Egyházi vezetők tanácsai a népszavazásra

Egyházi vezetők tanácsai a népszavazásra

Share this content.

Forrás: Magyar Idők
Budapest – Elfogadhatatlannak tartja a bevándorlók parancsszóra történő széttelepítését a Magyar Időknek nyilatkozó Márfi Gyula. A veszprémi érsekkel egyetért egyik evangélikus kollégája, Szemerei János is abban, hogy részt kell venni az október 2-i népszavazáson. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) vezetője szerint a kérdés erősen megosztja a zsidóságot is, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elöljárója pedig a biztonsági helyzet romlása miatt fejezte ki aggodalmát lapunk körkérdésére. A megkérdezettek közül egyedül a Magyar Iszlám Közösség imámja buzdította távolmaradásra a híveket.

Nemcsak hazánk és az unió, de a migránsok emberi méltóságának szempontjából is szükségesnek tartja az október 2-i népszavazást Márfi Gyula veszprémi érsek. A római katolikus főpap kérdésünkre elmondta: nem ért egyet a kampány lebonyolításának módjával, a sokat sulykolt reklámokkal, amelyeknek nem szándékolt hatásuk is lehet.

– Minden katolikus hívő testvéremet arra buzdítom, hogy menjen el, és szavazzon nemmel, mivel nem tartom elfogadhatónak a bevándorlók parancsszóra történő széttelepítését. Ez egy embertelen, a szabad akaratot semmibe vevő ötlet, amely nem nyújt valódi megoldást a menekültválságra, ellenben további viszályt szíthat az uniós tagországok között – fejtette ki az érsek, hozzáfűzve: mindenféle idegengyűlölet nélkül elmondható az is, hogy bizonytalan, mennyire sikerülhet integrálni muszlim embertársainkat, akiknek nagyon erős vallási öntudatuk van.

A református egyház püspökei közül a nyári szabadságok miatt senkit sem sikerült elérnünk. Érdemes azonban felidézni, hogy júniusban a kálvinista egyházak budapesti konferenciáján Bogárdi Szabó István püspök azt hangsúlyozta, hogy a menekültek megsegítése közös keresztyéni kötelességünk. Arra is kitért, hogy a gazdasági bevándorlókat élesen el kell választani az üldözöttektől, a befogadottakat pedig integrálni kell, mert a társadalom peremére szorult emberekre könnyebben vetik ki hálójukat a terroristák.

– Az evangélikusok Luther kettős birodalomról szóló tanításának jegyében megkülönböztetik a világi és a lelki kormányzást. Az előbbi a politikusok, az utóbbi az egyházi vezetők felelősségi körébe tartozik. A világi politika kompetenciájába tartozó kérdésekbe, ha csak lehet, nem kívánunk direkt beleszólni – szögezte le Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke. Mint mondta, ezzel együtt arra buzdítanak mindenkit, hogy felelős felnőttként éljenek állampolgári jogukkal, és nyilvánítsák ki véleményüket.

– Nem tervezzük püspöki körlevél kibocsátását ebben a témában. Protestáns hagyományunkból is az következik, hogy az emberekre bízzuk, miként döntenek a vitában – jegyezte meg a püspök.

Hasonlóan vélekedett a kérdésről Radnóti Zoltán, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége rabbitestületének elnöke is, aki kérdésünkre hangsúlyozta: nincs „egy” jó döntés.

– Akár igennel, akár nemmel szavaz valaki, a voksa nem lesz veszélytelen. Hiszen a befogadás egy előre nehezen felbecsülhető biztonsági kockázatot jelent, a be nem fogadás pedig azzal jár, hogy valamivel több mint ezer embert megfosztunk annak a lehetőségétől, hogy itt boldoguljon, és az ország hasznára váljon – fogalmazott a rabbi. Hozzátette: a kérdés erősen megosztja a zsidóságot is. Ő mindenkinek azt tanácsolja, hogy a héber Bibliában található idegenszeretetre, a zsidó hagyományra és a saját érzelmeire támaszkodva döntsön. Hangsúlyozta továbbá: a zsidóságnak sem a Mazsihisz, sem más testület nem ad ki „rabbinikus döntvényt”, mivel Isten szabad akaratot adott az embereknek.

– Minden humanitárius konfliktus esetén az egyházak elsődleges kötelessége az emberi segítségnyújtás – ezt már Köves Slomó ortodox rabbi jegyezte meg kérdésünkre. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője kijelentette:

– Konkrét politikai választások esetén mint felelős egyházi vezetőnek nem ildomos direkt politikai nyilatkozatokat tenni, ezzel együtt a nyugat-európai zsidó közösségek által megtapasztalt keserű biztonsági helyzet mindenképp aggodalomra int.

A Magyar Iszlám Közösség imámja ugyanakkor arról beszélt, nincs olyan ember, aki azt szeretné, hogy a beleegyezése nélkül telepítsenek idegeneket a szomszédjába. Viszont a hazai muszlimok nem tudnak megfeledkezni arról sem, hogy szerintük Magyarországon a menekültválság kezdete óta érezhetően megnőtt az idegenellenesség, amit tovább erősítenek a kampányplakátok.

– Hazánk nem célország a bevándorlók számára, a migránsok nem akarnak itt élni. Emiatt indokolatlannak tartjuk a népszavazást, és azt tanácsoljuk közösségünk tagjainak, hogy tartózkodjanak az azon való részvételtől – fejtette ki Kovács Miklós Ahmed. – Ha mégis befogadás történne, csak ellenőrzött s az országnak hasznos menekülteket várnánk mi is – fűzte hozzá. – Nekünk sem hiányoznak a szélsőséges muszlimok, akik nem akarnak beilleszkedni.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!