Az egyik támogatásban részesülő intézményben, a kispesti Reménység Katolikus Általános Iskolában tartott tájékoztatón az államtitkára azt mondta: a koronavírus-járvány elleni sikeres védekezés után fokozatosan újraindul az élet Magyarországon, így folytatódik a klíma- és természetvédelmet szolgáló munka is. Magyarország jelenleg is azon 21 ország közé tartozik, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás csökkent.

Hozzátette: az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon 40 százalékkal alacsonyabb, mint Németországban. A klíma- és természetvédelmi akcióterv pedig már új célokat fogalmazott meg: Magyarország vállalta, hogy 2050-re klímasemleges lesz.

Eközben azonban figyelni kell, hogy a klímasemleges gazdaságra átállás költségeit elsősorban ne az emberek, hanem a jelentős szennyezést kibocsátó országok, nagyvállalatok fizessék meg – hangsúlyozta az ITM államtitkára.

Schanda Tamás fontosnak nevezte, hogy a magyar családok energia- és élelmiszerköltségei ne növekedjenek a klímacélok miatt. Atomenergia nélkül nincs klímasemleges gazdaság, az atomenergia használatát támogatni kell, ezért van szükség a Paks II. beruházásra - mondta. Véleménye szerint nem engedhető meg, hogy az EU Magyarország és a térség más országainak rovására foglalkozzon klímavédelemmel, a következő uniós költségvetésben e miatt vegyenek el pénzt a szegényebb, felzárkózó országoknak járó kohéziós támogatásokból.

Kijelentette: nem szlogenekre, hanem tettekre van szükség. A klíma- és természetvédelem nem lehet gazdaság- és emberellenes, ezért a kormány olyan intézkedéseket valósít meg, amelyek egyszerre szolgálják a természet és a gazdaság védelmét, és az élhetőbb mindennapokat.

Csak együtt lehet sikereket elérni a teremtett világ védelmében, ehhez szükség van a magyar emberek fegyelmezettségére, a vállalatok szemléletváltására és az egyházakra is, melyek már régóta munkálkodnak ezen - mondta az államtitkár. Hozzátette: az egyházakat és oktatási, szociális intézményeiket támogatni kell a megfelelő infrastruktúra kialakításában, ehhez nyújt segítséget az az épületenergetikai pályázat, amelyet egyházaknak írtak ki az épületek nyílászárócseréjére és hőszigetelésére.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a rendezvényen arról beszélt: az egyházak évezredek óta „lobbiznak” a teremtett világ értékeinek védelméért. Ennek a pályázatnak köszönhetően 4 budapesti és 17 vidéki egyházi intézmény újul meg, többségük oktatási intézmény, kisebb részük szociális, jobbára idősotthon.

György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a rendezvényen azt emelte ki: minden hasonló beruházás befektetés a jövőbe. A kispesti Reménység Katolikus Általános Iskola a pályázati támogatásból komfortosabb körülményeket hozhat létre az oktatáshoz – mondta.