Legalábbis képzeletben: a bevándorlás- és muszlimellenes párt most a keresztény egyházak ellen is fordult, azok szimpátiájára számítva, akiknek elegük van a túlnyomóan katolikus befolyásból a második legnépesebb, tizenhárommilliós német tartományban. Az AfD szakítana a történelmi keresztény egyházakkal: felmondaná a velük kötött konkordátumot is. „Az AfD nem a vallási közösségek bármiféle állami támogatását akarja, hanem az állam és az egyház következetes szétválasztását Bajorországban” – olvasható a párt tartományi választási programjában. A magániskolai hitoktatást és a kórházi lelkigondozást sem hajlandók támogatni, ahogyan az egyházi alkalmazottak, így az érsekek, püspökök megélhetését sem.

„Minden falusi plébános az AfD-t pocskondiázza!” – mondta egy párttag a Süddeutsche Zeitungnak, ugyanakkor a tömörülés országos vezetői is már nyíltan támadták a történelmi felekezeteket. „Kevés kivétellel az egyházak jelentős része ugyanazt a dicstelen szerepet játssza, mint amilyet a Harmadik Birodalomban” – mondta Alice Weidel, az AfD Bundestag-frakcióvezetője. Az egyházaknak már sokszor az is túl jobbra van, ahol a CSU áll. Reinhard Marx bíboros, münchen-frei­singi érsek tegnap egy lapinterjúban bírálta Söder kirekesztő szavait a „menedékturizmusról”.

A szétválasztás elve vonatkozna a muszlim hitélet finanszírozására is: ez már az AfD-érme másik oldala. Mecseteket nemcsak bajor, de semmiféle más állami pénzből nem lehetne finanszírozni, így törökből sem. Ennek jelentősége abban kereshető, hogy német sajtóbeszámolók szerint a Ditib iszlám szervezet mecsethálózata a török kormányerő befolyása alatt áll. „Az AfD tesz róla, hogy Bajorország ne zülljék le egy iszlamista kebabos bódévá” – mondta tavasszal Katrin Ebner-Steiner, a párt bajorországi alelnöke, amikor egy mecset ellen tüntettek. A berlini koalíciós kormányban Horst Seehofer belügyminiszter, a CSU elnöke pedig Angela Merkel kancellárral, a kereszténydemokrata testvérpárt elnökével került összetűzésbe, amikor azt mondta: „Az iszlám nem tartozik Németországhoz.”

Kevesebb mint három hónappal a bajor választások előtt a közvélemény-kutatások lesújtók a CSU szempontjából. A tegnap közölt legfrissebb felmérés szerint veszélyben van a keresztényszociálok abszolút többsége: a polgárok harmincnyolc százaléka támogatja őket. Ez csaknem tíz százalékpontos zuhanás lenne a 2013-as eredményükhöz képest. A zöldek tizenhat, a szociáldemokraták tizenhárom, míg az AfD tizenkét százalékon áll.

Az uniópártokon belüli ellentétek is megtépázták a CSU népszerűségét; Merkel még Bajorországban is valamivel népszerűbb, mint Söder vagy Seehofer.

MUNKÁBAN A HATÁRŐRÖK

Megkezdte tegnap a munkát a német–osztrák határon a bajor határrendőrség. Markus Söder kormányfő eredeti szándéka az volt, hogy emberei a határt eddig kizárólagosan ellenőrző szövetségi rendőrséggel azonos jogköröket kapjanak. De a berlini belügyminisztérium – Horst Seehofer, Söder CSU-pártelnöke vezetésével – ehhez nem járult hozzá, mert az államhatár ellenőrzése a szövetségi hatóságok feladata. Ezért a határrendőröknek nincs joguk arra, hogy a határról bárkit visszafordítsanak. Söder tegnap a határnál fekvő Kirchdorfban úgy nyilatkozott: a határrendőrség a szövetségi rendőrökkel együtt biztonságosabbá teszi a határ környékét. (MTI)