Pakisztánban, a Fülöp-Szigeteken, Thaiföldön, Ukrajnában, Irakban, Szíriában, Jemenben, Kolumbiában és Mexikóban. Évente több mint 10 000 embert ölnek meg fegyveres konfliktusokban szerte a világon. Kérjétek a világbékét! A béke az ember számára élet és halál kérdése, ami után vágyódunk. A békesség fejedelme kiküld bennünket a világba, hogy tanúságot tegyünk arról, amit láttunk és hallottunk, hogy a nyilvánosság megtudja, mi történt pünkösdkor és hogy áldás legyünk Isten szeretett és széttört világában, világa számára.
A mindenható Atya, Fiú és a Szentlélek áldása kísérjen mindannyiunkat.
Az Egyházak Világtanácsának elnökei:
-
Dr. Mary-Anne Plaatjies van Huffel lelkész, Dél-Afrikai Református Egyesítő Egyház
-
Prof. Dr. Sang Chang, Koreai Köztársaság Presbiteriánus Egyháza
-
Anders Wejryd érsek, Svéd Evangélikus Egyház
-
Gloria Nohemy Ulloa Alvarado lelkész, Kolumbiai Presbiteriánus Egyház
-
Mark MacDonald püspök, Kanadai Anglikán Egyház
-
Dr. Mele'ana Puloka lelkész, Tongai Szabad Wesley-ánus Egyház
-
Őszentsége X. Johannes, Antiochiai és Szentföldi Görög-Ortodox Egyház
-
Őszentsége II. Karekin, minden örmény legfőbb pátriárkája és katholikosza