Egyházüldözők

Egyházüldözők

Share this content.

Forrás: reformatus.hu, neb.hu
Budapest – A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) honlapján közzétette azoknak a személyeknek az életpályáit, akik az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) munkatársaiként vagy államvédelmi elhárító tisztként, különböző funkcióban végrehajtották a pártállam egyházpolitikáját: ellenőrizték, felügyelték, nyomon követték, operatív eljárás alá vonták az egyházi személyeket a kommunizmus idején.

A most közölt életpályák azoknak a pártállami időszakban működő tisztségviselőknek az életútját mutatják be, akik 1946-tól a politikai rendőrség különböző nevű szervezeti egységeinél, illetve 1951-től az ÁEH szervezeti keretén belül a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt egyházpolitikáját igyekeztek megvalósítani a rendszerváltásig.

Az ÁEH működése alatt közel 350 ember dolgozott a központban, valamint a vidéki püspökségeken, illetve a megyei tanácsok egyházügyi előadójaként. Közülük most közel 100, elsősorban vezető beosztású munkatárs életútja olvasható a NEB honlapján. Mindezek mellett a NEB az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársaival közösen megkezdte az államvédelem egyházi elhárítása területén tevékenykedő tisztek karrierpályáinak feltérképezését. E munka első fázisaként az 1950 és 1956 között, a központi részlegen dolgozó harminchat beosztott azonosítása és életpályájának bemutatása történik meg.

Az adatbázis

A második világháború befejeződését követően a Szovjetunió ellenőrzése alá került kelet-közép-európai régió államaiban fokozatosan kiépülő, önmagukat „népi demokráciának” hívó kommunista diktatúrák kezdettől ellenfélként tekintettek a rendszer hivatalos ideológiájával szembenálló, ugyanakkor jelentős társadalmi beágyazottsággal és önálló intézményi háttérrel rendelkező egyházakra. Bár a szocializmus évtizedei alatt az egyházpolitikai eszköztár sokat módosult (a nyílt egyházüldözéstől a vallás felszámolását célzó burkoltabb, ideológiai eszközökig) a pártállam célja mindvégig az egyházak tevékenységének ellenőrzése, korlátok közé szorítása, az egyházi autonómia felszámolása s függőségi helyzetük konzerválása volt. A vallási közösségek erős állami ellenőrzés alatt álltak, a hívőket másodosztályú állampolgároknak tekintették. Az egypártrendszer létrejöttétől az egyházpolitikát az állampárt – Magyar Dolgozók Pártja (MDP), majd 1956 után Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) – határozta meg, irányítása alatt összehangoltan működtek együtt a különböző szintű párt-, állami és társadalmi szervek.

A neb.hu oldalon az egyházpolitika végrehajtásáért – így többek között – a magyarországi egyházi személyiségek tevékenységét a kommunista diktatúra idején felügyelő, ellenőrző, esetenként manipuláló és kihasználó, máskor kötelező „vegzálásukért”, esetleges megnyomorításukért felelős két legfontosabb szervezet: az Állami Egyházügyi Hivatal, valamint a politikai rendőrség egyházi elhárítással foglalkozó egysége vezetőinek és beosztottjainak karrierútjait teszik közzé. Folyamatosan frissülő adatbázisuk első közzétételének időpontjaként az Állami Egyházügyi Hivatal „születésnapját”, 1951. május 18-ai megalakításának 65. évfordulóját választották.

Egyházüdözők

Az Állami Egyházügyi Hivatal tisztségviselői, 1951–1989

Az államvédelem egyházi elhárító részlegeinek beosztottjai, 1950–1956

Életpályák

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!