Nyolcvanhét éves korában elhunyt Elie Wiesel holokauszt-túlélő, Nobel-békedíjas amerikai zsidó író – közölte szombaton az izraeli Jad Vasem Holokauszt Emlékközpont.

Az észak-erdélyi Máramarosszigeten 1928-ban született Wiesel számos könyvet írt a náci koncentrációs táborokban átélt élményei alapján, és 1986-ban Nobel-békedíjat kapott – írta az MTI. Ötvenhét könyvet írt, ő használta először mai értelemben a holokauszt kifejezést.

Mindent elveszített

Ortodox zsidó családban született Eliezer Wiesel néven. Anyanyelve a jiddis volt, de magyarul is kitűnően megtanult, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért. A második világháború éveiben a debreceni, majd a nagyváradi magyar nyelvű zsidó felekezeti gimnáziumokban is tanult. Ezen kívül a máramarosszigeti haszid zsidó közösség zsinagógájában vallási tanulmányokat folytatott.

1944. május 16-án – ekkor tizenöt éves – egész családjával együtt deportálták. Megjárta az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi koncentrációs táborokat.

Auschwitzban az A-7713 számot tetoválták a bal karjára, és auschwitzi tartózkodása idején ez a szám helyettesítette a nevét, ahogy Az éjszaka című művében olvasható. Wieselt elválasztották az édesanyjától és húgától, Cippórától, akikről azt feltételezik, hogy Auschwitzban vesztették életüket rögtön megérkezésük után. Wiesel apja Buchenwaldban halt meg, Eliezer pedig összesen valamivel kevesebb mint tizenegy hónapot töltött koncentrációs táborban.

Visszatérés az Air Force One-nal

Később a világ egyik legismertebb politikai aktivistája lett, 2009 nyarán, amikor Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök Buchenwaldba látogattak, hogy tisztelegjenek az oda hurcoltak és ott megöltek előtt, Obama Wieselt kérte fel, hogy harmadikként beszédet mondjon.

Az író az Air Force One fedélzetén érkezett az egykori lágerbe és szinte egész napját az amerikai elnökkel töltötte. Így nyilatkozott erről a megemlékezésről: „Néha az az érzésem, hogy a történelemnek nincs érzéke az igazsághoz, most azonban azt gondolom, hogy humorérzéke viszont mégiscsak van, hiszen én, akit itt el akartak pusztítani, most győztesen, az Air Force One fedélzetén térek ide vissza!”

Azóta is többször találkozott az amerikai elnökkel.

Az 1986-os Nobel-békedíjat az alábbi indoklással vehette át: „Az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára.” (Wikipedia)

Legyőzhetetlen antiszemitizmus?

Elie Wiesel 2012-ben visszaadta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetését, mert magyar tisztségviselők – köztük Kövér László – is részt vettek a Nyírő József tiszteletére rendezett szertartáson. Azt is mondta: „A holokauszt emlékének a megőrzése az egyetlen esély arra, hogy a világ megmeneküljön egy újabb hasonló katasztrófától.”

2014-ben azt nyilatkozta, hogy az antiszemitizmust valószínűleg soha nem lehet legyőzni, és hozzátette: régebben úgy gondolta, a holokauszt emléke megszégyeníti azokat, akik büszkék antiszemita véleményükre, de ma már tudja, hogy tévedett. Elie Wiesel úgy látja, az emberek ma már nem szégyellik, hogy antiszemiták.

Tanúságtevő

„A világ az egyik legfontosabb tanúságtevőjét, a tolerancia és béke egyik legékesebb hangú szószólóját veszítette el. Ifjúkorának rémálmát Elie Wiesel a globális egyenjogúságért és békességért folytatott, egész életén át tartó harccá formálta” - így búcsúztatta közleményében vasárnap az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun Elie Wieselt, a szombaton 87 esztendős korában elhunyt Nobel-békedíjas írót és egyetemi tanárt.     

Elie Wieselt New Yorkban, az Ötödik sugárúton lévő ortodox zsinagógában búcsúztatták, és a szertartáson – a családja mellett –  barátai, tisztelői, valamint a nemzetközi és amerikai zsidó szervezetek vezetői, illetve a zsidó közélet személyiségei vettek részt. Jelen volt például Abraham Foxman, a Rágalmazásellenes Liga volt igazgatója, Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke, vagy Perry Berkowitz rabbi, az Amerikai Zsidó Örökség Szervezet elnöke is.        

„Üzenetet vitt a világba, a zsidó fájdalom és a zsidó tragédia üzenetét hordozta, de ennél jóval többet tett:  felemelte szavát Ruanda népe mellett, felemelte szavát a jugoszlávokért, felemelte szavát a kambodzsaiakért” - fogalmazott, még a szertartás előtt Foxman, akit több évtizedes barátság fűzött Wieselhez. 

„A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közömbösség”

Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke arra emlékezett, hogy az 1980-as években Wiesellel együtt tett látogatást Auschwitzban, és meglepte őt, hogy az íróban nem gyűlöletet tapasztalt, hanem "mélységes szomorúságot". „S akkor a szerintem legfontosabb kijelentések egyikét tette. Azt mondta: a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közömbösség, a közömbösség teremtette meg az antiszemitizmust Németországban és a közömbösség miatt következhetett be a holokauszt” - mondta Lauder. 

Perry Berkowitz rabbi, az Amerikai Zsidó Örökség Szervezet elnöke és Wiesel egyik korábbi munkatársa arról beszélt, hogy Wiesel halála emlékeztető: a holokauszt túlélői közül egyre kevesebben élnek már. Az idén elhunyt a magyar holokauszt-túlélő és irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre, aki Wieselhez hasonlóan szintén 87 esztendős volt - emlékeztetett Berkowitz rabbi, aki szerint ez a két haláleset kettős tragédia, mert amikor már nem lesznek túlélők, a világ akkor tanulja meg az erősödő antiszemitizmus és a holokauszt erősödő revizionizmusa leckéjét. 

A délelőtti búcsúztatás után a temetésen már csak a család és a legközelebbi barátok vettek részt Westchesterben.