Mindenki története fontos. Történeteinkből lesz történelem, arcokkal, hétköznapokkal – olvasható a honlapon. A Parókia.hu portál Victor István lelkészt, interjúkészítőt kérdezte a sorozat létrejöttéről, az anyagok különlegességéről, a készítők távlati céljairól.

A hatalmas médiaanyag gyűjtése 2011-ig nyúlik vissza, a sorozat elindulása Hosszú Gyula történelemtanárhoz köthető. „Az ő gondolata volt 2013-ban, hogy a reformáció 500. jubileumi évére készülve érdemes lenne a református és evangélikus egyházban élő és szolgáló közéleti személyek, gyülekezeti tagok, lelkészek életét feldolgozni és közreadni. Ennek a munkának az egyik gyümölcse a sorozat, amely elsősorban szöveges interjúkat tartalmaz, és egyes részekhez 20 perces kedvcsináló filmek is készültek. Amikor öt évvel ezelőtt bekapcsolódtam a munkába, közösen jöttünk rá, hogy a munka során megismert élettörténetek és helyzetek  hosszabb, kidolgozottabb filmeket is igényelnek.”

A készítők legfontosabb célja a protestáns önismeret mélyítése. „Ha önmagunkra nézünk, személyes életutakat látunk, amelyben az elmúlt 100 év minden nehézségei és felemelő pillanatai, a családok és az országunk történelme, ezek nyomorúságai és áldásai visszatükröződnek. Történelmünkről sokat vitatkozhatunk, de az életutak megélt érzelmeit, személyes valóságát nem lehet vita tárgyává tenni. Ezekből a történetekből, sorsokból és arcokból állhat össze az, amit távolabbról nézve történelemnek nevezhetünk."

A megszólalók között találunk parlamentben felszólaló közéleti személyiséget, falusi parókián szolgáló lelkészt, zsidó származású, református gyermeket, aki a Skót Misszióhoz került a világháború poklában. Találunk felvidéki lelkészfeleséget, aki kimentette férjét a besúgóhálózat ügynökrendszeréből. Sok-sok élethelyzet, váratlan és olykor kegyetlen fordulatok.

A cikk itt folytatódik.