Másnap Udvaros Dóra teológushallgató 1Móz 2,21–23 alapján komoly igei üzenettel vezetett be minket a napi témába, mely a társkeresés, párkapcsolat és a házasságra való felkészülés voltak. Első előadóink Bence Zsolt és felesége, Lelle voltak, akik bizonyságot tettek a keresztyén értékrendben való egymásra találásról saját életpéldájuk alapján. Őket követte Kadlecsik Tibor és felesége, Anikó, a Bibliai Házassággondozó Szolgálat tagjai, akik izgalmas betekintést adtak abba, hogy a férfi és nő gondolkodása, világlátása – teremtettségünkből fakadóan – mennyire más, és hogyan lehet összehangolni az eltérő adottságokat.

A napot csoportos beszélgetésekkel és délutáni sporttal folytattuk, zárásként pedig Nagy Gábor helyi lelkész beszélt Máté 8,23–27 alapján arról, hogy minden e világi kapcsolatunk mellett a Krisztus-szeretet lehet a legfontosabb erőforrásunk, mely biztosan átvisz viharainkon.

A alábbiakban a nap egyik résztvevője, Takács Hajni teológushallgató személyes beszámolóját olvashatják.       

„Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni…” (1Móz 2,18)

Erre az igére épült az ifjúsági találkozó, amelyen megélhettük, mennyire jó közösségben lenni. Közösségben egymással és közösségben Istennel is. Ritkán esik szó a párválasztásról, házasságról. Olyan téma ez, mely egészen személyesen érint bennünket, ezért talán nehéz róla teljes nyitottsággal, őszinteséggel beszélni, mégsem hagyhatjuk szó nélkül, hiszen egész további életünk alapját képezi, és minden korosztály számára fontos, hogy saját érdeklődésének megfelelően halljon erről a kérdésről. 

Számomra hatalmas élmény volt, hogy milyen bizalommal szólaltak meg az előadók, és hogy utána kisebb csoportokban is mennyire közvetlenül tudtunk erről társalogni. Isten jelenlétét tapasztalhattuk meg a közös éneklésben, előadások és beszélgetések alkalmával. Részünk lehetett a közösség épüléséből, helyet kapott az elcsendesedés, az Istenre figyelés csendje, az önfeledt játék felhőtlen nevetése, és baráti beszélgetésekre is volt lehetőség. Az előadások után a tavaszias napsütésben az első madarak csicsergését hallgatva mindnyájan végiggondolhattuk, miben hozott változást ez a hétvége, mit szeretnénk majd másként folytatni, miután hazatérünk otthonainkba. 

Hihetetlenül jó volt megtapasztalni, hogy ezekkel a gondolatokkal senki nem maradt magára, mindenki találhatott egy olyan társat a csapatból, akivel megoszthatta nehézségeit, aggodalmait és örömét, vidámságát is.

Hálás vagyok, hogy ezen a találkozón olyan fiatalokkal lehettünk együtt, akiket Isten igéje gyűjtött össze, akikkel közösen figyelhettünk az Úr szavára az áhítatokon, együtt áldhattuk nevét az éneklésekben, és megtapasztalhattuk, hogy Isten jelen van közösségeinkben, életünkben.